Családháló

Kezdőoldal Lexikon Iskola a konyhaasztalnál
Családháló lexikon

Iskola a konyhaasztalnál

Vannak olyan családok, ahol a hétköznap reggelek nem olyan mondatokkal telnek, mint “Gyerünk már, elkésel az iskolából!”, “Mindjárt becsöngetnek, te meg még mindig itt vacakolsz!”, és “Biztos, hogy minden házi feladatoddal készen vagy?”. Ezek helyett az édesanya elkészíti a reggelit, evés után pedig a konyhaasztalból tanulósarok lesz, ahová a gyerekek nap mint nap leülnek, hogy együtt tanuljanak anyukájuk (vagy néha az apukájuk) felügyelete és gondos oktatása mellett. Magyarországon törvény adta lehetőség az otthonoktatás, és egyre több olyan szülő vállalja ezt a rendkívül felelősségteljes, idő- és energiaigényes feladatot.

Írta: Gyarmati Orsolya,

Vannak olyan családok, ahol a hétköznap reggelek nem olyan mondatokkal telnek, mint “Gyerünk már, elkésel az iskolából!”, “Mindjárt becsöngetnek, te meg még mindig itt vacakolsz!”, és “Biztos, hogy minden házi feladatoddal készen vagy?”. Ezek helyett az édesanya elkészíti a reggelit, evés után pedig a konyhaasztalból tanulósarok lesz, ahová a gyerekek nap mint nap leülnek, hogy együtt tanuljanak anyukájuk (vagy néha az apukájuk) felügyelete és gondos oktatása mellett. Magyarországon törvény adta lehetőség az otthonoktatás, és egyre több olyan szülő vállalja ezt a rendkívül felelősségteljes, idő- és energiaigényes feladatot.


Mozzarella + paradicsom = vízmolekula!

Ez a cikk nehezen született meg. Na, nem azért, mintha nem lett volna elég gondolatom a témáról, hanem azért, mert teljesen lenyűgözött a különböző otthonoktatós blogokon és honlapokon olvasható ötletek kavalkádja, amivel kémiát, fizikát, természetrajzot, matematikát, vagy bármit tanítanak azok a szülők, akik saját gyermekeik pedagógusai. Vége-hossza nincs az otthoni kísérleteknek: a savas kémhatást lilakáposzta levével, céklával és Clorox-szal érzékeltetik, Archimédesz törvényét (tudják: minden vízbe márott test…) a séta közben szerzett kavicsokkal, a különböző anyagok tömegét a háztartásban megtalálható mindenfélével, a H2O molekulát két mozzarella-golyócskával és egy paradicsommal.

Szóval csak nézegettem és nézegettem és jegyzeteltem, hogy mi mindent szeretnék ezek közül kipróbálni a három gyerekemmel, de közben nem haladt a cikk, úgyhogy félretettem a böngészést, és végre nekiálltam írni.

Törvényes alapok

Ma Magyarországon nagyjából 2000 magántanulót tartanak nyilván, akik ilyen módon tanulnak. (Ebben a számban nincsenek benne azok, akik speciális igényeik, vagy betegségük miatt nem járnak iskolába, sem azok, átmenetileg külföldön tartózkodnak.) Azok a szülők, akik úgy döntenek, ők maguk veszik kézbe gyerekeik oktatását, nagyon komolyan és elkötelezetten állnak a témához. Több oka is lehet egy ilyen döntésnek. A leggyakrabban vagy az iskolarendszerrel, vagy egy adott intézménnyel kapcsolatos ellenérzések, más esetekben hitbéli, erkölcsi szempontok döntenek.

Az otthonoktatott gyerekek magántanulói státuszban vannak, amelyről az 1993. évi LXXIX. törvény rendelkezik, s kimondja, hogy a tankötelezettség magántanulóként is teljesíthető.

Kinek való?

Annak, aki úgy dönt, hogy otthon oktatja a gyerekét, jó pár dolgot végig kell gondolnia, mielőtt belevág a nagy feladatba.

Fel kell tenni a kérdést, lesz-e minderre idő, hiszen magát az érdemi tanulást, ami önmagában sok-sok óra elfoglaltságot jelent egy nap, meg kell előznie a gondos felkészüléneks, a szükséges eszközök előkészítésének, a tanuláshoz kapcsolódó programok megszervezésének, és persze az egyes feladatok kidolgozásának. Márpedig ez egész embert kíván, ráadásul nem mindenki tudja elviselni hosszú távon, hogy mindig a gyerekei társaságában legyen – hetente 24 órát, leszámítva a délutáni szakköröket, sportfoglalkozásokat, zeneórákat.

Nagyon fontos szempont az is, hogy aki otthon oktatja a gyerekeit, az nem tud mellette dolgozni, tehát nagyon alaposan érdemes végiggondolni, hogy a másik szülő keresete elegendő-e a család eltartására. Figyelni kell továbbá arra is, hogy a gyerekek találkozzanak kortársaikkal, hiszen a szocializálódás alapvető fontosságú, ahogy az is, hogy az otthonoktató anyukáknak ugyanúgy el kell látni a háztartást, mint ha a gyerekeik iskolában tanulnának.

Az otthonoktatásról nem dönthet csak az a szülő, aki úgy gondolja, hogy mostantól így fogja tanítani a gyerekeket. A párjának és maguknak a gyerekeknek a véleménye is ugyanolyan fontos, hiszen ezt az egészet csak egyetértésben és harmóniában lehet hosszú távon kivitelezni.

Egy, az interneten olvasható amerikai  felhívás szerint a hagyományos iskolai rendszerben évente 16 gyerek lesz öngyilkos (az Egyesült Államokban) a többi diák zaklatásai miatt, sokmillióan szenvednek némán a másokat terrorizáló tanulók miatt, és rengeteg gyerek úgy fejezi be az iskolát, hogy nem tanul meg írni, olvasni és számolni.

Bár a felhívás kifejezetten az ijesztgetésre helyezi a hangsúlyt, annyi azért bizonyos, hogy számos diák feszült, stresszes, szorongó az iskolai követelmények miatt, s az is tény, hogy a túlterhelt tanároknak nemigen jut idejük és energiájuk azokra a gyerekekre, akik nem tudják felvenni az előírt, igencsak gyors tempót.

Előnyök…

Bár a szülőknek nagy kihívás, az otthonoktatásnak vitathatatlanul óriási előnyei vannak. Már az is nagyon lényeges, hogy a gyerek az otthon biztonságos, szeretetteljes légkörében, nem egy szigorúan megszabott, betartandó és teljesítendő tanrend alapján halad, hanem saját tempójában és kifejezetten az ő igényeihez igazítva. Bármikor kérdezhet, és nem kell attól tartania, hogy leszidják, egyest kap, netán legyintenek és beskatulyázzák őt. Ezen felül az otthonoktatás rendkívül jót tesz a szülő-gyerek kapcsolatnak, hiszen a “tanuló” a család értékrendjén keresztül sajátítja el a tudást, miközben – éppen a rugalmasság miatt – saját személyiségét is ki tudja bontakoztatni, hiszen ötleteivel maga is alakíthatja, mit, mikor, hogyan tanuljon. Mivel nem sürgeti semmi, van módja elmélyülten, kitartóan foglalkozni egy-egy témakörrel, problémával, s ez állhatatosságra, valamint önálló gondolkodásra neveli.

… és hátrányok

Szó sincs arról, hogy azok a szülők, akik az otthonoktatást választják, nem ütköznek időnként – főleg az első időszakban – problémákba. Ők is tapasztalják, hogy bizony sokszor nehéz egyszerre szülőnek és tanárnak lenni, tartani a napirendet, az otthoni tanulás köré szervezni a mindennapokat, ráadásul a folyamatos együttlét fárasztóvá válhat, ami konfliktusokhoz vezethet. A gyerekek időről időre úgy érezhetik, mások, mint kortársaik, a szülők pedig gyakran találkoznak környezetükben elutasítással, kritikával, vádaskodó megjegyzésekkel, s ha körülöttük nincsenek hasonlóan gondolkodó családok, elszigetelve érezhetik magukat. Mivel az egyik szülő folyamatosan arra figyel, hogy a gyerekei megfelelően fejlődjenek, magára nagyon kevés ideje jut, nem beszélve a házastársára. (A Gyereketető.hu oldalt író otthonoktató, hatgyermekes édesanya, Sárosdi Virág külön kiemeli, hogy ha törik, ha szakad, hetente egyszer egy estét kettesben töltenek a férjével.)

Nem tudom, hányan gondolkodtak el az otthonoktatás lehetőségén már, mindenesetre az biztos, hogy tisztelet illeti azokat, akik vállalkoznak erre a hatalmas és rendkívül felelősségteljes feladatra. A házimunka önmagában is nagyon sok időt vesz igénybe, azt pedig el sem tudom képzelni, hogy – a fent említett példából kiindulva – egy hatgyermekes háztartásban a napi rendrakás-mosás-mosogatás-főzés mellett hogyan jut idő és energia a gyerekek oktatására…jómagam örülök, ha esténként egy mesére futja. Úgy tűnik, van mit tanulnom hatékony időbeosztás terén…

Hozzászólások

hozzászólás

CÍMKÉK:

Hozzászólások