Családháló

Kezdőoldal Lexikon Tippek szorongó gyerekek szüleinek
Családháló lexikon

Tippek szorongó gyerekek szüleinek

Gyereket nevelni ebben a kaotikus világban nem könnyű feladat, és még a legkiegyensúlyozottabb szülők is frusztrálttá válhatnak, amikor a kor újabb és újabb kihívásaival szembesülnek. S hogy a dolgok még bonyolultabbak legyenek, a gyerekek maguk is gyakran értékelik alul magukat, kételyekkel küszködnek, aggódnak, vagy egyenesen erőteljes szorongást élnek át nehéz helyzetekben. 

Írta: Gyarmati Orsolya,

Gyereket nevelni ebben a kaotikus világban nem könnyű feladat, és még a legkiegyensúlyozottabb szülők is frusztrálttá válhatnak, amikor a kor újabb és újabb kihívásaival szembesülnek. S hogy a dolgok még bonyolultabbak legyenek, a gyerekek maguk is gyakran értékelik alul magukat, kételyekkel küszködnek, aggódnak, vagy egyenesen erőteljes szorongást élnek át nehéz helyzetekben.


Néha a szülők szemében jelentéktelennek tűnő dolgok indítják be a szorongást a gyermeknél, ami negatív következményekkel jár életük különböző aspektusait illetően (iskolai teljesítmény romlása, magatartás-,  beilleszkedési és evészavarok, álmatlanság, stb.)

Ezeket a helyzeteket sokféleképpen lehet kezelni, és attól függően, hogy mit csinálunk szülőként, a gyermek vagy elkezdi jobban érezni magát, vagy még jobban fog szorongani. Az alábbi tanácsok az oldás, a megnyugtatás, az egyensúly felé terelgethetik a gyermeket.

Éreztessük vele, hogy biztonságban van ahelyett, hogy azt mondanánk neki, hogy „minden rendben”!

Ha azt mondjuk valakinek, hogy minden rendben és minden szépen elrendeződik, az sokszor még erőteljesebb szorongást vált ki az illetőből, ráadásul úgy érezheti, hogy nem vesszük komolyan a problémáját. Jobb, ha szavak helyett tetteinkkel segítünk. Ha tudjuk a gyermek szorongásának okát, tegyünk konkrét lépéseket a helyzet megoldása érdekében. Ha pl. a gyermekünket valamelyik iskolatársa zaklatja online, adhatunk neki tanácsoat arról, hogyan kell megőriznie a határt magánélete és környezete között, mit tehet, mit mondhat, kihez fordulhat még rajtunk kívül, stb.

Próbáljuk átérezni a gyermek helyzetét és megérteni, mi okozza pontosan a szorongást!

Nem mindig könnyű megérteni, miért talál egy másik ember valamit idegesítőnek, vagy félelmetesnek, amit mi esetleg könnyen megoldható helyzetnek értékelünk. Az olyan mondatok azonban, mint a „Nem értem, miért akadsz ki ezen ennyire”, nem segítenek. Képzeljünk el saját életünkből egy nagyon stresszes pillanatot: ezt érzi most gyermekünk is! Csak empátiával és türelemmel érthetjük meg, mennyire fél, és azt is fontos tudatni vele, hogy tökéleten normális, ha időről időre így érez bizonyos dolgok miatt.

Magyarázzuk el, mi a szorongás és mitől keletkezik!

A gyerekek rendkívül nyitottak a logikus, racionális alapokon nyugvó magyarázatokra, és szeretik megtudni, hogy működnek a dolgok.

Tudassuk a gyerekünkkel, hogy mindig számíthat ránk, ha segítségre van szüksége!

A szorongás nem múlik el attól, hogy párszor beszélgettetek róla. Időnként – főleg stresszes helyzetekben – újra megjelenik. Ezért fontos a bizalom megteremtése. A gyerekünknek tudnia kell, hogy bármiről beszélhet velünk anélkül, hogy attól kellene tartania, hogy nem vesszük komolyan a problémáját, hogy dühösek leszünk, vagy hogy nem tudjuk, hogyan segíthetünk neki.

Időnként vigyük el a gyermeket a komfortzónájából!

Ha csak akkor foglalkozunk a gyermek szorongásával, netán pánikrohamaival, amikor azok épp nyilvánvalóak, akkor csak a pillanatnyi helyzeten segítünk, és nem törődünk a tünetek hátterében lappangó okokkal. Ha valaki szorong, akkor állandóan félelemben és szomorúságban él, és bizonyos szavak, emlékek, események újra és újra felerősítik félelmeit. Ezek a triggerek azok, amiről tudnunk kell szülőként. Általában kapcsolatosak az elbukástól, a kigúnyolástól, az ismeretlentől, a változástól való félelemmel.

Ahogy a gyermek újra és újra szembesül a félelmeivel, és megtanul működni számára kényelmetlen helyzetekben is, a félelmei csökkenni kezdenek. Ha időről időre kiemeljük a gyermeket a komfortzónájából, és olyan helyzetekbe hozzuk őt, amelyekben ki tud alakítani minél több megküzdési stratégiát, ami segíti a későbbiekben őt abban, hogy stresszes helyzetben is tudjon működni. Ezáltal szép lassan önbizalmat szerez, szorongása pedig csökkenni fog.

Forrás: www.lifehack.org/

Hozzászólások

hozzászólás

Hozzászólások