A világ első csángó társasjátéka

A játék elsődleges célja, hogy a moldvai csángó-magyar gyerekek, felnőttek és az őket szerető keresztszülők és érdeklődők minél jobban megismerhessék Csángóföldet – értesült a társasjáték részleteiről a Családháló. 

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2011. június 30. bencze.aron

A játék elsődleges célja, hogy a moldvai csángó-magyar gyerekek, felnőttek és az őket szerető keresztszülők és érdeklődők minél jobban megismerhessék Csángóföldet – értesült a társasjáték részleteiről a Családháló.
 


A 2000 óta működő moldvai magyar-oktatási helyszínek településein kívül, a csángók számára fontos további települések megismerésére is irányul a játék. Iskolai oktatás keretében tanári segédeszközként is használható. A játék során bebarangoljuk Csángóföld központi részét, útközben pedig ismereteket szerzünk a moldvai csángó-magyarokról különböző témakörökből (történelem, földrajz, néprajz, hagyományok, gasztronómia, művészetek, stb.) A játékot izgalmasabbá teszi két negatív és egy pozitív szereplő a csángó hiedelemvilágból. 100 kérdés, több mint 100 település, jó szórakozás! A játékot 3-6 fő játszhatja. Az önálló részvétel 12 éves kortól ajánlott, de segítséggel kisebbek is játszhatják.

A társasjáték első bemutatása a Keresztszülők a Moldvai Csángó Magyarokért Egyesület klubdélutánján már ugyan megtörtént, azonban a következő, játékkal egybekötött bemutató a Lakatos Demeter Egyesület közgyűlésén lesz: 2011. június 6-án, hétfőn 17 órakor. Helyszín: Budapest., I. ker., Corvin tér 8.

Moldvában 2006 nyarán jártam először, érettségi után, a családommal és keresztszülőkkel együtt. Nagy hatással voltak rám az emberek, a tájak és az események, amelyek örökre a szívembe vésődtek – eleveníti fel első élményeit Albert Zoltán Máté, aki szüleivel együtt a Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület (KEMCSE) alakuló ülésén is részt vett. Az ötletgazdát a „naputánjáró” szó ihletette meg, ahogyan a somoskaiak a napraforgót nevezik. A virág szívébe pedig a kokárdát tette, amely összeköti az embereket.

Albert Zoltán Mátéban a Naputánjáró Társasjáték gondolata tavaly fogalmazódott meg először. Az első változatát édesannyának készítette el 2010 karácsonyára. Aztán Iancu Laura költő és néprajzkutató aktív közreműködésével megszületett a végleges változat. „Köszönöm Laurának a bíztatását, a 100 kérdés zömének a megfogalmazását és a bibliográfia összeállítását” – fejezte ki háláját Albert. A társasjáték szándéka: játékos ismeretszerzés mindenkinek, valamint ösztönözni a moldvai csángó gyerekeket a tovább tanulásra, és támogatni őket ebben.

A csángók

A székelyektől különvált népcsoportok összefoglaló neve. A szó valószínűleg egy már elenyészett ’elvándorol’, ’elszakad’ jelentésű ige származéka. Csángóknak nevezik elsosorban a moldvai magyarokat. Így hívják a Csíkszékbol a közeli Tatros folyó völgyébe költözött magyarokat (gyimesi csángók); a Brassó melletti Hétfaluban élő magyarságot, valamint a barcasági magyar falvak más lakóit (hétfalusi csángók). Gyakran helytelenül így emlegetik a bukovinai székelyeket is, és a közülük kiszakadt al-dunai székelyeket. A ’csángó’ név általában gúnynévnek számít. Nem maguk a csángók, hanem a környezetükben vagy a távolabb lakó székelyek használják. Kivételt képeznek az ugyancsak bukovinai eredetű dévai csángók, akik nem érzik sértőnek a megnevezést.