Minden segítség megéri, amit gyermekeknek nyújtunk!

Jókora udvaron álló kis házban, a Roma Láng Egyesületnél gyűltünk össze szombat délután a másfél ezres Álmosdon, a magyar–román határ mellett, ahonnan már jól látszanak a bihari hegyek. Az épület megérett a vakolásra, de mégis, melyik nem a bihari községben, ahonnan hiányoznak a munkanélküliséget felszívni képes üzemek?

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2013. február 25. bencze.aron

Jókora udvaron álló kis házban, a Roma Láng Egyesületnél gyűltünk össze szombat délután a másfél ezres Álmosdon, a magyar–román határ mellett, ahonnan már jól látszanak a bihari hegyek. Az épület megérett a vakolásra, de mégis, melyik nem a bihari községben, ahonnan hiányoznak a munkanélküliséget felszívni képes üzemek?


Van benne lehetőség

A szobában, ahol körülüljük a rántott húsos, krumplipürés tálakat cserépkályha ontja a meleget. Azért vagyunk itt, mert a kis házban Családháló.pont nyílott a Családháló nevű internetes – nem fogják kitalálni – családi magazin, valamint a hasonló nevű közösség jóvoltából. A lap mindjárt 50 ezer forintot is adományozott babasarokra, ahol velünk párhuzamosan öt-hat gyerek falja jóízűen azt, amit mi is eszünk.

A program országos koordinátorától, Gesztes Olympiától megtudom: kilencvenhét, a Roma Lánghoz hasonló kisközösség pályázott Családháló.pont címre és babasarokra, de utóbbi kialakítását eleve csak tíz jelentkezőnek ígérték. Az álmosdiak nyertek, mint ahogy a Tégláskerti Baba-Mama Kör (Debrecen) szintén babasarkot avathatott pénteken (magát a családháló.pont címet mintegy negyven szervezet megkapta).

– A társadalom alapja a család, mégis több minden ellene hat. Mivel a legjobb fogyasztó a szingli, a világ mintha arrafelé haladna, hogy az emberek még véletlenül se lehessenek egymással. Így azonban kapcsolatok nélkül maradnak. Szeretnénk fordítani a közgondolkodáson, a médiának pedig megvan ehhez a hatalma. Ezért volt fontos olyan médiumot létrehozni, amely a családot értéknek tekinti, s vallja, hogy a gyermekvállalás nem csak teher – hangsúlyozta

Ahogy a cserépkályha a meleget, úgy ontja magából Olympia az ötleteteket. A pontok célja alapvetően az, hogy a családok találkozzanak és segítően hassanak egymásra. Hogy hogyan? Itt van például a Székesfehérváron már működő nagymama-szolgálat: idősebb nők önkéntesen, ingyenesen vigyáznak kisgyerekekre, pusztán segíteni vágyásból vagy esetleg azért, mert különben otthon egyedül néznék a négy falat, miközben még bőven van bennük tenni vágyás. Vagy egyszerűen csak tudják a saját életükből, milyen jól jön egy magára maradt kisgyermekes anyukának egy idősebb nő tapasztalata, nyugalma.

A szülők azt is megszervezhetik, hogy tetszőleges időnként felváltva vigyázzanak egymás gyerekeire. Az anyukák tudják a legjobban, milyen sokat jelent akár egyetlen nyugalmas óra is, de azoknak a pároknak is jól jöhet egy kettesben vagy akár másokkal eltöltött közös este, akiknek nincs kire hagyniuk a csemetéket. – Találkozhatnak azok a családok is, akiknek nincs hová tenniük a felesleges bútoraikat azokkal, akiknek éppen égető szüksége volna rá. Vagy csak kigyűjtjük és a hálózaton keresztül továbbadjuk azokat a helyeket, ahol olcsón lehet jól nyaralni – magyarázta.

Visszahúz a közeg

Arra Oláhné Balogh Tímea is emlékszik, milyen jó lett volna kisgyermekesként több segítség.

– A nagyobbik lányom már iskolába járt, de a kicsitől még a szemben lévő boltba is alig tudtam átmenni, sokszor kinn állt és ordított, míg vissza nem mentem. Persze egy anya igazodik a helyzethez, hiszen nincs más lehetősége. Ám azért álmaim netovábbjának számított egy kis csönd, ha rövid ideig is, de azt csinálhattam, amit szerettem volna – sóhajtott Tímea, aki szerint a cigány nők jelentős része vágyik egy felvilágosultabb, nyitottabb életre, ugyanakkor az idősebb generációk és a férfiak többsége ebben nemhogy nem elég támogató, hanem még rossz szemmel is nézi

A Roma Láng Egyesület elnöke a mostani kezdeményezés kapcsán indulóban körülbelül tíz családdal kalkulál. Azokkal a magyarokkal is, akik már ismerik őket, így nem a sztereotípiák alapján ítélnek.

– Álmosdon amúgy sincsenek ebből éles konfliktusok. Az itt élő magyarok jelentős része tormatermeléssel foglalkozik, földjeiken cigány családok dolgoznak napszámosként – említette, megjegyezve: a helyiek bármilyen programnak örülnek, származástól függetlenül.