Áldozat vagy bűnőző – kép a gyermekekről a médiában

A sajtó egyre csökkenő számban mutatja be pozitív szerepekben a gyermekeket, és a róluk szóló cikkekben pedig a legtöbbször az események passzív elszenvedőiként jelennek meg a fiatalok – a többi közt ez derül ki abból a kutatásból, amelyet az Ipsos végzett a Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsának felkérésére. A felmérés ismertetésekor a médiatanács tagja, Vass Ágnes arról is beszélt, hogy az MLE-vel kötött társszabályozási szerződés beváltotta a hozzá fűzött reményeket.

A felmérés részleteit pénteken Budapesten mutatták be az egyesülettel társszabályozási megállapodásban álló médiatanács tagjával közösen. Eredményeit mind a Magyar Lapkiadók Egyesülete, mind az NMHH hasznosítani tudja a gyermekek tudatos médiahasználatra nevelését célzó programjaik során – közölte Vass Ágnes, valamint Kovács Tibor, az MLE elnöke.

Kevés a megszólaló

A 2012 szeptemberében 118 kiadvány és 52 online sajtótermék átvizsgálásával, valamint fókuszcsoportok megkérdezésével végzett kutatás legfőbb célja annak feltérképezése volt, hogy a kiskorúak hogyan jelennek meg a nyomtatott és az elektronikus sajtóban, valamint annak felmérése, hogy a média betartja-e a velük kapcsolatos szabályokat, ajánlásokat.       Melles Katalin, az Ipsos kutatója arról számolt be, hogy a vizsgált csaknem 1800 cikk témája leggyakrabban oktatással, neveléssel vagy a gyermekek sportolásával foglalkozott, és számban csak ezek után következtek a bűncselekményekről szóló vagy negatív témájú írások. A hazai sajtótermékek gyermekekről szóló írásai leggyakrabban magyarországi témákból táplálkoztak, és jellemző volt rájuk az is, hogy a kiskorúakat igen ritkán szólaltatták meg.       

A velük kapcsolatos hírek csekély számban kerültek címlapra, leginkább csak akkor, ha valamilyen negatív történéshez, balesethez, tragédiához kötődtek. A tanulmányi vagy sportsikereikről szóló írások zömében a vidéki sajtóban voltak jelen, azoknak is a második felében. A gyermekek képi ábrázolása inkább a nyomtatott sajtóra jellemző, az online médiában ritkább. A korosztályi megoszlásról elmondható – fűzte hozzá a kutató -, hogy a hat év alattiak, valamint a fiúk felülreprezentáltak a sajtóban, míg a kisiskolások ritkán szerepelnek. Kiderült az is, hogy a sajtó erősíti azt a sztereotípiát, miszerint a hat év alattiak védtelenek, míg a 14-18 éves fiatalok erőszakosak, bűncselekmények elkövetésére hajlamosak.

A gyermekek ábrázolása

Nógrádi-Szabó Zoltán kvalitatív kutatási igazgató pozitívumként értékelte, hogy sem az online, sem a nyomtatott sajtóban nem használtak sértő, degradáló kifejezéseket a kiskorúakra. A tartalmi vizsgálatokból az derült ki, hogy a nyomtatott sajtó leggyakrabban, a vizsgált cikkek 20 százalékában a gyermekek sikereiről számolt be, míg az elektronikus sajtóban a kiskorúakkal kapcsolatos leggyakoribb téma a sérült, beteg gyermekek ábrázolása, haláluk vagy az erőszakos bűncselekmények áldozataként történő bemutatásuk volt.      

Az igazgató arról is beszámolt, hogy médiában dolgozó és gyermekekkel foglalkozó szakembereket, valamint 12 és 16 év közötti budapesti fiatalokat is megkérdeztek a témában. Ebből kiderült, hogy a fiatal fiúk inkább hobbijukkal, speciális érdeklődési körükkel kapcsolatos lapokat olvasnak, míg a lányok általánosabb témák, a zene, a divat vagy a sztárok iránt érdeklődnek. A gyermeknevelésről, családi életről, főleg nőknek szóló kiadványokban megjelenő cikkek egyre gyakrabban szólnak a feladatok nehézségeiről, emellett gyakori a fiatalok bűncselekményekkel kapcsolatos ábrázolása.      

Felszínes tudás

A gyermekek a leggyakrabban követett médiumok között a Facebook-ot és a Youtube-ot említették, valamint a vicces internetes tartalmakra kíváncsiak. Bár a gyermekek megvásárolják a nekik szóló lapokat, kérdésre nem tudtak konkrét, abban szereplő tartalmakat említeni. A kutatók ebből arra következtettek, hogy csak felszínesen futják át azokat. A televízióban a fiatalok főleg a tematikus, ismeretterjesztő, zenei és szórakoztató tartalmakra kíváncsiak. Vass Ágnes emlékeztetett arra, hogy a hatóság és az egyesület között 2011 nyarán megkötött társszabályozási szerződés lehetőséget ad arra, hogy az MLE az NMHH számára is végezzen vagy készíttessen kutatásokat. Hangsúlyozta: az eredmények hosszú távon segíthetik a médiatanács jogalkalmazó munkáját, és ahhoz is hozzájárulhatnak, hogy a hatóság a jogalkotás számára fogalmazzon meg ajánlásokat, véleményeket. Hozzáfűzte: a kutatás az NMHH azon munkáját is segíti, amely a fiatalok médiaértésének javítását szolgálja.    

Mint mondta, a médiatanács számára fontos, hogy a magyar sajtó a jogszabályi kereteket betartva foglalkozzon a gyermekekkel, és a hatóság azt is szem előtt tartja, hogy megóvja a fiatalokat a káros tartalmaktól. Vass Ágnes arról is beszélt, hogy a Magyar Lapkiadók Egyesületével  2011 júliusában létrejött társszabályozási szerződés beváltotta a hozzá fűzött reményeket, hiszen a közösen fejlesztett rendszer, az együttműködés során szerzett tapasztalatok elősegítik az önkéntes jogkövetést, rugalmasabbá teszik a jogalkalmazást. Kovács Tibor a gyermekekkel készült vizsgálatok szomorú tanulságaként említette, hogy a kilátástalanság, a depresszió fogalma már az ő szóhasználatukban is megjelenik a saját helyzetüket érintően.    Beszámolt arról is, hogy a kutatás eredményeit az MLE eljuttatja a médiavállalkozásoknak, de azt beépítik saját, fiataloknak szóló programjaikba is. Ezek közé tartozik a márciusban induló, Te is olvasol, ugye? című program, amely egy, a sajtóban megjelentetett novella elemzésére buzdítja majd a fiatalokat.