Augusztus 20-át ünnepli Magyarország

István, uralkodása idején még augusztus 15-ét jelölte meg az államalapítás és a kereszténységgel való kapcsolat szentesítésének ünnepeként, és ez a nap lett a Nagyboldogasszony napja is. Az uralkodó hagyományosan ekkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot. A középkorból ránk maradt Nagy legenda úgy tartja, élete végén a beteg király e napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, s 1038-ban ő maga is ezen a napon halt meg.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
háttér
2017. augusztus 20. Orientpress

Szent István szerepe és jelentősége

István két világ határán áll. Bár már apja, Géza fejedelem uralma alatt megkezdődött a magyarországi egyházszervezet kiépítése, a pogány fejedelem és az Isten kegyelméből való uralkodói méltóság a magyarság szemében mégis első szent királyunk hatalmas, mitikus alakjában ötvöződik. Uralkodását a Kárpát-medence egységének megteremtése, illetve a kereszténység elterjesztésének szándéka jellemezte. A Német-római Birodalommal házassága révén, dinasztikus módon alapozta meg a jó kapcsolatot: felesége az akkori uralkodó, a szintén keresztény hitű II. (Szent) Henrik leánya, Gizella lett. Bizánc felé pedig katonai szövetségekkel igyekezett kimutatni a békés viszony melletti elkötelezettségét.

A koronázást megelőző diplomáciai tárgyalásokról nem maradtak ránk feljegyzések, hasonlóan nem áll rendelkezésünkre semmiféle hiteles kortársi tudósítás magáról a koronázás aktusáról sem. Utóbb azonban ez az esemény oly mértékben vált István egész országlása központi mozzanatává, és oly mértékben irányult rá nemzetközi figyelem, hogy a 11. század második felében vagy azt követően számos írás foglalkozott vele.

Annyi bizonyos, hogy a koronázás időpontjául a krónikák és az évkönyvek hol az 1000., hol az 1001. évet adják meg, nagy valószínűséggel tehát a ceremóniára 1000 december 25-e. és 1001 január elseje között kerülhetett sor.

Országlása során, miután a belviszályok elcsitultak, a két legfőbb ellenség, akikkel szembe kellett néznie: a besenyők, és Henrik halála után az őt a trónon követő Konrád miatt a Német-római Birodalom volt. István országa végül bizonyította: képes megvédeni magát a külső ellenségekkel szemben is.

Szent István király intelmei Imre herceghez a középkor egyik gyakori műfajában íródott alkotása, amely királytükör néven a Karoling Birodalom felbomlása után vált népszerűvé. A királytükrök egyszerű, de annál nemesebb céllal íródtak; ezeket olvasva kellett az uralkodóknak megérteniük, hogy milyeneknek kell lenniük, azaz hogyan kell jó, igazságos, bölcs és erős királlyá válni. Az Intelmek egyben az egyik legkiemelkedőbb korabeli magyarországi irodalmi munka is egyben.

A trónörökös halála

A trónörökös azonban egy tragikus vadászbalesetben meghalt. A „jogos örökös” ezután csak Géza testvérének (Mihálynak) a fia, Vazul lehetett. Csakhogy István féltette az újonnan szervezett keresztény államot az általa pogánynak tartott Vazultól, ezért inkább nővére és a velencei dózse fiát, Orseolo Pétert jelölte utódjául. Ezután Vazul összeesküvést szőtt István ellen, mire a király megvakíttatta, így tette őt alkalmatlanná az uralkodásra. Vazul fiai – András, Béla és Levente – Lengyelországba menekültek. István ezzel a jelöléssel kizárta az Árpád-ház fiágát az öröklésből, ezért halála után súlyos trónharcok kezdődtek az országban.

A cikk itt folytatódik!