Betlehemezők versengése
Az adventi és különösen a karácsonyt megelőző időszak sok évszázados hagyományát örökíti tovább a betlehemezés szokása. A dramatikus játéknak ezt a fajtáját sokan játsszák, Kárpát-medence szerte egész mozgalom épült köré, az idén már 3000 gyerek regisztrált, hogy részt vegyen benne, és vigye a karácsonyi örömhírt szerteszét.
Az adventi és különösen a karácsonyt megelőző időszak sok évszázados hagyományát örökíti tovább a betlehemezés szokása. A dramatikus játéknak ezt a fajtáját sokan játsszák, Kárpát-medence szerte egész mozgalom épült köré, az idén már 3000 gyerek regisztrált, hogy részt vegyen benne, és vigye a karácsonyi örömhírt szerteszét.
A betlehemezők mozgalmának alapját az 1990-es években Hódmezővásárhelyen működő templomi művészeti diákcsoport tagjai rakták le. Alapítványt hoztak létre, elindították a betlehemesek vetélkedőjét, nemzetközi találkozókat szerveztek, a leglelkesebb résztvevők százait tengerparti nyaralásra vitték, hogy ott is átélhessék a betlehemezők közösségéhez tartozás nagyszerűségét.
Ma is elérhető hagyománya szerint a betlehemezők a karácsonyi előkészület idejében, adventtől vízkeresztig (január 6.) jártak házról házra. A karácsonyi misztériumjátékokat feltehetően a hozzánk a 10. századtól betelepülő szerzetesrendek honosították meg.
A betlehemezés a bibliai üzenet dramatikus megfogalmazása, egy drámajáték, ami mindig az adott kor ember számára közvetíti az eredeti üzenet. Mivel mindenképpen több szereplő közreműködésre van szükség, a közösségi kultúra része, ezen kívül fontos néprajzi elemek, az egyházi dallamok és az irodalmi nyelvezet megőrzője.
1416-ban Luxemburgi Zsigmond udvarában már voltak betlehemezők. A török hódoltság idején a magyarok egymáshoz járva így tartották egymásban a lelket, a betlehemezés népmozgalom lett, hirdették, őrizték és ünnepelték az egyház üzenetét.
A könyvnyomtatás elterjedése után, az iskolarendszer kialakulásával egyidőben vált jelentőssé a diákszínjátszás és ennek egyik kiemelkedő formája, a misztériumjáték, Jézus születésének megjelenítése – mondja dr. Varga-Berta József, a határokon átívelő betlehemes program vezetője. Ugyan nem tartozik az egyház legközvetlenebb szakrális tevékenységei közé, de mindenképpen egy fontos közösségi hagyomány és hatékony missziós lehetőség. Kollégiumokba, idősotthonokba, óvodákba mennek a betlehemezők, és az előadás alkalmat ad arra, hogy meg tudjanak szólítani másokat. Az EMF (Európai Magyar Fiatalokért) Alapítvány ahhoz ad segítséget és keretet, hogy elsősorban a Kárpát-medencében egy olyan közösség jöjjön létre, ami a legértékesebb hagyományainkat segít megőrizni és továbbadni, civilizációnk újjászületését is serkentve.
„A betlehemes játékok sajátos magyarországi jelenlétére a reformkorban figyelt fel a magyar tudományosság. A középkori népi színjátékok, szövegek felderítésére az Akadémia pályázatokat hirdetett. A korabeli népművelők: lelkes tanítók, papok, kántorok gyűjtötték össze az első betlehemesjáték-szövegeket. Így került az irodalmi érdeklődés középpontjába a paraszti szájhagyomány, annak különféle műfajai.”
Szövegkönyveket gyűjtöttünk össze, amiket letölthetnek a honlapunkról. A betlehemezők naplót vezetnek, ebbe írják, hogy hol léptek fel, milyen élményeik, visszajelzéseik voltak. Európai partnerségeken keresztül jutunk olyan anyagi forráshoz, hogy életre szóló jutalomprogramokra tudjuk vinni azokat a tanárokat, csoportvezetőket, akik a csoportokat felkészítik, sőt, a leglelkesebb diákcsapatokat is. Az idén már több mint 3000 gyerek vesz részt a regisztrált csoportokon keresztül a betlehemezésben, és az Európai Parlamentbe is harmadszor visszük el a civilizációs jelentőségű szakrális néphagyományt.
Nem egyedülálló ez a kezdeményezés, Németországban régi hagyománya van a „Sternsinger”-eknek, ott mintegy 600 ezer gyermek vesz részt a mozgalomban. Európai hálózatban dolgozva az európai tapasztalatokat is felhasználjuk, és cserekapcsolatokat is építünk.
ÖREG PÁSZTOR: Jaj, de megöregedtem. De sok időket éltem én már az Isten kegyelméből, de sok jókat is vettem az Ő szent kezéből. De ha már megadtad élni én Istenem, legnagyobb öröme az én öreg életemnek. Térdre esve kérem áldásodat: áldd meg falunk földjét, áldd meg ezt a földet és áldd meg az itt levő embereket. (részlet egy felvidéki betlehemesből)
A világban sokfelé ismert a karácsony előtti misztériumjáték valamilyen formában. Van, ahol a három királyok köré szerveződik az előadás, van, ahol Mária és József szállás keresése áll a középpontban. A magyar betlehemesek egyik megható sajátja, hogy a szegény pásztorok szemén keresztül bontakozik ki előttünk Jézus születésének története. A magyar puszta lett a betlehemi táj, ahol a pásztorok tanyáznak, és fontos szerepet kaptak a jászlat körülvevő állatok is, nem kis ökológiai üzenettel korunk számára. A közösségi örömhír „hordozható” formában kikerült a templom falain kívülre is, a paraszti játék elemeivel keveredve mesél a bibliai eseményről.
A betlehemezés egyes jeleneteit gyakran önállósulva, külön adták elő. Így például a szálláskeresést az advent időszakában, a Heródes-jelenetet vízkeresztkor. A családok számára sok lehetőséget tartogat a “Szállást keres a Szentcsalád” szokás újra felfedezése, új tartalommal való megtöltése. A hagyományos formában a karácsony előtti hetekben közösen imádkoznak, és házról házra adják a születendő gyermeknek lakhelyet kereső Máriát és Józsefet ábrázoló képet. Akik befogadják, azokhoz „beköltözik” Jézus, vele a békesség és áldás. Civilizációnk megújulásának egyik lehetősége, hogy a betlehemezés hagyományát felelevenítve akár „nem hívőket”, vallástalanokat is meg tudunk ismertetni a karácsonyi ünnep lényegével, hiszen egymás meglátogatása jó alkalom a beszélgetésre, a karácsonyi jelképek csodás felfedezésére.
A betlehemes mozgalomról itt olvashat bővebben.
Képek forrása: betlehemezes.hu
