Iskolakezdés 10 ezerből?

Az emberek 53%-a csupán 10 ezer forintot tart elfogadhatónak beiskolázási költségként és a válaszadók közel fele állami segítségre is számítana a tankönyvek megvásárlásához. Ugyanakkor – derül ki egy friss felmérésből - tavaly óta nem csökkent azok aránya, akik 20-40 ezer forintot, vagy akár ennél többet is költenének gyermekeikre szeptemberben.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2011. augusztus 24. szabo.daniel

Az emberek 53%-a csupán 10 ezer forintot tart elfogadhatónak beiskolázási költségként és a válaszadók közel fele állami segítségre is számítana a tankönyvek megvásárlásához. Ugyanakkor – derül ki egy friss felmérésből – tavaly óta nem csökkent azok aránya, akik 20-40 ezer forintot, vagy akár ennél többet is költenének gyermekeikre szeptemberben.


A legtöbben csupán 10 ezer forintot költenének
A tanévkezdéssel kapcsolatban a MOM Park Bevásárlóközpont KutatóCentrum által végzett online villámkutatásából kiderült, hogy a válaszadók több, mint a fele csupán 10 ezer forintot tart elfogadhatónak iskolakezdési költségként.

A válaszadók 27%-a 10-15 ezer Ft közötti összeget tart reálisnak, további 11% felemelné 20 ezer forintra az iskolakezdési büdzsét, míg további 8 % akár 20-40 ezer forintot, vagy akár ennél többet is költene. A rugalmas költségvetéssel rendelkezők aránya nem sokban változott a tavalyi eredményekhez képest, hiszen tavaly a válaszadók 9 %-a gondolta úgy, hogy akár 20-40 ezer forintot is költhet az iskolakezdéskor. Érdekes, hogy a férfiak és a vidéken élők, illetve az iskoláskorú gyermekkel még nem rendelkező 18-24 évesek mélyebben nyúlnának a zsebükbe, mint a nők, a Budapestiek, és a 25 év felettiek.

Az emberek fele szerint az államnak is részt kellene vállalni az iskolakezdési költségekből
Az eredmények ismeretében nem meglepő, hogy a válaszadók több mint kétharmada (70%) úgy gondolja, hogy a szeptemberi tanévnyitásra bizony a legtöbb családnak spórolnia kell! Ezzel az állítással főképp a nők, a 25 év felettiek és a magasabb iskolai végzettségűek értettek egyet. A nők esetében feltételezhető, hogy reálisabb képük van a költségekről, hiszen általában ők intézik a családban a vásárlást. Ez az arányszám az elmúlt évhez képest nem igazán változott, hiszen egy évvel korábban a válaszadók 71%-a vélekedett hasonlóan. Ráadásul a megkérdezettek közel fele (48%) úgy véli, hogy az államnak jelentősebb részt kellene vállalnia a beiskolázási költségekből, például az ingyenes tankönyvek biztosításával. Ugyanakkor csupán 17%-uk gondolja azt, hogy a beiskolázást minden családnak önmagának kell megoldania. A válaszadók egynegyede (25%) szerint egy gyermek beiskolázása még nem megterhelő, de több gyermek már problémát jelenthet. Csupán a válaszadók 6%-a vélekedett úgy, hogy az iskolakezdési bevásárlás nem jelenthet gondot a családoknak. Itt is megfigyelhető, hogy az optimistább, pozitívabb válaszokat a férfiak adták, míg a nők sokkal pesszimistábban állnak hozzá az iskolakezdési kiadásokhoz.

Akinek van pénze, az kevésbé támaszkodna az államra
Azok a válaszadók lennének hajlandóak a legtöbbet költeni iskolakezdéskor, akik szerint a legszükségesebb iskola-felszerelések megvásárlása nem nagy kiadás, a legkevesebbet pedig azok, akik szerint az államnak alanyi jogon kellene támogatni a tanévkezdést. A megkérdezettek közül azok, akik akár 20 ezer Ft-nál is többet hajlandóak költeni az iskolakezdésre, gondolják leginkább úgy, hogy a legszükségesebb iskola-felszerelések megvásárlása egy átlagos családnak nem nagy kiadás, mindemellett pedig a legkevésbé értenek egyet azzal, hogy az államnak alanyi jogon kellene támogatnia az általános iskolások tankönyveinek megvásárlását.  Az akár többet is költeni hajlandók körében magasabb a férfiak és a fiatalok aránya.

A cég július végén – augusztus elején végezte a kutatást a KutatóCentrum segítségével. A villámkutatás kérdéseire 1019 válasz érkezett, amik a megkérdezettek alap demográfiai változóinak (kor, nem, végzettség, településtípus) figyelembe vételével kerültek elemzésre. A minta kor és nem tekintetében reprezentálja a hazai a 18-64 éves lakosságot