Magatartászavart okozó eper avagy az leszel, amit megeszel?

Ki ne kényeztetné szívesen magát és családját némi különleges finomsággal télvíz idején? Egy kis konzerv epret vagy lazacfalatot még a válság alatt is megengedhetünk magunknak, nem? De mi van akkor, ha a csemegéről kiderül, hogy nem várt mellékhatásai vannak?

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2012. január 23. czefernek.lena

Ki ne kényeztetné szívesen magát és családját némi különleges finomsággal télvíz idején? Egy kis konzerv epret vagy lazacfalatot még a válság alatt is megengedhetünk magunknak, nem? De mi van akkor, ha a csemegéről kiderül, hogy nem várt mellékhatásai vannak?


Az élelmiszerekhez hozzáadott adalékanyagokról régóta tudjuk, hogy nem tudunk róluk semmit. Azaz egyet biztosan: szinte minden termékben megtalálhatóak, legtöbbünk számára beazonosíthatatlanok, és ki tudja miket okozhatnak…egy érzékenyebb gyomrú ember jobban teszi, ha nagyítóval vág neki a vásárlásnak, és jócskán szán időt a hadműveletre.

Arról nem is beszélve, ha valakinek különleges étrendet kell tartania: a mogyoróallergiások a legtöbb édességtől retteghetnek, aki pedig laktóz-intoleráns, ne adj’ isten lisztérzékeny, az jobb, ha rögtön indul is a biopiacra, mielőtt megmérgezi magát a boltban található „finomságokkal”. Manapság ugyanis még a sonkába is tesznek tejcukrot, s a liszt sem hiányozhat semmilyen ételféleségből.

Noha mára az interneten elérhető a különböző E-számok kódolása, mégis kevesen lettek szakértők az előre csomagolt ételek terén (ember legyen a talpán, aki arra vállalkozik, hogy egy adalékanyag-listával indul útnak, mikor bevásárol!). De ami a friss zöldségeket és a húsokat illeti: most már azokról sem tudunk semmit, s csak reménykedhetünk, hogy minél kevesebb vegyszer vagy génmódosított izé kerül velük együtt az asztalunkra.

Azt csak sejteni lehet, hogy az egyre gyakoribbá váló – tévében reklámozott termékekkel kiválóan orvosolható – gyomorpanaszoknak (puffadásnak, gyomorégésnek és egyéb kellemetlenségeknek), no meg persze a különböző ételallergiáknak mi is az okozója. Mivel e sorok írója nem orvos, csak gyanakodni tud a különböző adalékokra, és reménykedhet, hogy minél kevesebb kifejezetten káros anyagot fogyaszt el.

A minap azonban olyan felirattal találkozott, amely valószerűtlenségén túl felháborodását is kiváltotta. Forgalomban van ugyanis Magyarországon két olyan élelmiszer (feltehetően több is), amelynek színezőanyaga gyerekeknél „magatartászavart” okozhat. Az említett hatást piros színezék válthatja ki, amelynek jelenlétére eleddig egy eperkonzerv és egy meglehetősen kedvező árú lazactermék esetében bukkant rá.

A veszélyre a forgalmazók apró betűkkel hívták fel a vásárló figyelmét.

Mivel nem vagyunk kémikusok, magától értetődőnek tűnik a kérdés, vajon mire hat ez a rejtélyes anyag? A gyerekeink idegrendszerére? De hogyan? És miért? És ha bizonyított a negatív hatás, hogy kerülhet a termék forgalomba? És ha a gyártó mindezt feltünteti a feliraton, akkor miénk, felelőtlen és meggondolatlan szülőké, vásárlóké a felelősség, ha esetleg valóban baj történik, mert elfelejtettük elolvasni a címkét?