Néptánctanulás 4D-ben

Kodály és Bartók annak idején gramofonnal járták az országot, hogy minél több népdalt gyűjtsenek és örökítsenek meg. Bizonyára nagyon furcsa lehetett, amikor egy-egy idős ember a “masinából” hallotta vissza saját hangját. Ma már mi sem természetesebb, mint hogy felvételről hallgatunk zenét, éneket, mesét. De vajon mennyire természetes, hogy úgy tanuljunk néptáncot, hogy egy 3D-s alak előtáncolja nekünk a lépéseket, a program pedig figyelmeztet, ha valamit nem jól utánzunk?

Az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete (SZTAKI) egy norvég-magyar közös project keretében olyan – Közép-Európában egyedülálló – stúdiót hozott létre, amelyben lehetőség van háromdimenziós alakok felvételére. A Geometriai Modellezés és Számítógépes Látás Laboratóriumban (GMSZL) különböző érzékelők – kamerák, lézerscannerek, CT-k segítségével – lehetővé vált, hogy az érzékelt adatokból sokkal valósághűbb modellek jöjjenek létre, mint korábban.

Talán sokan láttunk már olyan filmfelvételt, ahol egy emberre érzékelőket helyeztek, és a mozgás során ezek a kis szenzorok egy számítógépes modellt adtak, amely segítségével a nem valós figurákat valós helyszínre tudták vetíteni. Gondoljunk csak Gollamra a Gyűrűk Urából, vagy az Avatarra. Az úgynevezett motion capture-technikánál, vagyis digitális mozgásrögzítésnél azonban tovább lép a SZTAKI programja, mivel utóbbinál nincs szükség az érzékelőkre ahhoz, hogy megjelenjen egy test, vagy tárgy 3D-s modellje. Ráadásul, míg a motion capture csupán egy csontváz-szerű modellt képzett le, addig a SZTAKI stúdiójában sokkal részletesebb a megjelenő kép, a 4D esetében pedig a negyedik dimenziót, az időt úgy kell elképzelni, hogy valós időben, vagyis azonnal megjelenik a valóságból rekonstruált modell.

Eddig rendben van, de mire jó ez az egész, kérdezhetnénk? Nos, a skála igen széles: a filmgyártástól az internetes kommunikációig, a gyógypedagógiától a tánctanításon át a valósághűbb számítógépes játékok létrehozásáig rengeteg új lehetőséget rejt magában a project. De ha már Kodályékkal kezdtük, térjünk ki a SZTAKI stúdiójának néptánccal  kapcsolatos kísérleteire. Mivel a program tökéletesen képes mindenféle emberi mozgást elemeire bontani és bármely szögből láthatóvá tenni, ez adta az ötletet ahhoz, hogy a SZTAKI néptáncosokat kérjen fel egy-egy tánc bemutatására. A táncot természetesen rögzítették az új módszerrel. Így jött létre egy tökéletesen körbejárható, forgatható, a mozgást elemezni képes táncprogram, amely innentől remekül használható majd távokatási eszközként, nem beszélve a kulturális örökség megőrzésének lehetőségéről.

Kovács Henrik, a Magyar Táncművészeti Főiskola adjunktusa maga is részt vesz a programban: “A több mint harminc kamera által rögzített felvételen forgatni lehet például a néptáncot táncoló bácsit, hogy hátulról, oldalról is látni lehessen, pontosan hogyan mozdul a kezével, lábával. Ez egy nagy lehetőség mind a tánctanulásban, mind az értékmegőrzésben, és csak az embereken múlik, mire használják majd a programot. Egyrészt meg lehet örökíteni az utókor számára olyanok tudását, akikből már csak kevés van az országban, másrészt, ha például egy tánctanár ezzel a módszerrel mintegy előtáncol a diákjainak, akik később otthon tudnak gyakorolni, az is hasznos dolog. Ráadásul arra is van lehetőség, hogy amikor valaki gyakorol, a program “rászóljon”, ha az illető valamit rosszul, máshogy csinál az adott felvételhez képest, és korrigálja a diák mozdulatait, hogy feljebb a térdet, magasabbra a lábat, stb.” Kérdésünkre, hogy vajon nem fenyeget-e az a veszély, hogy  előbb-utóbb mindenki programról fog néptáncot tanulni, Kovács Henrik azt válaszolta, ahogy a könyvtárak sem zártak be az internet és az e-book korában, úgy ez is csupán egy tudomány adta lehetőség, ami nem helyettesítheti a néptáncolást, viszont, amennyiben értelmesen használják, nagy segítséget nyújthat távoktatásban.

Zárszóként pedig a Star Wars-rajongóknak üzenjük: lehet, hogy hamarosan úgy beszélgethetünk majd a világ másik végén lévő ismerőseinkkel webkamerán keresztül, hogy azok 3D-ben jelennek meg “előttünk”, legfeljebb nem azt mondják majd, hogy “Grievous tábornok és a szeparatisták támadást terveznek.”