Otthonteremtés, faluszépítés kalákában

Hajlék: sokak számára elérhetetlen biztonság. A Házat-Hazát Alapítvány azonban elébe ment a változásoknak: nemrégiben „Vissza a vidékre” jelszóval a fiatalok számára munkahely felkutatását, vidéki házak felújítását kezdeményezték helyi önkormányzati segítséggel.

A hajlékra vágyók többfélék. Sokan önerejükből nem tudnának maguknak otthont teremteni. Mások a családalapítást méltó körülmények között megteremtve gyermekeket szeretnének vállalni, ugyanakkor – és nem mellékesen – itthon szeretnének boldogulni, családot fenntartani. Erre a nagyon is emberi igényre érzett rá és keresett megvalósulási formát Lőrincz Kálmán. A Jimmy Carter volt amerikai elnök nevével fémjelzett Habitat for Humanity International ökumenikus keresztény szervezet házépítő programját évtizedekig az Egyesült Államokban élő közgazdász hozta Magyarországra. Házat-Hazát Alapítvány néven 1992-ben indította el az amerikai mozgalom magyar megfelelőjét.

Kalákában takarékoskodni

Az alapítványi igazgató lapunknak hangsúlyozta, az amerikai alapgondolatot a magyarországi közgazdasági-, jogi-, társadalmi- és lelki viszonyokra adaptálva hívták életre. Elgondolása szerint összefogással, közösségi munkával, okos tervezéssel sok új otthon tető alá hozható. Vagyis alapítvány építkezésein a magyar ember számára hagyományos kalákamunka során a jelentkező fiatalok közösségi munkájukat ajánlják fel mások és maguk megsegítésére. Tapasztalataik szerint a fiatalok sokkal jobban értékelik felépített otthonukat, mert benne „érzik”, benne tudják kétkezi munkájukat, hiszen ők maguk is tettek lakásgondjuk megoldásáért.

„A hagyományos kaláka jelentős összetartó- és közösségi erő, amire az egész társadalomnak és az országnak is szüksége van” – hangsúlyozza Lőrincz Kálmán. „Azon rászoruló fiatalok, akik csatlakozni szeretnének a Házat-Hazát Alapítvány házépítő tevékenységéhez, felajánlásként 500 óra közösségi, kalákamunkát kell teljesíteniük mások számára, és a majdan számukra épülő otthonok körül”. Lendületesen sorolja a példákat: „A felajánlott 500 munkaórát számos hatékony módon lehet ledolgozni, mindenkit a megfelelő helyre hívunk. Az évek alatt volt, aki a fényképezésben segített, egy cigány házaspár alapot ásott, cserepet adogatott, és volt, aki a számítógépes rendszert alakította ki és felügyelte. Ma már változtak ezek a kalákamunkák, most facsemetéket ültettünk.”

1992-2000 között 40 otthont építettek rászoruló fiataloknak, 2000- 2010 között forrás, állami támogatás hiányában csak minimális működés volt lehetséges. Igazodva az új közgazdasági, jogi környezethez 2010-ben átdolgozták az alapítvány tevékenységét. Kiegészítették az új otthonok építésének meglévő feladatát vidéki házak felújításával, valamint ehhez kapcsolódóan „Vissza a vidékre” jelszóval a fiatalok számára munkahely felkutatását kezdeményezték helyi önkormányzati segítséggel.

Az elvándorlás és a hazatérés útjai

Lőrincz Kálmán folytatja terveik felsorolását: „Eddig számos önkormányzati telket kapott alapítványunk felajánlásként – annak ellenére, hogy hivatalosan még meg sem hirdettük programunkat. Az elöregedő települések fiatalokkal való benépesítésére például Vizsolyban önkormányzati testületi határozattal három építési telket, Erdőkürtön 10 telket ajánlottak fel”. Kérdésünkre, hogy mivel a magyar fiatalokat sokan vádolják passzivitással, elvándorlással, tapasztalatai szerint van-e erejük küzdeni, az igazgató kiemelte: „Tény az, hogy ma már szabadabban mozoghatnak a fiatalok az egyes országok között.”

„Ebből a tényből a szabad mozgás eleve következik. Ám nem mindegy, hogy mennyien mennek el és mennyien jönnek vissza. Az otthon- és munkahelyteremtés hiánya, a negatív kilátás “löki” a fiatalokat a ma már könnyebb elvándorlás felé. Habár az sem elhanyagolható pozitívum a külföldön szerencsét próbáló fiataloknál, amennyiben külföldön a szakmájukban tudtak elhelyezkedni, hazatérve külföldi szakmai tapasztalatot, nyelvtudást hoznak magukkal. Segíteni kell őket a visszatérésben, akár a Gyere-Haza Alapítvánnyal összefogva.”

Gyermekáldás történetek

Lőrincz Kálmán az évek során sok család igaz történetével találkozott. Így a gödöllői Kinde családdal, ahol az építkezéskor még csak egy gyermekük volt, de hat gyermeket szerettek volna. „Mivel megépült gyermekváró otthonuk, szép sorjában meg is születtek a tervezett gyermekek, sőt az élet úgy hozta, hogy még egy gyermeket örökbe is fogadtak! Tehát hét gyermeknek építették be aztán később még a padlást is, azt már saját erőből” – idézi fel a gyermekváró történetet az igazgató.

„Egy másik kedves és megható történetünk, hogy a gödöllői építkezés során rajzversenyt hirdettünk a környék óvodáiban, rajzolják le a picik, milyen házban szeretnének lakni. A versenyt egy 5 éves kisfiú nyerte meg. Később tudtuk meg, hogy ez a kisfiú dadogott addig, mert a szülők a nagyobb testvért favorizálták. S amikor ezt a mi fődíjunkat megnyerte, attól kezdve már nem dadogott, mert sikeresnek érezte magát! Ez volt alapítványunk életében részünkre a legszebb ajándék.”

Hajlékteremtő „üzleti modell”

A Házat-Hazát Alapítvány „üzleti modellje” a kaláka: általa olcsóbbá tehető az építkezés, a faluszépítés. Mindeközben a települések fejlődését is szolgálja a közösségi munka összekovácsoló ereje. Állami- és egyházi pénzalapok, pályázati források, hazai és külföldi szponzorok támogatásait igénybe véve, a környezettudatos, fenntartható építés eszményét szem előtt tartva összefog az önkormányzatokkal. Így segíthető a helybéli munkahely-teremtést, a fiatalok megtartása, vidéki életre való elhívása.