Székely András: „Csak a boldogság marad.”

Népesedés, gyermekvállalás, házasság, család. Milyen a helyzet ezekkel a témákkal kapcsolatban ma Magyarországon? Székely Andrással, a Népesedéi Kerekasztal koordinátorával, a Három Királyfi, Három Királylány mozgalom alapító tagjával beszélgettünk.

Családháló: Néhány éve azt mondta: elsősorban gondolkodásmódbeli váltás kellene ahhoz, hogy annyi gyermek szülessen meg, ahányat a családok szeretnének. Történt-e változás az elmúlt években?

Székely András: Erre nagyon nehéz pontosan felelni. Amit látok, hogy ez a téma egyre nagyobb szerepet kap a médiában, a különböző közösségekben. Kis túlzással azt mondanám, hogy még a negatív megközelítés is segíthet abból a szempontból, hogy gondolkodásra késztet. Hiszen amit a gondolkodásmódbeli változás alatt értettem és értek ma is az az, hogy ezzel a kérdéskörrel – párkapcsolat, család, gyerek – aktívan kell foglalkozni. Magunkban. A problémák jelentős része onnan fakad, hogy csak úgy beszélünk erről, igen, akarunk párkapcsolatot, családot, gyerekeket – de gyakran anélkül, hogy felmérnénk, ez mivel jár. És a nehézségeket, gondokat, vagy mondjuk inkább, a megoldásra váró problémákat is végig kell gondolnunk – nem azért, mert főleg azok töltenék ki az életünket, hanem a nem várt pozitív élmények nem okoznak gondot a későbbiekben sem, míg a váratlan akadályok igen. De az akadályok döntő többsége legyőzhető, ha felkészülünk rájuk, és akkor a pozitív élmények lesznek túlsúlyban az érzéseinkben – és ez a lényeg, akkor könnyebben valósítjuk majd meg az álmainkat. Ha valaki hosszútávfutó akar lenni, és azt hiszi, ez erőfeszítés, edzés, szenvedés nélkül sikerül neki, akkor az első izomláznál, feltört lábnál abba fogja hagyni. Ha tudja, hogy ezeket a pillanatokat is túl kell élni, elviselni, akkor van esélye, hogy egyszer beérjen a célba, és ott már csak a boldogság marad, az elért cél feletti öröm.

Családháló: Családi adókedvezmények, CSOK-program, Nemzeti Otthonközösség – ezek az elmúlt néhány év családbarát programjai. Kevesebb a negatív felhang, ha valaki több gyereket vállal az „átlag” kettőnél?

Sz. A.: Ez nagyon függ a közösségtől, ahol vagyunk. Ahol sok az olyan család, ahol kevés a gyerek, több a negatív felhang – sajnos. Nem tudom, miért kell minket érintő hátrányként megélni, ha másnak segítséget nyújtanak. Én nagyon örülök, hogy ezt az üzenetet kapják a társadalomtól a családok, hogy ha gyereket vállalnak, akkor segítséget kapnak hozzá. Nem vállalják át tőlük, nem szabadítják meg őket a nehézségektől, de esélyt kapnak arra, hogy végigvigyék, felneveljék a gyerekeiket, olyan körülmények közt, amit szeretnének biztosítani nekik. Nagyon szeretném elérni, és ezt igyekszem is mindig hangsúlyozni, hogy ennek a családtámogatási rendszernek nem szabad politikai oldalhoz kötődnie – egyikhez sem. Ez legyen független a pártpolitikától, és akkor az ellenérzések is csökkenni fognak. Ezeket a támogatásokat a társadalom, a közösség adja – segítségül, mert a gyerekeink, reményeink szerint, ugyanezt a közösséget fogják később erősíteni.

CSH: A családbarát munkahelyek még mindig nagyon kevéssé jellemzőek hazánkban. Bár a kormány a bölcsődék és családi napközik reformjával ezen is igyekszik változtatni, igen kevés az olyan munkáltató, aki a home office rendszerben bízik, vagy 4-6 órában foglalkoztat anyukákat. Ön hogy látja, milyen hatással lenne a társadalomra, akár a gyerekvállalási kedvre, ha természetes lenne a részmunkaidőben, vagy az otthonról dolgozás az anyák számára?

Sz. A.: Nagyon sokat segítene. Az egyik legnagyobb probléma, hogy gyerek mellett az otthonmaradó szülő – jellemzően az anya – kiesik a munkaerőpiacról, elveszti a napi rutint. Teljesen érthető, hogy nehezebben alkalmaznak egy olyan embert, aki évek óta nem alkalmazta azt a fajta tudását, képességét, ami az irodai munkavégzéshez kell. Ezen mind a részmunkaidő, mind a távmunka nagyon sokat tudna segíteni, de ehhez is szükséges egyfajta szemléletváltás. El kell hinni, hogy ha távmunkában dolgozik valaki, akkor ugyanúgy, vagy gyakran jobban dolgozik, mint aki ott ül az irodában, és ráadásul kisebb is a költsége. De ez csak egy része a „családbarátságnak”. Sokat számít, hogy az aktívan dolgozó szülők milyen elbánásban részesülnek, mennyire tudják összeegyeztetni a családot és a munkahelyet, hiszen ez életünk egyik legnehezebb kérdése. Ahol ez megtehető – rugalmasabb munkaidő, otthon elvégezhető feladatok, alkalmazkodás az iskolai programokhoz, gyerekeknek biztosított hely, ha nincs hova küldeni őket és még sorolhatjuk – ott szívesebben, és így hatékonyabban dolgoznak az emberek, akár némileg kevesebb pénzért is. Nagyon sok kutatás bizonyítja, az anyagi előnyök egy részéről lemondunk, ha olyan munkahelyen dolgozunk, ahol megbecsülnek, ahol figyelembe veszik az érdekeinket. Megjegyzem, ez ugyanúgy igaz a családra, a családon belüli megbecsülésre is.

 CSH: A Három Királyfi Három Királylány mozgalom párkereső programot indított. Mi ennek a lényege, miben különbözik ez a párkereső a többitől? Milyen értékeket vall magáénak?

Sz. A.: Elsősorban abban különbözik a többitől, hogy ez a miénk. Biztos lehet más, hasonló párkeresőket is találni, nagyon örülnék neki, hiszen azt szeretnénk, hogy mindenki találja meg, akit keres. Talán úgy fogalmazhatnám meg a mi párkereső programunk különbözőségét attól, ami az emberek fejében általában, mint párkereső szerepel, hogy mi inkább belülről indítunk. A programjaink célja, hogy lehetőséget teremtsünk önmagunk és ezen keresztül mások megismerésére, az igényeink, a realitások felmérésére, ehhez biztosítjuk a környezetet, a feltételeket. Ez eleve komolyabb elhatározást feltételez, hiszen alkalmi kapcsolatot macerás úgy keresni, ha ehhez rá vagyok kényszerítve például arra, hogy részt vegyek egy beszélgetésen, ahol a céljainkról, álmainkról, a világról hallok másokat megnyílni – és ahol én is megtehetem ugyanezt. Az érték, amit magunkénak vallunk, hogy meg kell adni mindenkinek a lehetőséget, hogy találjon magának párt arra az életre, amit szeretne élni, családdal gyerekekkel. Ha nem úgy szeretné, senki nem kényszeríti, hogy megváltoztassa a gondolkodását, de ha közösségi programokon, beszélgetéseken vesz részt, hamar rájön, tényleg úgy gondolja-e, vagy inkább megváltoztatja az elképzeléseit és marad. Az általunk szervezett programok nem kedveznek a rövid távú kapcsolatok keresésének, így valószínűleg nem is ezzel a céllal érkeznek a résztvevők, és így tudjuk az értékeinket keresztülvinni, megvalósítani, anélkül, hogy kötelezően előírnánk azok elfogadását.