Testmozgás egyetemistáknak receptre

Győrben és Veszprémben indul a lakosság rendszeres testmozgásra való szoktatását célzó program, amelyben a részvevő egyetemistáknak fizikai állapotuk alapján akár a rendszeres testmozgást is felírhatják - közölte a Magyar Sporttudományi Társaság.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2012. május 19. czefernek.lena

Győrben és Veszprémben indul a lakosság rendszeres testmozgásra való szoktatását célzó program, amelyben a részvevő egyetemistáknak fizikai állapotuk alapján akár a rendszeres testmozgást is felírhatják – közölte a Magyar Sporttudományi Társaság.


Mint írták, a “Mozgás=Egészség Program” első próbaszakasza májusban és júniusban több mint 300 győri és veszprémi egyetemista fiatal egészségi állapotának átfogó felmérésével kezdődik. A túlsúlyos vagy egyéb, az inaktív életmódból származó rizikófaktorral rendelkező hallgatóknak állapotuknak megfelelő rendszeres testmozgást írnak elő, majd egy év múlva felmérik ennek eredményeit.

A két egyetemi városban zajló vizsgálatsorozatot hosszabb távra, három évesre tervezik, de ezzel együtt a szükséges infrastrukturális hálózat bővítésével és a szakemberképzéssel együtt az egész országra is kiterjesztenék – tették hozzá.

Közleményük szerint három éve hasonló jellegű programot indítottak az Egyesült Államokban, ahol a rendszeres mozgást már receptre írják fel a háziorvosok. A kezdeményezéshez tavaly a Magyar Sporttudományi Társaság szakmai vezetésével Magyarország is csatlakozott.  

Az Eurobarometer 2010-es, 27 ezer uniós állampolgár megkérdezésén alapuló felmérésének eredménye szerint Magyarországon a lakosság 77 százaléka havonta kevesebb mint három alkalommal mozog, vagyis “gyakorlatilag inaktívnak” tekinthetők. A magyar felnőtteknek alig 5 százaléka mozog hetente legalább ötször – hangsúlyozták. A sporttudományi társaság szerint az egyetemista korosztály felmérése azért indokolt, mert ebben a korcsoportban ugrásszerűen megnő a túlsúlyos vagy elhízott fiatal felnőttek aránya. Míg a 12-19 évesek között ez 15 százalék, addig 20-29 év között ez az arány csaknem megkétszereződik (29 százalék).

Márpedig, mint kiemelték: a mozgáshiányból is származó betegségek jelentős terhet rónak az “amúgy is finanszírozási nehézségekkel küzdő magyar egészségügyi ellátásra”. Ugyanakkor már napi 30 perces közepes intenzitású mozgással 20-30 százalékkal csökkenteni lehetne az inaktív életmóddal bizonyíthatóan összefüggésbe hozható betegségtípusok (elhízás, magas vérnyomás, daganatos betegségek, kardio-vaszkuláris betegségek, csontritkulás, cukorbetegség) kialakulási veszélyét, illetve a már meglévő tünetek enyhíthetők lennének, ha az orvosi kezelés részévé válna a mozgás – emelték ki.

A Magyar Sporttudományi Társaság vezetésével most induló program hosszú távú célja a tudatformálás, a lakosság rendszeres testmozgásra szoktatásával a prevenció, a már kialakult krónikus betegségek gyógyszeres kezelésének terápiás célú testmozgással való kiegészítése és mindezzel – nem utolsó sorban – az egészségügyi kiadások csökkentése – hangsúlyozta a társaság.