Védelemre szorul-e a család?

Sík Endre szociológus szerint a magyar társadalom hagyományosan erősen családközpontú, ami sok szempontból lehet jó, azonban vannak veszélyei is. A Népszabadságnak adott interjújában úgy fogalmazott, a mai politika családvédő szövegei és a családokat érintő részintézkedései inkább egy bizonyos, pártpolitikához kapcsolódó értékrendnek az aprópénzre váltása. Szerinte a család nem szorul védelemre.

A magyar társadalom erősen családközpontú, ami sok szempontból lehet jó, azonban vannak veszélyei is – jelentette ki a Népszabadságban adott interjújában Sík Endre. A szociológus szerint, ha az emberekbe vetett általános bizalom nagyságrendekkel kisebb mint a “személyes ismerősök” iránti, akkor úgynevezett amorális családközpontúságról beszélhetünk. Ez jellemző hazánkra is.

A szakember úgy véli, hogy a családi kapcsolatok túlhangsúlyozása negatív hatással van az egyén és a társadalom viszonyára, hiszen a csak közeli ismerőseiben bízó ember – amilyen a magyar – túl bizalmatlan, egyúttal túl ragaszkodó, nem tud megfelelő módon, aktívan részt venni a társadalom életében.

Sík szerint nem igaz az az alapvetés, amelyre a mai kormányzat épít, tudniillik, hogy szétesőben vannak a családok. “Igaz, hogy sokkal kevesebben házasodnak és akik házasodnak, azoknak jelentős része elválik, hogy a gyerekek közel fele házasságon kívül születik, de ez nem jelenti azt, hogy megszűnnek a családok. Csak újfajta családformák születnek, de a család fontossága nem csökken. Ha megkérdezzük a fiatalokat, hogy mit tartanak a legfontosabbnak az életben, manapság is a családot említik. A családvédő szövegek és a családokat érintő részintézkedések inkább egy bizonyos, pártpolitikához kapcsolódó értékrendnek az aprópénzre váltása. Szerintem a család, mint olyan, nem szorul védelemre” – fogalmazott.