Vita a családon belüli erőszakról – mi is történt a Parlamentben?

A sajtóban szokatlanul nagy visszhangot váltott ki a hét elején rendezett gyakran személyeskedébe átcsapó parlamenti vita a családon belüli erőszakról. Néhány rosszul megfogalmazott mondaton csámcsog jelenleg a média. A Családháló öncélú idézgetés és háborgás helyett a polémia érveit gyűjtötte összes pro és kontra.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2012. szeptember 13. bencze.aron

A sajtóban szokatlanul nagy visszhangot váltott ki a hét elején rendezett gyakran személyeskedébe átcsapó parlamenti vita a családon belüli erőszakról. Néhány rosszul megfogalmazott mondaton csámcsog jelenleg a média. A Családháló öncélú idézgetés és háborgás helyett a polémia érveit gyűjtötte összes pro és kontra.


A vita alapját egy népi kezdeményezés adta, ami arra irányult, hogy az Országgyűlés tűzze napirendre azt, hogy legyen önálló büntetőjogi törvényi tényállása a családon belüli erőszaknak Magyarországon. Mint ismeretes, az erről szóló polémiát egyszer már a büntető törvénykönyv vitájában lefolytatták, ahol az a döntés született, hogy erről szóló külön tényállásra nincsen szükség.

A szakma szerint nincsen rá szükség

Dr. Vas Imre, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója felszólalásában kifejtette, a népi kezdeményezés alapvető célját akkor tudnák megvalósítani, ha a különböző erőszakos cselekmények tényállásait egybevonnák, ami véleménye szerint nem lenne célszerű.

A fideszes Varga István elsősorban arra hívta fel a figyelmet, hogy bontóperek esetében egy ilyen tényállás létezésénél előszeretettel nyúlnának a felek ehhez a fegyverhez, amelynél igen nehéz lenne bizonyítani és megállapítani a tényállást. Kitért arra is, hogy a a családon belüli erőszakot számos helyen a büntető törvénykönyv tiltja, és szankcionálja. Hozzátette: a korábbi vitában többek között a Kúria büntető kollégiumának vezetőjét kérdezték meg álláspontjáról, aki szerint őrültség lenne a büntető törvénykönyvben ezt a tényállást külön így, ilyen formában szerepeltetni. A kormánypárti honatya emlékeztetett, a Magyar Szocialista Párt is ezen az állásponton volt akkor.

Karvalics Ottó kereszténydemokrata képviselő szerint a családok és családban élők példát kellene, hogy mutassanak, miképp lehet normálisan élni. „Ekkor talán kevesebb lesz az erőszak” – fűzte hozzá. Párttársa, Móring József Attila kiemelte: az új köznevelési törvény esélyt adhat arra, hogy a felnövekvő generációk, az iskolában megtanulják, hogy vannak szabályok, vannak normák, hogy tisztelni kell a másikat, hogy becsülni kell pedagógust, szülőt, házastársat, gyereket egyaránt.

Léteznek kiskapuk

A Lehet Más a Politika politikusa, Szabó Tímea beszédében sajnálatosnak nevezte, hogy a családon belüli erőszak gyakran láthatatlan, sőt majdnem mindig láthatatlan a külvilág számára, hiszen többnyire otthon történik, a privát szféra keretein belül. Ezzel kapcsolatosan arra hívta fel a figyelmet, hogy amennyiben egy családban esetleg felmerül a gyanú, hogy egy ilyen eset előfordul, és a rendőrség kimegy, nem feltétlenül jut be, nem feltétlenül tud elkezdeni bármiféle vizsgálatot az üggyel kapcsolatban. Szabó Tímea elismerte, hogy a családon belüli erőszak folyamata rendkívül változatos formákban ölt testet, melyek legtöbbjét a magyar törvények bűncselekményként vagy szabálysértésként büntetni rendelik. Léteznek azonban olyan aspektusok – folytatta -, amelyeket Magyarországon nem szankcionálnak. Példaként a szexuális zaklatást, a cselekvési szabadság korlátozását és a gazdasági függőségbe kényszerítést említette.

Pálfordulás és önellentmondás

A szocialisták padsorából elsőként felszólaló Lendvai Ildikó azt mondta, az MSZP frakciója támogatja a kezdeményezést – a korábbi vitában a Btk. szigorításával értettek egyet -, sőt szélesíteni is szeretné kereteit. A politikus analóg logikai példát hozva úgy fogalmazott, bár nehéz úgy megfogalmazni önálló tényállásként a családon belüli erőszakot, hogy ne lehessen vele visszaélni vagy feljelentgetni, azonban ez más tényállásoknál is így van. „A birtokháborítás ügyében hány szomszéd szokta összevissza feljelentgetni egymást? Mégsem azt tekintjük megoldásnak, hogy akkor a birtokháborítás egyáltalán ne is számítson külön bűncselekménynek” – jegyezte meg.

Bárándy Gergely (MSZP) kissé szembe menve párttársa véleményével, úgy fogalmazott, lehetséges, hogy létezik olyan tényállás, ami még nem szerepel a büntető törvénykönyvben, és alkalmas lehet arra, hogy a családon belüli erőszak valamely formáját visszaszorítsa. A honatya leszögezte azt is, egyelőre nem látott egyetlen olyan előterjesztést sem, amelyik megnyugtatóan kezelné a kérdést.

Komplex törvénycsomag

A jobbikos Gaudi Nagy Tamás véleménye szerint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium berkein belül létre kell hozni egy olyan munkacsoportot, amely az összes mértékadó szakmai szervezet, az úgynevezett tapasztalati tanúk, illetve a jogalkalmazásért felelős különböző szervek, gyámhatóság, gyermekvédelem, rendőrség, ügyészségek, bíróságok bevonásával egy olyan szakmai munkának kell elindulnia, amely kézzelfogható tervezetet tud kidolgozni. A honatya a legjobb megoldást egy komplex törvénycsomagban látja, amelynek lehet része egyébként egy olyan büntető törvénykönyvi tényállás megfogalmazása, amely valóban általános elrettentő hatással is alkalmas lehet az erőszak visszaszorítására.