Vízipók-csodapók – újra mozikban a kedvenc, interjú az alkotókkal

Az 1983-ban készült legendás Vízipók-csodapók digitálisan felújítva április 18-án kerül a filmszínházakba, hogy szülők és gyermekek egy újabb generációja ismerkedhessen meg az élővizek kedves és gyakran mókás kis lakóival, miközben a film a természet szeretetére és a környezet védelmére is tanít.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
mozifilm
2019. április 11. Czefernek Léna

Az alábbiakban a Kecskemétfilm ügyvezető igazgatójával, Mikulás Ferenccel készült interjú olvasható:

Miért volt fontos hogy a Vízipók csodapók egész estés rajzfilm digitálisan felújításra kerüljön?

MF: Nagyon kevés magyar gyerekfilm, főleg nagyon kevés rajzfilm kerül manapság a magyar mozikba. Annak idején, 1983-ban az egész estés változatnak több mint egy millió nézője volt. Megnéztem újra a filmet és úgy tapasztaltam, hogy nem avult el, érdemes újra megnézni, annál is inkább, mert az eredeti 39 epizód az élővíz védelméről szól és napjainkban nagyon aktuális ez a kérdés. Szerintem a szórakoztató ismeretterjesztés a leghasznosabb a gyerekek számára, mert ha megismernek valamit, akkor az fontossá is válhat a számukra és akár még meg is védhetik azt. A szórakoztató ismeretterjesztés mellett a barátságról is szól a film. Vízipók és a Keresztespók barátok és az ő életükön keresztül több új kis vízi élőlénnyel ismerkedhetnek meg a gyerekek. A film során a szereplők eleinte idegenkednek és akár ellenségnek is tekintik a számukra ismeretlen kis állatokat, de aztán megismerve egymást mind segítőkész barátokká válnak.

Honnan jött a Vízipók csodapók ötlete?

Bálint Ágnes – aki akkor a Magyar Televízió Gyermek, Ifjúsági és Oktatási Főszerkesztőségének szerkesztője volt – kezdeményezte, hogy készüljön animációs sorozat kis lényekkel, apró állatkákkal. Az általa megírt forgatókönyv alapján, Szabó Szabolcs rendezésében készült az első sorozat a Magyar Televízió megrendelésére, melyet további két széria követett.

Mikor 1973-ban az első epizód elkészült a Pannónia Filmstúdióban, megmutatták egy német forgalmazónak. Ők akkor azt mondták, hogy ezt a sorozatot nem szabad folytatni, mert eladhatatlan lesz, hisz csúnyák a figurák. Akkor az én személyes döntésem volt, hogy folytattuk a sorozat elkészítését, mert bíztam benne, hogy a figurák a belső tulajdonságaik révén válnak majd igazán szerethetővé. Zárójelben jegyzem meg, hogy akkor még nem volt E.T, tehát úgy gondolom, egy picit úttörők voltunk azzal, hogy megmutattuk, a csúnya külső értékes belső tartalmat rejthet.

Ami igazán meglepett engem, az az volt, hogy az első sorozat nem csak a gyerekek, de a  szüleik, a felnőttek körében vált nagyon népszerűvé. Ültek a televízió előtt és néztek, mint egy akváriumban, hogy mi is történik!

Az első két rész után már látszott, hogy hatalmas siker lett a sorozat itthon és külföldön egyaránt, negyvenhat ország vásárolta meg a jogokat! Ezen felbuzdulva gondoltam, hogy csináljunk ebből egy egész estés rajzfilmet.

Mit gondol mi volt a siker kulcsa?

Az, hogy mi megálltunk félúton az antropomorfizálással. Tehát nem azt csináltuk, mint a Disney, hogy az állatokat teljesen emberszerűvé teszik. A Vízipókban az apró állatok felismerhetők a valóságban is. A siker másik kulcsa pedig talán az, hogy egyszerre ismeretterjesztő, szórakoztató, kedves, nevelő szándékú és sok pozitív értéket hordoz.

Valójában hogy történt a rajzfilm digitális felújítása?

Ez egy óriási munka volt! Kockánként kellett bevinni a filmet a  számítógépbe és ott kockánként kellett retusálni. Annak idején, amikor a filmet készítettük, még hagyományosan papírra rajzoltunk. Aztán celluloidra másoltuk, annak a hátoldalára kézzel festettek a kollégák, utána pedig kamerával egy negatív filmre felvettük. Ott azt be kellett világítani, a cell emiatt vagy karcolódott, vagy becsillogott, vagy a kézzel festett festékfolt olykor nem volt a homogén. A szakemberek azért észreveszik a filmen ezeket a kisebb-nagyobb hibákat. A digitális felújítás után azt kell, hogy mondjam, szebb lett a film, mint eredeti formájában volt! Az apró kis piszkok, szöszök, egyenetlenségek, foltok eltűntek belőle.

A digitalizálás meglehetősen költséges folyamat. Pályáztam Az NKA-nál, tőlük négymillió forintot kaptam és a Magyar Nemzeti Bank segítségét is kértem, ők 6 millió Ft-ot adtak, tehát összesen 10 millió forintba került a film felújítása, ami a Focus Foxban történt és fél éven át tartott.

Mit gondol, a mai gyerekek is nyitottak lesznek a Vízipók-csodapókra?

A Kecskemét Filmstúdió látogatóközpont is működik, úgyhogy évente körülbelül 150 gyerekcsoport érkezik hozzánk. Megnézhetik, hogyan készült régen a rajzfilm és hogy készül ma. Vetíteni is szoktunk nekik. Azt tapasztaljuk, hogy a régebbi filmjeinket – köztük a Vízipókot és a Magyar Népmesék sorozatot is – nagy érdeklődéssel nézik a gyerekek. Tavaly decemberben pedig tartottunk egy teszt-vetítést az Uránia Nemzeti Filmszínházban, ahol hangos sikerrel pergett le a digitálisan felújított Vízipók 300 gyermek előtt.

Kiknek a munkáját emelné ki egy rajzfilm elkészítésekor?

Az animátorokét. Kevesen tudják, hogy a mi szakmánkban nem a rendezőnek, hanem az animátornak van a legnagyobb szerepe. Neki nem csupán biztos rajzkészséggel és fantáziával kell rendelkeznie, de fontos, hogy színészi adottsága, térlátása és ritmusérzéke is legyen! A rajzolt figurákba szinte bele kell bújnia, hogy a karakterének legmegfelelőbb módon mozduljon meg. Magyarországon sajnos nincs animátorképzés, de a Kecskemétfilm egy kicsit arról is híres, hogy nagyon jók vagyunk az úgynevezett „karakter animáció” készítésben. Ez azt jelenti, hogy a rajzfilmfigurák a valósághoz közel állnak.

A Kecskemétfilm másik helyen jellegzetessége hogy nagyon odafigyelünk a minőségre. A kollégáim kiválasztásánál a szakmai szempontok mellett az emberi szempontok is meghatározóak. Vallom, hogy a munkatársak közötti jó emberi kapcsolat az egyik alapja, hogy jó filmek tudjanak születni!