Zalában a legjobb egy csecsemő életesélye

Bár a hazai csecsemőhalandóság már közelít az uniós szinthez, az országban óriásiak a területi különbségek. A legrosszabbak a statisztikák a Jászságban, Szabolcs-Szatmárban, Borsodban és Vas megyében. A szakértő szerint a további javulás már nem az orvosokon múlik.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2012. március 08. szabo.daniel

Bár a hazai csecsemőhalandóság már közelít az uniós szinthez, az országban óriásiak a területi különbségek. A legrosszabbak a statisztikák a Jászságban, Szabolcs-Szatmárban, Borsodban és Vas megyében. A szakértő szerint a további javulás már nem az orvosokon múlik.


Öt ezrelék alá esett a csecsemőhalandóság Magyarországon a KSH legfrissebb adatai szerint. Az ezredfordulón a csecsemőhalandósági arány még 9,1 ezrelék volt, 2010-re 5,3-ra, 2011-re pedig 4,9-re csökkent. Ez azt jelenti, hogy ezer babából öt nem éri meg az egyéves kort.

Bár a 4,9-es mutató még elmarad a 2010-es évben mért 4,3 ezrelékes európai uniós átlagtól, a Semmelweis Egyetem sajtóközleménye szerint a gazdasági válság és a nagymérvű orvoselvándorlás ellenére sikeresek voltak a szakma erőfeszítései, és javult a magyar csecsemők életkilátása. A Semmelweis Egyetem I. számú Gyermekgyógyászati Klinika koraszülött intenzív osztályán évente 550 beteg újszülöttet és koraszülöttet kezelnek, a 400 grammostól a 6 kilósig.

“A 4,9 ezrelékes szám uniós összevetésben is elfogadhatónak mondható, különösen úgy, hogy a koraszülött vagy kissúlyú babák száma évről évre ugyanannyi. Míg az Európai Unió fejlett országaiban a veszélyeztetett babák aránya 3-4 százalék, nálunk a duplája, 8-8,5 százalék. Ennek pedig nem orvosi, hanem szociokulturális, gazdasági és életmódbeli okai vannak” – mondta az [origo]-nak dr. Tulassay Tivadar gyermekgyógyász, a Semmelweis Egyetem rektora.