A vizipipa nem bűn?
Egy budai csokoládézóban fogyasztottam éppen fenségesre sikeredett rendelésemet, mikor egy csapat 14-15 éves fiatal jelent meg. Rendeltek. Öt perc múlva pedig mindegyik pöfékelt. Igaz, nem cigarettát, vizipipát szívtak.
Lehet, hogy maradiak az elképzeléseim, ám én azt gondolom, hogy habár a törvény nem biztos hogy kiterjed az ilyen esetekre, mégis, a dohány, az dohány. Ha boltban, ha csokizóban, ha kávézóban fizetünk érte… az említett helyen egyébként időközben több csapatnyi fiatal is megjelent, becslésem szerint mindegyik 18 év alatt, és vígan pöfékeltek, kérdés nem fér hozzá, hogy ezért keresték fel a csokizót.
És nem ez az egyetlen hely, ahol lehetőség van a vizipipázásra. Egy koránál fiatalabbnak kinéző, 17 éves lánytól érdeklődtem, aki felvilágosított, többnyire nem is kérdezik meg a fiatalokat, mennyi idősek. Ha vizipipát rendelnek, azt kapnak. Majd hozzátette, legyek szíves, ne felháborodni azon, hogy végre nekik is lehet valamit, amit a felnőtteknek. Ez ugyanis nem olyan, mintha cigiznének. (Pedig emlékeim szerint az almás dohány például meglehetősen ütős.)
Persze az eredeti elképzelés rendkívül romantikus: vizipipát rendelni egy kávézóban, és jókat beszélgetni, miközben az illatos füst gomolyogva száll a világmegváltó gondolatok között. Jómagam is élvezettel gondolok azokra az estékre, mikor Jordániában a tűz körül ülve hódoltunk eme bűnös élvezetnek.
De kérdem én, mi különbség van a között, hogy cigarettát, avagy dohányt adunk el kiskorúaknak? A tálalás más, a hatóanyag ugyanaz. És a törvény értelmében 18 év alattiakat dohányáruval még mindig nem szolgálunk ki…
