Apa is izgul az ovitól?

Óriási tévedés volt azt gondolni az első óvodában eltöltött nap után, hogy mostantól sínen van az ügy. Másnap simán kisiklott a kisvonat, és nagyon lassan kecmereg csak vissza.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2012. szeptember 06. szabo.daniel

Óriási tévedés volt azt gondolni az első óvodában eltöltött nap után, hogy mostantól sínen van az ügy. Másnap simán kisiklott a kisvonat, és nagyon lassan kecmereg csak vissza.


A férfiak, az apák szeretnek a laza, szorongásmentes szülő szerepében tetszelegni. Jobban is megy nekik általában, mint az anyáknak, de azért valljuk meg, az első óvodai napokban bennünk, apákban is több a feszültség.

Mi a beszoktatós módszert választottuk, a gyerek fennhangon hirdette is napokig családi körben, hogy ő most nem játszik velünk, mert megy “megszokni az óvodát”. Magas jókedve nem lanyhult, a másfél órás etapokat három napon át végig élvezte: átvette a kiscipőt, tízóraizott, mindenkinek megmutatta a motorját, ami valójában csak bicikli. Anyára rá sem hederített.

A hétvégére már úgy fordultunk, hogy lelki nyugalmunk a legnagyobb volt.

Aztán eljött a nagy nap. Anya is, apa is késik kicsit a munkahelyéről, hisz csak látni kell a kis ember első nagy lépését. A reggeli rutin simán megy, irány az ovi, ahol csak pár perc és elmerül a gyerekseregben. Izzadó tenyerünk hamar megszárad, nem is volt ez olyan vészes.

Jó volt az óvodában? Igen- mondja, és ennél sokkal többet nem tudok kihúzni belőle, de sem durva külsérelmi nyom, sem más nem utal arra, hogy valami gond adódott volna.

Csak halványpiros szeme és az orra körül hámló bőr jelzi, nem a megszokott mederben történtek az események.

A java másnap reggel érkezik. Óvodában már voltam, ma nem megyek és soha többet – gondolja ő, de nincs mese, menni kell, ez a munkahelyed kisfiam, mi is dolgozni megyünk. Az üvöltés még az utcára is kihallatszik, anya sír, és most már apának sem kellene sok.

Lassan elcsitul az ügy, bennünk legalábbis mindenképp, ő viszont lehet, hogy végigüvölti az egész napot. Reméljük, a dadusok, óvó nénik megnyugtatják majd. Talán össze is ismerkedik valakivel, fog enni, aludni, játszani. és be is mutatkozik. Mint minden hároméves.