Nagyi kontra szakkönyvek

Míg szüleink idejében bevallottan a Spock-könyv volt a gyereknevelés alfája és omegája, ma újabb és újabb módszerek, felfedezések, és tudományos tények igazítják útba vagy éppen bizonytalanítják el a kismamákat. De miért nem a minket is sikerrel felnevelő nagyi tanácsaira hallgatunk?

A gyereknevelési szakkönyvekben – csakúgy, mint a divatban vagy a tudomány egyes területein – időről időre különböző trendek veszik át az uralmat. Mit ehetünk a terhesség alatt? Mikor adhatunk a gyereknek szilárd táplálékot? Meddig szoptassunk, hogyan altassunk? – nem csak az amerikai kutatóknak, de mindenkinek megvan a maga bombabiztos válasza az aggódó és tapasztalatlan kismama húsbavágó kérdéseire. Szüleink idejében elég volt megkérdezni a nagymamát vagy fellapozni a mindenki által ismert és elfogadott Spock-könyvet, esetleg felkeresni a védőnőt egy-egy vitásabbnak ítélt kérdésben. Ám ma újabb és újabb módszerek, felfedezések, és tudományos tények igazítják útba vagy éppen bizonytalanítják el a kismamákat, s az internet térhódításával egyenes arányban egyre kevesebben nyúlnak vissza a saját “gyökereikhez”, ha megoldást keresnek.

Egy egyszerű példán bemutatva napjaink információdömpingét: a 80-as években a csecsemőkori fulladás ellen hirtelen hasra fektettek bennünket (sokan a mai napig csak így képesek aludni). Ám a hirtelen jött divatnak hamar vége szakadt, egy új irányzat a hasonfekvést ítélte veszélyesebnek, s kimondta, mégis háton az igazi. Aztán jött a technika csodája, automata légzésfigyelővel, és megoldotta a dilemmát. Illetve oldotta volna, ha lenne rá pénzünk és tudnánk, melyik megbízható. Így hát fel az internetre, ahol rögtön tízféle jótanáccsal látnak el bennünket, hogyan is oldjuk meg ezt a felettébb összetett problémát. Az anyuka eldöntheti, kire hallgat: józan paraszti eszére vagy az egymásnak sokszor ellentmondó internetes “szakirodalmak” egyikére.

Régebben a generációk együttéléséből adódott a válasz. A nagymama ott volt, segített, jótanácsokkal látta el a fiatal anyukát, akinek nem mellesleg némi pihenésre is volt ideje. Korábban Földi Rita pszichológussal beszélgettünk arról, hogy milyen fontos az anyaságban az ösztönösség, főleg az első időkben. Ám napjainkban sajnos jellemző, hogy elfelejtettük, hogyan legyünk anyák, és megfelelő minta hiányában nem működünk olyan jól, mint a régi időkben vagy a természeti népeknél.

Pedig egy nagymama tanácsa – jó esetben – ezerszer többet ér a szakkönyvek száraz tényközlésénél vagy az internetes fórumok tutibiztos tippjeinél. Ő nevelt fel minket, szülőket is, tapasztalatai egyénre szabottak, hiszen a nagymamák nem „csak” egy átlagos csecsemő igényeit ismerik, hanem a pici apukájának vagy anyukájának tulajdonságait is. Erre pedig egy szakkönyv és amerikai kutató sem képes. Hogy kisbabánknak a családban előforduló kórképek, tulajdonságok alapján adjon egyénre szabott tanácsot. Persze a nagyi sem mindenható, s adott esetben nem helyettesítheti az orvosi, védőnői tanácsadást, de az is előfordulhat, hogy egy helyzetben akár hathatósabb tanáccsal tud szolgálni a világ összes szakirodalmánál.

És most lássuk, milyen tanáccsal szolgál a legtöbbet fellapozott szakkönyv, az internet hasfájós baba esetében:

“tanácsok hasfájós babáknak”

1. “Babája panaszait akár ételintolerancia is okozhatja!”

2. “A jellegzetes hasfájós panaszok enyhítése nem könnyű feladat és nagyban függ a baba szervezetétől és jellemétől is.”

3. “Már elég sok hasfájás elleni cseppet kipróbáltunk , de igazán egyik sem segített. (…)A hasfájós babák kb. három hónapos korukra kinövik a problémát.”

4. “Enyhülnek a tünetek, ha a baba hason fekszik – rosszabbodnak a tünetek, ha a baba sokszor eszik keveset.”

5. “A hasfájós babák esetén a kamillateát is jónak láttam, a csecsemőtea-keveréket ráhagyom a szülőkre. A hasmasszírozásról le szoktam őket beszélni.”

És amit a nagymama tanácsol:

 – Mi is sokat éjszakáztunk Veled. A legfontosabb, hogy figyelj oda, Te mit eszel, mert az a tejen keresztül a babát is irritálhatja. Sokat segítettek a hasfájás elleni gyógyteák. Az orvos javasolt masszást, a lábak tornáztatását, ami valóban hatásosnak bizonyult, ugyanis segíti a szelek távozását. De ami a legfontosabb, sokat kell simogatni a picibabát és sétálni vele.