Montessori játékok – amikor a kevesebb sokkal több

Vajon miben rejlik a módszer sikeressége?

óvoda
2019. december 02. www.jatekliget.hu

Fotó: Pixabay

Tudtad, hogy Jeff Bezos, az Amazon alapítója, Helen Hunt Oscar-díjas színésznő, Larry Page és Sergey Brin, a Google alapítói és Gabriel García Márquez Nobel-díjas író életében közös pont, hogy gyermekként mindannyian Montessori oktatásban részesültek? Licsár Szilvia pedagógust, a Játékliget szakértőjét arról kérdeztük, vajon miben rejlik a módszer sikeressége.

„Segíts nekem, hogy magam csinálhassam!”

Maria Montessori olasz orvos, pedagógus és pszichológus módszerét már több, mint száz éve ismerjük. Pedagógiájának lényege, hogy a gyermeket helyezi a középpontba, célja, hogy a gyermek maga végezzen el mindent, ami a fejlődését segíti. Talán kevesen tudják, de az óvodákban a gyerekekre méretezett kis asztalok, székek, mosdók ötlete is tőle származik. Mivel úgy gondolta, hogy a gyerekekben nagyfokú kíváncsiság él a világ megismerése iránt és cselekvési vágy, ezért támogatta, hogy spontán, szabadon játszanak, bármikor levehették például a játékokat a szintén méretükre gyártott bútorokról. A tekintélyelvűséget elvetette, a pedagógus szerepét nem a direkt tanításban, hanem a feltételek megteremtésében látja; feladata az ösztönző, a gyermek számára stimuláló környezet kialakítása.

Az a bizonyos kevesebb, ami több

A hagyományos óvodákhoz képest a Montessori csoportszobák jóval letisztultabb, egyszerűbb képet mutatnak. A polcokon többnyire fából készült Montessori eszközök sorakoznak, minden elérhető, minden gyermekléptékű, a jól áttekinthető rend biztonságérzetet ad. A játékban nem lehet semmit „elrontani”, a gyermek magát ellenőrzi és kijavítja, miközben azt is megismeri, hogy miben erősebb és miben gyengébb. A Montessori játékok nem bonyolultak. Nagyszerűségük épp az egyszerűségükben rejlik.

Fejlesztés és szabályok

Mai szemmel talán elcsodálkozunk, hogy az a módszer is lehet ennyire sikeres, amely nem táblázza be a gyerek életét, nem a délutáni szakkörökben látja a boldogulást a jövőben, hanem a gyermek önállóságára és önfejlesztésére épít. Montessori szerint azonban igenis meg kell tanulni bízni a gyermekben és ha olyan környezetet alakítunk ki, ahol életkorának is fejlettségének megfelelő eszközökkel tevékenykedhet, akkor megfelelően fog fejlődni a jelleme, önbizalma és kiegyensúlyozottá, együttműködővé válik.

Jutalmazás és büntetés nincs, mivel a módszer a pedagógus és a gyermek közötti kölcsönös bizalomra épít. Szükség esetén a pedagógus külön leül a gyermekkel és megbeszéli vele a problémát.

A csoportszobákat alapvetően a gyerekekre szabva alakítják ki, ám ez nemcsak azt jelenti, hogy bármelyik játékot bármikor elvehetik, vagy kényelmesen rajzolhatnak a méretben épp megfelelő székeken. Az önállóság fejlesztése abban is megnyilvánul, hogy a kicsik aktív résztvevői a csoport életének: például a rendrakásból is kiveszik a részüket. Terítenek, kenyeret kennek, innivalót töltenek, azonban csak olyan feladatuk van, amit egyedül – vagy kezdetben minimális segítséggel – meg tudnak oldani.

Montessori játékok óvodásoknak

Montessori egyik alapelve, hogy „Nem a tudás mennyisége fontos, hanem a képességek fejlettsége.” Eszközei ezért a tanulás folyamatát a következő módon támogatják: próbálkozás – gyakorlás – képesség kialakulása – tudás.

„A Montessori játékok közül talán a legismertebb a toronyépítő. Ez többféle formában és színben is létezik. Az eszközök különböző céllal készülnek, a matematikai készségek és a logikai gondolkodást például a számépítő toronnyal vagy mintaépítő kockával való játék fejlesztheti. A társasjátékok nemcsak a szociális készségeket, de az észlelésért, érzékelésért felelős területeket is alaposan megdolgoztatják. Érdemes több típusú játékot beszerezni – léteznek még az anyanyelvi érzékekre és a környező világ megismerésére ható eszközök is – de ha célzottan szeretnénk valamely terület fejleszteni, akkor kérjük szakember segítségét, aki megfelelő eszközt tud erre ajánlani.”