Két új vércsoportot fedeztek fel

Közel tíz év után két új típussal bővült a vércsoportok listája. A Langereis és Junior vércsoportoknak Európában különösen a cigány népesség számára van jelentősége.

Ha valakinek felteszik a kérdést: “Tudja Ön, mi a vércsoportja?”, a többség azonnal rávágja: “Már hogyne tudnám! B Rh-pozitív.” Kétségtelen, az AB- és az Rh-vércsoportbeli hovatartozásával a legtöbb ember csakugyan tisztában van. De vajon hányan tudják, mi a Langereis-vércsoportjuk? És azt, hogy Junior-pozitívak vagy -negatívak?

Pedig az életünk múlhat rajta – figyelmeztet a Nature Genetics szaklapban Bryan Ballif, az amerikai Vermonti Egyetem biológus kutatója. Bár a Langereis- és a Junior-vércsoportok összeférhetetlenségéből adódó vérátömlesztési problémák meglehetősen ritkák, egyes etnikai csoportoknál indokolt a fokozott odafigyelés. Japánban a becslések szerint legalább 50 000 Junior-negatív ember él. Miközben azt mindenki tudja, hogy az Rh-negatívak nem kaphatnak Rh-pozitívaktól vért, és az Rh-negatív kismamáknál Rh-pozitív baba kihordása esetén immunválasz alakul ki a magzati vérrel szemben, nemigen él a köztudatban, hogy a Junior-negatívak pontosan ugyanilyen kockázatoknak vannak kitéve. E tájékozatlanság nem utolsó sorban abból fakad, hogy a Langereis- és Junior-vércsoportok molekuláris szintű mibenléte tisztázatlan – vagy legalábbis egészen mostanáig az volt.

Ballif és munkatársainak ugyanis sikerült azonosítaniuk azt a két fehérjét a vörösvérsejtek felszínén, amelyek e kevéssé ismert vércsoportokhoz való hovatartozásunkat meghatározzák. Ezzel a vércsoport-meghatározó molekulák száma az eddigi 30-ról 32-re emelkedett. A két új jövevényre igen soká kellett várni: csaknem tíz éve bővült utoljára a lista. Mivel e fehérjékről ismert, hogy fontos szerepet játszanak a daganatok gyógyszeres kezeléssel szembeni ellenállásában, a felfedezés a mell és más szervek daganatainak kezelésére nézve is jelentőséggel bírhat.