Családtámogatás francia módra
Nagy port kavart az információ, hogy a kormány úgy alakítaná át a családtámogatási rendszert, hogy bizonyos idő elteltével már a csupán második gyerek vállalása esetén járna a családi pótlék. De hogyan is néz ki az ötletadó „francia modell”?
Amikor a fejlett országok demográfiai helyzetének felvázolásáról esik szó, sok helyen Franciaországot szokták pozitív példaként említeni. A gallok hazájában ugyanis szinte egyedülálló módon javult a demográfiai helyzet: míg Magyarországon a tervezett 2,4 gyerek helyett csupán 1,3 születik meg, addig Franciaországban – az európai országok között szinte egyedülálló módon – a megszületett gyermekek száma megközelíti a reprodukciós szintet. Ez nem csupán az ország bevándorláspolitikájának köszönhető, ugyanis a statisztikák azt mutatják, hogy a magasabb végzettségű, jobb anyagi helyzetben lévő családokban is igen magas a gyermekvállalási hajlandóság. Hogyan is támogatja ez az ország a gyermekvállaló családokat?
A szóban forgó francia családtámogatási rendszer – a magyarhoz hasonlóan – igen összetett. Első lépcsője az anyasági ellátás, melyre minden olyan francia nő jogosult, aki legalább 10 hónap biztosított jogviszonnyal rendelkezik, és a szülés előtti 3 hónapban minimum 200 órát munkaviszonyban volt. Az is jogosultságot élvez, aki az azt megelőző egy évben munkanélküli ellátást kapott. A kiutalt összeg az utolsó három hónapi átlagkereset száz százaléka, ez minimum 260 (69000 forint), maximum 2773 euró (735400 forint), amit az első és a második gyerek születésekor összesen 26 hétig folyósítanak. Az ellátásra az apa is jogosult, méghozzá az anyával megegyező feltételekkel, valamint örökbefogadó szülők is igénybe vehetik, csak valamivel rövidebb időtartamra.
A modell más országoknál nem tapasztalható módon differenciálja az egygyermekes és a többgyermekes családokat. Ez nem csupán a családi pótlék nyújtására vonatkozik, de jelentkezik a gyed jellegű ellátásokban is, méghozzá olyan módon, hogy a gyermekszám növekedésével egyre könnyebb hozzájuk férni, a pénzbeli támogatások választható rendszerében pedig három gyereknél már komoly ugrás tapasztalható. Ezekről a lehetőségekről minden évben tájékoztatófüzetet kapnak a gyermeket vállalók.
A családi pótlék igénybevételére legalább két, 20 év alatti gyermeket nevelő szülők jogosultak. Az ellátás összege a gyerekek számának növekedésével változik: két gyerek esetében 119,1 euró, három gyereknél 271,8 euró, négy gyereknél viszont már 424,4 euró. Négy gyermek fölött minden egyes gyerek után 152,6 euróval növekszik az összeg, és a tizenegyedik életévét betöltött gyerekek után plusz 33,5 euróval. (Itt vannak további kitételek: kétgyerekes családoknál például csak akkor jár a további pénz, ha a második gyermek is betölti ezt a kort.) Tizenhat év felett további 59,8 euróval többet kapnak akkor, ha a második gyerek is elérte ezt a kort, a legalább három gyerekes családoknál pedig – ha az egyik eléri a 20 éves kort – akkor maximum egy évig 74, 6 euróval növelik a támogatást.
Ezen felül jár az egy összegű szülési (vagy örökbefogadási) segély, ami 855,3 euró (örökbefogadásnál 1710,5 euró) és a családi állapottól illetve a gyermekek számától függő jövedelemkorlát alatt vehető igénybe. Van továbbá az úgynevezett alap-juttatás, ami a gyermek három éves koráig igényelhető és havi 171,6 eurót (45500 forint) jelent, de bizonyos jövedelem alatt és egyszerre csak egy gyerek után vehető igénybe (kivéve ikrek esetében).
A csökkentett munka utáni kiegészítés olyan, mint a magyar GYED. Az a szülő kaphat ilyet, aki otthon marad a gyerek nevelése céljából, és részmunkaidőt vállal. Mértéke attól függ, hogy a szülő mennyit dolgozik a normál munkaidőhöz képest. A gyermekgondozási kiegészítés akkor jár, ha a szülők mindketten dolgoznak, és azért fizetnek, hogy a gyermekre otthon valaki (képzett gondozó vagy munkás) felügyel. A rendszer garantál továbbá minimális jövedelmet egyedülálló szülőknek, illetve egyedülálló terhes nőknek is. Van ezen felül iskolakezdési támogatás, családi kiegészítés (ezek jövedelemkorláthoz kötöttek) és igényelhetnek a szülők lakhatási vagy lakóhely-változtatási támogatást is. Az ellátórendszer támogatja a súlyosan beteg vagy fogyatékkal élő gyermekek ápolását, valamint az árva és elhagyott gyermekek örökbefogadását. Az ellátások összegét évente korrigálják.
(A cikkben szereplő adatok az E C O S T A T Gazdaság- és Társadalomkutató Intézet 2010-es kiadványából származnak.)
Fotó: Gábri Zuzsa
