2014. november 26. szerda, Virág

Exkluzív: képviselők kérnek elnöki kegyelmet Gerébnek

csaladhalo.hu
Családháló
2012. 02. 14. 10:18
Levélben fordultak Schmitt Pálhoz
Hozzászólás (8)

Exkluzív dokumentum jutott a családháló.hu birtokába. Az alább idézett levélben három kereszténydemokrata országgyűlési képviselő kéri Schmitt Pál köztársasági elnököt, hogy adjon kegyelmet a hazai otthonszülés vezéralakjának, akit két év letöltendő fogházbüntetésre ítéltek.

 


A családháló információi szerint az alábbi levelet juttatja el három kereszténydemokrata képviselő Schmitt Pál köztársasági elnökhöz:

Budapest, 2012-02-13.

Dr. Schmitt Pál

Magyarország Köztársasági Elnöke részére

Sándor-palota, 1014 Budapest, Szent György tér 1.

1536 Budapest,

Pf. 227

 

Tisztelt Köztársasági Elnök Úr!

 

Geréb Ágnes orvosnőt a Magyar Bíróság 2 év letöltendő fogházbüntetésre ítélte.

Úgy gondoljuk - természetesen tiszteletben tartva a Bíróság döntését - hogy ez az ítélet túlzottan szigorú esetében. Kérjük Elnök urat fogadja el Geréb Ágnes kérelmét és részesítse elnöki kegyelemben.

Nagyon fontosnak tartjuk, hogy Magyarországon minél több gyermek szülessen, éppen ezért a Magyar Országgyűlés több olyan törvényt is elfogadott az elmúlt másfél évben, amelyek reményeink szerint hozzásegítenek a születésszám növekedéséhez.

Őszinte tisztelettel:

Bús Balázs

Michl József

Dr. Tarnai Richárd

 


Emlékezetes, hogy Czine Ágnes bírónő a másodfokú tárgyalást korábban azzal kezdte, hogy felidézte: májusban Schmitt Pál köztársasági elnök a Geréb Ágnes és társai ellen folyamatban lévő büntetőeljárás megszüntetésére vonatkozó kegyelmi kérelmeket elutasította.

Amint azt már megírtuk, pénteken két év letöltendő fogházbüntetésre ítélte Geréb Ágnest a Fővárosi Ítélőtábla. A korábbi 5 esztendő helyett 10 évre tiltották el a szülész-nőgyógyászi és szülésznői tevékenység gyakorlásától. Ezen kívül 1,5 millió forintnyi bűnügyi költséget is ki kell fizetnie. Egy év után sem szabadulhat feltételesen a doktornő. Gerébet otthonszülésekkel kapcsolatban egyrendbeli, halált okozó, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés és egyrendbeli, maradandó fogyatékosságot okozó, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el.

A három országgyűlési képviselő közül kettőnek, Michl Józsefnek, Tata polgármesterének öt-, valamint Tarnai Richárdnak is öt gyermeke van, míg Bús Balázs, Óbuda polgármestere egy gyerek édesapja.



Anyuka555
2012. 02 . 14. 16:22

Anyuka555 Előre bocsátom, semmi bajom nincs az otthonszüléssel, mégis jó pár kérdés felvetődött bennem, miután sorra kapom a free Geréb Ágnes oldal felhívásait.Azt gondolom Magyarországon egyáltalán nem megoldott az otthonszülés, ami mindkét oldalnak (otthonszülés-pártiak és a kórházi intézményrendszernek) köszönhető. Nem kell feltétlen megbélyegezni azt, aki otthon kíván szülni, nem is kívánom ezt, mégis leírom 3 gyermekes anyukaként tapasztalataimat.1. Első terhességem problémamentes volt, mégsem gondoltam soha, hogy otthon szeretnénk szülni, nyilván belém rögzült, szülni csak kórházban lehet biztonságos körülmények között.Ennek ellenére, ha otthon szültem volna, nem ünnepelném holnapután a kislányom 10. születésnapját. A 10 órás, meglehetősen nehéz vajúdás közben ugyanis rátekeredett a köldökzsinór a nyakára, ha nem visznek sürgősen a műtőbe, valószínűleg meghalt volna. És 1 naposan annyira leesett a vércukorszintje, hogy infúzióra kellett kötni.A szülészorvosom pedig elnézést kért, hogy muszáj császározni, mert a baba szívhangja annyira rossz, hogy félő, komolyabb baja lesz.Otthon mi lett volna??????2. A második terhességemet már úgy kezelte az orvosom, hogy valószínűleg szintén császármetszés lesz, pedig másik város, másik kórház a helyszín.Szintén problémamentes terhesség, 1 héttel a kiírt időpont előtt befektettek (nem örültem, de megtettem a baba érdekében), de szerencsémre másnap hajnalban megindult a szülés spontán. Az orvosom nagyon örült, megbeszéltük, nem császár lesz, ha megy spontán. Viszonylag könnyű, pár órás vajúdás után, már a tolófájásoknál elakadt a pici a szülőcsatornában, pedig már felecskéje lásztott.. Segített az orvos és a szülésznő is, de egyszerűen nem ment tovább. Hallani rémtörténeteket a vákuumról és a fogóról, de szerencsére ez nálam fel sem merült, villámgyors császár ismét. A kisfiam nem lélegzett a születésekor, kb, 1 óra múlva tudták csak megmutatni, mire stabilizálták az állapotát. Nagyon megszenvedte a szülést, bevérzett a szeme, csupa véraláfutás volt a kicsi feje, ami csak 3 hetes kora körül múlt el.Otthon mi lett volna???????3. A harmadik terhességemnél már előre tudtam, császár lesz, nem is akartam mást én sem. Ráadásul programozott, olyan, mintha tudná az ember, mikor veszik ki a vakbelét, riasztó volt. Sokat tűnődtem, hátha még maradna, mégis 2 héttel a szülés várható időpontja előtt meg kell születnie. Szerencsére vagy sem megoldódott, ugyanis kb. 1 héttel a császármetszés időpontja előtt megindult a szülés, rá 1 napra megszületett a 2. fiam. Ez volt a 3., egyben legfélelmetesebb császármetszésem. Azért volt a legfélelmetesebb, mert itt tudtam előre, mikor visznek műteni, és rettenetesen féltem tőle.Rémes kórházban szülni. Félek a sok idegen embertől, nem tudom, mit miért csinálnak velem. Hiányzik a megszokott környezetem, a családom, az ágyam, a fürdőszobám, a nyugalom.És igen, némelyik orvos és csecsemős nővér bunkó, a szobatársak zavarnak. (Főleg, ha akkor sír az ő babájuk, amikor az enyém alszik, vagy ha sok a látogatójuk). Szörnyű az étel, amit ott kapok, és soha nem akkor, amikor tudnék enni, kényelmetlen az egész és mindennap sírok, hogy haza akarok menni.Mégis ott szültem, és nem bántam meg, mert ez csak az én kényelmetlenségem volt. Mindhárom babámmal baba-mama szobában voltam, egész nap velem lehettek, és őket nem zavarta, hol vannak. Csak én számítottam nekik, hogy ott voltam mellettük folyamatosan. Ők nem nyafogtak, hogy rossz az étel, kényelmetlen az ágy, rémes a szobatárs. Csak rám volt szükségük, senki és semmi másra. Így bírtam ki mindig a kórházi létet.És ezért nem szeretem azokat az otthonszülés mellett kardoskodókat, akik elítélnek minden kórházi beavatkozást, mintha ott minden ellenünk, anyukák ellen történne.Nem szeretem bennük, hogy a saját kényelmükért kockáztatják a felelősségükre bízott meg sem született gyermek egészségét.Nem szeretem, ha valaki azért szül otthon, mert kényelmesebb a saját ágyán, gyertyafénynél.. Nem szeretem, hogy lenéznek minket, kórházban (ráadásul császárral) szült anyákat, mintha csökkent értékűek lennénk.Nem szeretem, amikor azt mondják, az ő gyereküknek jobb, mint az enyémeknek, mert otthon, meghitt körülmények között születtek. Kikérem minden kórházban szült anya nevében.Nem szeretem, amikor nyafognak, hogy mindent nekik kell utána intézni: okmányiroda stb. Senki nem kényszeríttette őket erre, ha meg lusta ügyeket intézni, ne szüljön otthon.Ha én az otthonszülés mellett döntök, nem lenne egy gyermekem sem, és a 2. szülésemnél én is meghaltam volna. Ennek ellenére itt vagyok 3 gyönyörű gyermekkel, egészségesen. A gyermekeim és én is túléltük azt a traumát, amit az okozott, hogy nem otthon jöttek világra. Szeretem őket, ők is engem, úgy gondolom, kiegyensúlyozott , boldog családban élnek/élünk. Úgy gondolom, ők is, én is megszenvedtük, hogy együtt legyünk, és sikerült, hála gyors orvosi beavatkozásoknak.Ezekkel szemben elítélem nagyon azokat az anyákat, akik azért, hogy apuci masszírozza a hátát szülés közben (jelzem, a legtöbb kórházban is masszírozhat apuci, sőt én mindegyik császáromat a férjemmel közösen éltem át), kockáztatják a kisbabájuk életét.Elítélem azokat a szülőket, akik nem hívnak időben segítséget.Elítélem azokat a szülőket, akiknek a gondatlanságuk és kényelme miatt meghalt vagy sérült lett a gyermekük.Elítélem Geréb Ágnest, mert több baba és anya életét kockáztatta, illetve elvette.Elítélem azokat orvosokat, akik kórházi körülmények között is képesek elvenni mások életét.Elítélem a magyar egészségügyet és kormányokat, mert hihetetlen körülmények között muszáj minden szülő anyának vagy betegnek a kórházi létet elviselni.Elítélem a magyar törvénykezést, mert csak Geréb Ágnest okolják, könyörgöm, hol vannak a szülők?????? Őket nem ítélik el? Miért? Pedig az ő döntésük miatt haltak meg babák és anyák, nem feltétlen Geréb Ágnes miatt.Végezetül kérem minden otthonszülés mellett döntő leendő anyától és apától, hogy először végeztessenek magukon otthon csak és kizárólag egy műtőssegéd és egy ápoló közreműködésével vakbél- vagy mandulaműtétet, utána gondolkodjanak el, hogy megéri-e pár nap kényelmetlenség elviselésével szemben tönkretenni életeket.

Tylla - Szülőnevelés Blog
2012. 02 . 15. 21:28

Kedves Anyuka555!

Annak örülök, hogy semmi bajod nincs az otthonszüléssel.

Értem, hogy véleményed szerint ha első alkalommal otthon szültél volna, a kislányod nem maradt volna életben. Az alapján, amit leírtál, nem teljesen egyértelmű a számomra, hogy tényleg így lett volna.

Nem derül ki ugyanis a leírásodból, hogy ez a szülésed spontán indult vagy mesterségesen indították.

Nem tudom, történt-e bármilyen orvosi beavatkozás azelőtt, hogy a köldökzsinór a kislányod nyakára tekeredett.

Nem tudom, hogy ha igen, annak az elvégzésére valóban szükség volt-e annál a konkrét szülésnél vagy sem. Az, hogy a kórházi protokoll előírja, önmagában nem elégséges indok. Az sem, hogy az orvos, akinél szültél, mindig így szokta.

Arról sem tudok semmit, hogy volt-e olyan kockázati tényező a várandósságod során, amely miatt amúgy sem lehetett volna szó kórházon kívüli szülésről. Az, hogy "problémamentes volt", nem feltétlenül jelenti azt, hogy az intézményen kívüli szülést kizáró kockázati tényező sem volt.

A fentiek miatt nem sok értelmét látom annak a kérdésnek, hogy mi lett volna, ha mégis otthon kezdtél volna vajúdni. Épp azokat a tényezőket nem ismerjük, melyek alapján erre választ lehetne adni. Vajon lett volna bába, aki kísérje a szülésedet? Vagy valamilyen kockázati tényező miatt a bábák is a kórházi szülést javasolták volna? Otthonszülésnél - megszokott környezetben; a kedvenc ételeidet fogyasztva; a "sok idegen ember" és a kiszolgáltatottság miatti félelem, továbbá szükségtelen burokrepesztés és egyéb beavatkozások nélkül - is a kislányod nyakára tekeredett volna a köldökzsinór? Ha igen, vajon tudott volna segíteni a bába? Vagy esetleg a kórházban tudtak volna segíteni? Netán már túl későn ért volna be veletek a mentő? Senki sem tudhatja biztosan.

Az, hogy a második szülésed úgy leállt, ahogy írtad, maga a kórházi környezet miatt is lehetett. Gyakran előfordul, hogy a szülés félelem, stressz (pl. itt egy csomó idegen ember és mind engem néznek) hatására leáll.

Mi (a feleségem és én) nem ellenzünk minden kórházi beavatkozást. Azt ellenezzük, hogy akkor is beavatkozzanak a szülés természetes folyamatába, amikor arra annál a szülésnél, abban a pillanatban nincs valódi orvosi indok.

Nem szeretjük, amikor valaki arról beszél vagy ír, hogy a kórházon kívül szülő nők "a saját kényelmükért" döntenek az intézményen kívüli szülés mellett - mintha a vajúdó nőnek lehetne kényelmes olyasmi, ami az éppen születő gyermekének nem az. Pont azért tartjuk fontosnak, hogy a vajúdó nő szabadon változtathassa a testhelyzetét, mert így tud ösztönösen ahhoz igazodni, hogy mi jó a gyermekének.

Nem szeretjük, ha valaki az otthonszülés kapcsán "gyertyafényt" emleget, mintha az egész arról szólna. Vö.: www.szuleteshaz.hu/otthonszulesrol-tenyek-es-tevhitek

Nem szeretjük a kettős mércét. Nem szeretjük, ha egy gyermek anyakönyvezését azért nehezítik meg - akár a hatályos jogszabályok figyelmen kívül hagyásával is -, mert nem kórházban született.

Nem szeretjük, ha valaki úgy ítélkezik valamiről, hogy az alapvető lényegét nem ismeri, nem érti. A háborítatlan szülés ugyanis jóval többről szól, mint hogy az anyának "apuci masszírozza a hátát szülés közben". Egy olyan holisztikus szemléletből indul ki, melynek középpontjában a szülő nő és a gyermeke és az ő emberi igényeik vannak. A lelki, érzelmi igényeket is beleértve, mert az ember sokkal több, mint a teste.

Nagyon nem szeretjük, amikor a szülés természetes folyamatát betegségnek állítják be és a kórházon kívüli szülést egy kórházon kívül elvégzett műtéthez hasonlítják - azt a hamis látszatot keltve, mintha minden egyes szüléshez műtőre lenne szükség.

Nem szeretjük, amikor csak a kórházon kívüli szülés kapcsán beszélnek a gyermek életének a kockáztatásáról - mintha egyáltalán nem lennének olyan nők, akik számára a kórházi szülés jelenti a legnagyobb kockázatot, mert attól fosztja meg őket, ami mind nekik, mind születendő gyermeküknek a legfontosabb: a biztonságérzettől.

Egyébként legjobb tudomásunk szerint a Dr. Geréb Ágnes és munkatársai által kísért kb. 3500-3700 otthonszülés során 1 szülés közbeni magzati halálozás történt, 2 gyermek halt meg fél- ill. egyéves korában és az esetek 10-12 százalékában kellett szülés közben kórházba menni, ennek elenyésző része volt sürgősségi beszállítás. Anyai halálozás egyetlenegy sem volt.

Ja, és nagyon nem szeretjük, amikor egy bírósági tárgyalás jegyzőkönyvébe nem az kerül, ami a tárgyaláson ténylegesen elhangzott. Meg azt sem, amikor egy bíróság csak az egyik fél álláspontjára kíváncsi.

szazszor.szep
2012. 02 . 16. 12:18

Magam is hasonlo valaszra keszultem, teljes mertekben egyetertek Tylla kommentjevel. Az a baj, hogy nagyon sok a hiteles informacioval nem rendelkezol itelkezo, eppen a korhazban szultek kozott. Azok akik azon nevelkedtek, hogy a szules csupan medakalizalt korulmenyek kozott kivitelezheto tajekozatlanul itelkeznek a mas szemlelettel rendelkezok folott, nem pedig forditva. Vajon miert van bennuk ez a fals felelossegtudat a masok szuletendo gyerekeivel szemben? Sajat tapasztalataikbol levonnak messzemeno kovetkezteteseket, holott ahogy az elottem szolo is mondta, az otthonszules, vagyis a "haboritatlan szules" nem mindenkinek valo. Nem is arrol van szo, hogy ezt kotelezove tegyuk.

A nok alkotmanyos joga azonban csakugy mint mas orszagokban is, hogy szulesuk helyszinet szabadon megvalaszthassak, es ehhez szaksegitseget vehessenek igenybe. A gyakorlatban ez az otthonszules, vagyis haboritatlan szules, vagyis a szules bába által kísért módja. A bába egy fuggetlen szakma képviseloje, vagyis nem az orvosok beosztottja. Az orvosok és a bábák együttmukodnek, mindenki a maga szakteruletenek megfeleloen vesz reszt a szulesben/szuletesben. A bábai modell a szulest termeszetes folyamatnak tartja, ahol egeszseges varandossagot termeszetes szules kovet, ahol nagyon nagy valoszinuseggel nincs szukseg semmilyen beavatkozasra. Ha viszont komplikacio van, azt a bába felismeri és megtortenik a korhazi transzfer, hiszen a korhazak eppen a komplikaciok megoldasara lettek letrehozva.

Az orvosi protokoll a varandossagot betegsegnek tekinti, nagy kockazati tenyezokkel, amit nagyon nagy valoszinuseggel beavatkozasok sorozataval kell levezetni. Vagyis nem hagynak idot a noi testnek felkeszulni, ido elott burkot repesztenek, ahelyett hogy hagynak magatol megrepedni, gatat vagnak gat vedelem helyett, fajas erositot kotnek be, ahelyett hogy megvarnak hogy a fajasok maguktol erossodjenek, rakonyokolnek a no hasara, ahelyett hogy hagynak hogy a meh kitolja a babat a sajat ritmusaban stb stb... arrol nem is beszelve, hogy az ujszulottet milyen szemelytelen modon kezelik, es dorzsolik, folyo viznel mossak, logatjak, es az anyjatol indokolatlanul elvalasztjak, annak meleg teste es olelo karja helyett inkubatorba teszik melegedni, vagy isten tudja mi okbol elviszik es 1 ora mulva hozzak vissza, megakadalyozva hogy az elso orat az "aranyorat" az ujszulott az anyjaval toltse bor a boron, es akar elkezdjen szopizni.

Fontos lenne, hogy aki nem tud eleget a temarol, tajekozodjon. Az interneten rengeteg jo anyag elerheto, adatokkal alatamasztva.

En azert irtam ezt a kommentet, hogy legalabb annyi pro legyen mint kontra a háboritatlan szülés érdekében és akkor lassan a kozvelemény is megismerné az otthonszülés valodi természetet.

Tylla - Szülőnevelés Blog
2012. 02 . 16. 19:26

Igen, szazszor.szep, "az otthonszules, vagyis a 'haboritatlan szules' nem mindenkinek valo. Nem is arrol van szo, hogy ezt kotelezove tegyuk." Hanem arról, hogy tegyük lehetővé azok számára, akiknek való és ne ítéljük el őket, ha élnek a lehetőséggel.

Anyuka555
2012. 02 . 16. 11:32

Kedves Tylla!

 

Valamennyi szülésem spontán indult (az 1., 3. otthon, a 2. a kórházban), sem burokrepesztés, sem más orvosi beavatkozás nem történt, csak a baba szívhangját ellenőrizték időnként. Senki nem zavart a vajúdás közben, gyakorlatilag azt csináltam, ami jólesett. Szerintem erős túlzás azt állítani, hogy körbeállnak idegenek és bámulnak. Egy normális szülésnél 1 szülésznő, 1 orvos (akiket én választottam ki, tehát nem idegenek) és egy gyermekorvos van jelen, ők sem állandóan.

Lehet, hogy szülhettem volna otthon, de azt gondolom, élek inkább 3 kissé kellemetlen kórházi élménnyel boldogan a 3 gyerkőccel, nem kockáztatva sem az ők, sem az én életem.

 

 

Tylla - Szülőnevelés Blog
2012. 02 . 16. 20:44

Kedves Anyuka555!

Köszönöm a plusz információkat! Ezek szerint a te első szülésednél nem egy szükségtelen orvosi beavatkozás miatt lett baj. OK. Ha senki nem zavart téged a vajúdás közben és azt tehetted, ami jólesett (neked, tehát a kislányodnak is), az nagyon jó.

A bámuló idegeneket nem feltétlenül a te konkrét élményed kapcsán említettem, hanem példaként arra, hogy ha ilyesmi történik (mert sajnos van, akivel megtörténik - pl. a választott orvosa valamilyen okból nem tud ott lenni a szülésnél, az ügyeletes orvost meg akkor látja először), az könnyen megzavarhatja a vajúdás illetve a szülés folyamatát.

Talán szülhettél volna otthon, talán nem. Nem tudhatjuk, mit szólt volna egy bába, ha te annak idején ilyen szándékkal kerested volna meg. Vagy elvállalta volna, vagy talált volna valamit és azt mondta volna: itt van ez a kockázati tényező, amely miatt neked a kórházad javasolja. Elmélkedni lehet róla, de sosem fogjuk biztosan tudni.

Idézek a korábbi hozzászólásodból:

"Rémes kórházban szülni. Félek a sok idegen embertől, nem tudom, mit miért csinálnak velem. Hiányzik a megszokott környezetem, a családom, az ágyam, a fürdőszobám, a nyugalom.És igen, némelyik orvos és csecsemős nővér bunkó, a szobatársak zavarnak. (Főleg, ha akkor sír az ő babájuk, amikor az enyém alszik, vagy ha sok a látogatójuk). Szörnyű az étel, amit ott kapok, és soha nem akkor, amikor tudnék enni, kényelmetlen az egész és mindennap sírok, hogy haza akarok menni."

Ha a te értelmezésedben ilyen a "kissé kellemetlen kórházi élmény", bele se merek gondolni, mit neveznél nagyon kellemetlennek...

Szerintem egy olyan nő számára, akinek a szülésénél semmilyen komplikáció nem várható, ugyanakkor attól tart, hogy a kórházban

- a tudta és beleegyezése nélkül szükségtelen orvosi beavatkozás(oka)t végeznek el rajta (szazszor.szep szavaival: "nem hagynak idot a noi testnek felkeszulni, ido elott burkot repesztenek, ahelyett hogy hagynak magatol megrepedni, gatat vagnak gat vedelem helyett, fajas erositot kotnek be, ahelyett hogy megvarnak hogy a fajasok maguktol erossodjenek, rakonyokolnek a no hasara, ahelyett hogy hagynak hogy a meh kitolja a babat a sajat ritmusaban stb stb...");

- nem veszik emberszámba őt és/vagy a gyermekét és akkor is szétválasztják őket, amikor megoldható lenne, hogy együtt maradjanak (túl hamar és/vagy a gyermeke testéhez túl közel vágják el a köldökzsinórt, az újszülöttet - ahogy szazszor.szep megfogalmazta - "szemelytelen modon kezelik, es dorzsolik, folyo viznel mossak, logatjak, es az anyjatol indokolatlanul elvalasztjak, annak meleg teste es olelo karja helyett inkubatorba teszik melegedni, vagy isten tudja mi okbol elviszik es 1 ora mulva hozzak vissza, megakadalyozva hogy az elso orat az "aranyorat" az ujszulott az anyjaval toltse bor a boron, es akar elkezdjen szopizni");

- esetleg a fentebb tőled idézett "kissé kellemetlen kórházi élmény"-ekhez hasonlókat vagy még rosszabbakat kell elszenvednie,

meg kell adni a lehetőséget arra, hogy kórházon kívül - arra alkalmas helyszínen, hozzáértő bába és dúla segítségével - szüljön.

Egyébként továbbra sem szeretjük, ha valaki csak a kórházon kívüli szülés kapcsán beszél a gyermek és az anya életének a kockáztatásáról, mintha a kórházi szülés kockázata nulla lenne. Többek közt ezt is a kettős mérce egyik fajtájának tartjuk. Épp azért említettem a múltkor az általunk ismert otthonszüléssel kapcsolatos adatokat, hogy rámutassak: ha az szül kórházon kívül, akinek ez való, akkor a kockázat alacsony. A fertőzésveszély például kifejezetten alacsonyabb.

angyi
2012. 02 . 14. 20:14

Nem semmi, amit átéltél, és sok igazság van abban, amit leírtál az otthonszülésről!!

Tylla - Szülőnevelés Blog
2012. 02 . 15. 21:29

Igen, sok igazság van benne. Meg sok tévedés is.