Magányosok karácsonykor

Karácsony a szeretet ünnepe. Mindenki sürög forog, vásárol és szerettei társaságában tölti az ünnepeket. Mi a helyzet azonban az ezt az időszakot magányosan töltő emberekkel, azokkal akik valamilyen oknál fogva a társaságot mellőzve „ünnepelnek”? Beszéltünk a hazai lelkisegély-szolgálattal, utánajártunk hogy ünneplik a karácsonyt a Fóti Gyermekközpont kis lakói és megkértük Juhász Ágnes pszichológust: adjon néhány tanácsot a magány leküzdésére.

„Egy picit mi is tehetünk arról, ha magányosak vagyunk. A bezárkózottság, az önsajnálat vezet ide” – mondta Juhász Ágnes. A pszichológus hozzátette: „én mindig azt tanácsolom pácienseimnek, nyissanak a világ felé, ne csak arra várjanak, hogy kapjanak valamit, hanem ők adjanak.” A szakember az OrientPress Hírügynökségnek úgy nyilatkozott: nagyon sokat segít, ha például csoportterápián veszünk részt, hiszen ott láthatjuk, nem a mi problémánk a legnagyobb. Ezen kívül az is jó érzéssel tölthet el, ha ajándékot viszünk a Mikulásgyárba vagy egy intézetben karácsonyát árván töltő kisgyerekkel ünneplünk, neki viszünk meglepetést. „Volt már rá példa, hogy egy-egy páciensem tanácsomat megfogadva ellátogatott a magányos gyerekekhez és kis idő múlva örökbe is fogadott egyet közülük” – mesélte Juhász. A terapeuta arról is tájékoztatott: a hazai menhelyek, állatvédők karácsony tájékán kérésre házhoz viszik az általunk kiválasztott kisállatot, néhány napra elegendő élelemmel együtt, majd az ünnepek elteltével, ha már nem szeretnénk gondozni azt, visszaadhatjuk. „Természetesen az állatvédők célja, hogy minél több állat megfelelő otthonra leljen, de ez a program szerintem a magányos embereken is nagyon sokat segíthet” – vélekedett Juhász Ágnes.

A pszichológus kiemelte: karácsony közeledtével mindig felerősödik a magány érzése, de aki ezzel a problémával fordul hozzám, annak egész évben szüksége van terápiára. „Vannak deprimáltabb alkatú emberek, akik hajlamosabbak arra, hogy elmagányosodjanak. Van azonban, amikor a nevelési, szocializációs problémák okán kerül sor erre” – mondta a szakember. „Sokakat gyerekként nem tanítanak meg a kapcsolatteremtés módjaira, esetleg bizalmatlan, negatív környezetben nőnek föl és ezért mindenben a szorongást és a veszélyt látják” – tette hozzá. Juhász, terápiái során – melyek általában évekig tartó heti 1-2 órás beszélgetések – a páciensek világlátását igyekszik megváltoztatni és a pozitív irányba fordítani. A pszichológus szerint egyharmad annyi idő kell a „gyógyulásra”, mint amennyi idő alatt ez az állapot kialakult. Persze, ha bármilyen pszichiátriai probléma jelentkezik, vagy egyéb – gyógyszeres – kezelésre szorul az illető, akkor ez az idő változhat.

Juhász végül elmondta: ő mindig szervez külön programokat pácienseivel és igyekszik a sokakban negatív karácsony-érzést pozitívvá formálni. Igyekszik a sokszor rossz gyerekkorból származó karácsonyi emlékeket a betegek fejéből kitörölni és a jó irányba terelni őket.

Karácsony tájékán azonban nem csak a felnőttek, hanem a gyermekek is szenvedhetnek a magány feszítő érzésétől. Hiszen, ahogy azt Juhász Ágnes is mondta: sok gyermek tölti az ünnepeket otthonokban, árván, elhagyva és talán ők még nehezebben viselik ezt az időszakot. A Fóti Gyermekközpont igazgatója Hírügynökségünknek elmondta: 160 gyerek tartózkodik az otthonban, ami nagyjából 16 tíz fős csoportot jelent, ugyanis a kis lakók így ünneplik a karácsonyt. Czikó Benjamin úgy véli így sokkal meghittebb és bensőségesebb az ünnep. „Ezek koedukált, széles korhatárú csoportok, ahol a tagok egyébként – az év többi részében – is együtt élnek. A tagok saját maguk döntik el miként ünneplik a karácsonyt, mi legyen az ünnepi menü és milyen ajándékok kerüljenek a fa alá” – tájékoztatott az igazgató. Hozzátette: „az intézetben így olyan, hogy központi ünnepség tulajdonképpen nincs is.”

A gyermekközpont vezetője arról is tájékoztatott: azok a gyerekek, akiknél a feltételek megvannak családjuknál, közeli hozzátartozóknál tölthetik a karácsonyt. Szerencsére a lakók közel egyharmada így az ünnep egy-két napját családban tölti.

Az ajándékozással kapcsolatban az igazgató elmondta: előfordul, hogy egy-egy gyermeket jóakarók, magányosok, civilek meglátogatnak és megajándékoznak. „Nálunk nincs akadálya annak, hogy akár személyesen is odaadják az ajándékot a kicsiknek, vagy néhány napot eltöltsenek velük. Azt a kérdés azonban mindig föltesszük a látogatóknak: az ünnepek után mi lesz?” – mondta. „Azt nem szeretem, amikor valaki az ünnepekre ki szeretne vinni egy-vagy két gyereket a családjába, mert a gyermek ilyenkor fellelkesül, jól érzi magát, de utána nehéz neki megmagyarázni, hogy miért nem mehet többet” – folytatta.

Czikó elmondta: az intézetben három fő területre sorolható az ellátás. Vannak náluk tartós beteg, állami gondozott gyerekek, foglalkoznak speciális állami gondozott, súlyos pszichés sérült gyerekekkel és találkozni kísérő nélküli és migráns gyermekekkel is. Ők általában menekült vagy oltalmazott státuszban vannak. Az igazgató hozzáfűzte: néhány esetben elhelyezést és ellátást tudunk biztosítani a tanulmányait még folytató, de tizennyolcadik életévét betöltő állami gondozásból kikerült felnőtteknek is. Ezt utógondozói ellátásnak hívjuk.

Ha az ünnepek során magányosnak érezzük magunkat a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének (LESZ) munkatársai is segítségünkre lehetnek. A szövetség elnöke elmondta: az önkéntesek non-stop fogadják hívásainkat, és a 22 szolgálat az egész országot lefedi. Ezt a területet a későbbiekben a nyáron megváltozott új telefonszámnak köszönhetően még szélesebb körben ki kívánják terjeszteni. „A szövetség ötödikként csatlakozott az Európai Unió elsősegély hálózatához, ami azt jelenti, hogy a minden előhívó nélküli 116-123-as telefonszámot tárcsázva külföldről is lehet minket hívni. Ha az Unió többi országa is csatlakozik ehhez a hálózathoz, akkor pedig a magyar elsősegély szolgálat is elérhető lesz más országból” – tájékoztatott Szabóné dr. Kállai Klára.

Szabóné arról is beszélt: 3-5-ször annyi hívásuk van mint azelőtt és eddig 5-600 ezer megkeresés futott be vonalaikra, amiből 80 érdemi beszélgetés volt. „Ez alatt azt kell érteni, hogy ezen társalgások során valóban a problémára orientálva folyik a diskurzus” – magyarázta. Hozzátette: sokan csak úgy betelefonálnak.

Az elnök elmondta: fontos, hogy a bizalom megmaradjon az emberek irányába, ezért erre a szolgálatra kiképzett önkéntesek, pedagógusok, orvosok, pszichológusok ülnek a vonalak végén és várják a hívásokat. Ezek a segítők komoly alkalmassági vizsgálatot és egy 150-200 órás továbbképzést követően folytathatnak telefonos beszélgetéseket. „Nagyon sokat számít az, hogy ki mit mond és miként segít a betelefonálóknak. Akár emberéletről is lehet szó egy-egy hívás esetében. Történt már olyan, hogy egy bajba jutott ember az öngyilkossága előtt telefonált be, de volt olyan is aki túlélte a gyógyszeres túladagolást és gyomormosás után hívott, hogy akkor most hogyan tovább” – mesélte az elnök.

A szakember úgy nyilatkozott: évek óta ünnepek közeledtével és ünnepek után szaporodnak meg a hívások. „Sokan azzal hívnak, hogy magányos vagyok és félek a karácsonytól” – mesélte Szabóné, aki hozzáfűzte: „ilyenkor megnézzük jobban a telefonáló helyzetét, mióta érez így, mitől alakulhatott ki, az előző években hogyan vészelte át ezt az időszakot. Az érzésekre próbálunk valamilyen módon hatni. Általában már magától a hívástól kicsit csökken az emberek feszültsége, sokszor az is segít, hogy valakinek elmondhatta a problémáját.’

Szabóné dr. Kállai Klára végül arról tájékoztatott: nagyjából egyforma a férfi és a női betelefonálók száma. Korosztály tekintetében pedig általában a 40 és 50 év közöttiek keresik őket. Hozzátette a www.sos505.hu címen e-maileket is várnak, melyekre 72 órán belül válaszolnak, valamint skype-on keresztül is el lehet érni őket. Az elnök felhívta a figyelmet: bátran keresse őket az, aki úgy érzi némi támogatásra, segítségre van szüksége.