Otthonszülés vs. kórházi szülés

Vajon miért gondolja a társadalom többsége, hogy idegen környezetben, műszerek között biztonságosabb a szülés, mint otthon? És vajon mikor válik elfogadottá az egészségügy területén a szülésznők szerepe? Ezeket a felvetéseket vitatták meg a Mitől szül a magyar nő? című beszélgetésen.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2012. szeptember 26. bencze.aron

Vajon miért gondolja a társadalom többsége, hogy idegen környezetben, műszerek között biztonságosabb a szülés, mint otthon? És vajon mikor válik elfogadottá az egészségügy területén a szülésznők szerepe? Ezeket a felvetéseket vitatták meg a Mitől szül a magyar nő? című beszélgetésen.


Lesley Page bábaprofesszor, a Brit Királyi Bábakollégium elnöke, Horváth Ildikó főosztályvezető (Emberi Erőforrások Minisztériumának Egészségügyért Felelős Államtitkársága), Görbicz Adria bába és dr. Csákány György, a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház osztályvezető főorvosa ültek össze hétfő délután egy kerekasztal-beszélgetésre a Születésház Egyesület kezdeményezésére. Az esemény első feléről szóló írásunkban a magyar édesanyák helyzetéről és a gyermekvállalási kedvről írtunk.

Vajon miért ennyire drága?

Görbicz Adria bába szerint az otthonszülés a legköltséghatékonyabb ellátási forma, azonban a nemrég hozott kormányrendelet erősen megdrágítja. Csákány György szerint a költséghatékonyságot a mennyiség befolyásolja. Mint mondta, a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban éves szinten kétezer szülést vezetnek le, ezért tudják lejjebb szorítani az árakat. Kitért arra is, hogy az állam döntött arról, a magánegészségügy részéhez csatolja az otthonszülést.

Horváth Ildikó a minisztérium részéről arra hívta fel a figyelmet, elsősorban a biztosítási költségek miatt emelkedett meg az otthonszülés ára. Véleménye szerint idő és sok problémamentesen levezett otthonszülés kell ahhoz, hogy a biztosítótársaságok is engedjenek az árból. A főosztályvezető szerint egyfajta kompromisszumos döntés született, azaz licence keretében engedélyezik, azonban a működési engedélyt nehéz beszerezni. Magyarázatképpen kiemelte, a mama-baba bizotnsági szempontokat vették figyelembe, és az országban sok helyen nincs meg a lehetőség arra, hogy vészhelyzet esetén 20 percen belül kórházba tudják juttatni a szülő asszonyt. Erre reagálva Görbicz Adria arra mutatott rá, hogy az egész országban mindössze három bába rendelkezik engedéllyel. Hozzáfűzte azt is, hogy ezek között sincsen olyan bába, aki jelentős mennyiségű szülészt vezetett volna le. Mint folytatta, az elmúlt húsz esztendőben mindvégig úgy dolgozott, hogy anyagi okok miatt egyetlen munkát se mondjon vissza. A jelenlegi helyzetben azonban nemcsak saját bevételéről kellene lemondania, hanem még számára jelentene költségeket, ha egy ilyen szülést vezetne le. A bába emlékeztetett arra is, hogy a szülés államilag támogatott egy kórházban, azonban az otthonszülés nem.  Lesley Page arról beszélt, hogy érdemes lenne egy komoly átfogó felmérést végezni arról, mi mennyibe kerül, és mi mennyire veszélyes. Véleménye szerint egy ilyen felmérés egész Kelet-Európa számára hasznos lenne.

Életszerűtlen a rendelet

A beszélgetésen házi őrizetéből Geréb Ágnes videóüzenetben tolmácsolta véleményét az új otthonszülési szabályozás kereteiről. A lassan két éve házi őrizetben lévő bába elmondta, 1989 óta szerette volna elérni, hogy megszülessen ez a rendelet, azonban úgy látja, a dokumentum teljesen életszerűtlen. Mint fogalmazott, készítői egészen biztosan sosem vettek még részt otthonszülésen. Véleménye szerint hatalmas hiba, hogy megkülönböztetik a szülés helyszínét, és büntetésnek nevezte, hogy azoknak az anyáknak, akik rendszeresen fizetik a TB-jét, még egyszer megfizettetik a szülés árát. „Miért nem államérdek az egészséges szülés” – tette fel kérdését Geréb Ágnes, aki szerint nem a rendelet alkotóit, hanem a tanácsadóikat kell hibáztatni mindezért. A bába kiemelte azt is, hogy a magyar nőket mielőbb fel kell világosítani az otthonszülés előnyeiről és hátrányairól, hogy önmaguk dönthessék el, melyiket választják.

Berögzült szokások

Lesley Page bábaprofesszor egy átfogó tanulmányra hivatkozva úgy fogalmazott az otthonszülés messze a legolcsóbb formája a szülésnek. Elmondása szerint Az Egyesült Királyságban minden egyes szülés előtt álló anyát megkérdeznek arról, hol szeretne szülni, és még rizikós szülés esetében sem kötelezhetik kórházi szülésre őket. Kitért arra is, hogy hazájában az orvosok és a bábák között egymást tisztelő, elismerő kollegiális kapcsolat áll fenn, és bár hosszú út vezetett idáig, mégis megérte, hiszen végre elismerik hatékonyságukat és olcsóságukat. A Brit Királyi Bábakollégium elnöke szerint elvileg ugyanazokat a feladatokat kell ellátni kórházi és otthonszülés esetében is, az adatok mégis mást mutatnak. Mint mondta, a kórházakban jóval több a beavatkozás.

A Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház főorvosa szerint a megrögzült szokások és a merev orvosszakma okolható többek között a jelenlegi helyzetért. Csákány György emlékeztetett: húsz éve a papás szülést sem akarták elfogadni, azonban mára kezd elfogadottá válni. Mint mondta, nemcsak a szakma, az egész társadalom ilyen. Nehezen nyitott a változásokra. Lesley Page szerint folyamatosan követni kell a tudományos fejlődést, és károsnak nevezte, hogy Magyarországon bizonyos bevett szokásokon nem képesek változtatni (kötelező borotválás és konkrét fekvő helyzetben maradás). A bábaprofesszor a császármetszésről szólva úgy fogalmazott, jellemzően nem a nők döntése, hanem a megrögzült orvosi rutin eredménye. Csákány György saját tapasztalataira hivatkozva azt mondta, rengeteg nő választja a császármetszést, és bár megpróbálja őket lebeszélni erről, ritkán sikerül. Mint mondta, nagyobb a rizikója ennek, a nők mégsem hiszik el.

Horváth Ildikó ezzel szembenarra hívta fel a figyelmet, hogy patriarchális a hazai ellátás, és bár léteznek már olyan országok, ahol több a női szülőorvos, Magyarországon még ez nincsen így.

Fotó: Ancsin Gábor