Pénzt vagy életet – Béranyaság Magyarországon – II. rész

Sok országban létező alternatíva gyermektelen házaspárok számára a hazánkban illegális béranyaság. E főként morális hátterűnek sejtett téma azonban több ponton osztja meg a jogi szakma képviselőit is. Ha egy átlagos, valamilyen vagyontárgy kapcsán létrejött adásvételi szerződés is meg tudja kavarni a felek érzelmeit, mi van akkor, amikor a tét nem egy tárgy, hanem egy mindennél drágább élet?

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2012. augusztus 08. szabo.daniel

Sok országban létező alternatíva gyermektelen házaspárok számára a hazánkban illegális béranyaság. E főként morális hátterűnek sejtett téma azonban több ponton osztja meg a jogi szakma képviselőit is. Ha egy átlagos, valamilyen vagyontárgy kapcsán létrejött adásvételi szerződés is meg tudja kavarni a felek érzelmeit, mi van akkor, amikor a tét nem egy tárgy, hanem egy mindennél drágább élet?


Cikkünk I. részét itt olvashatja.

II. rész.

Ahogy a lélek mondja

Már ebből a pár felvetésből is látszik: merészség lenne azt mondani, hogy egy magzat eldologiasítása, piaci értékének bármilyen szempontbóli megállapítása, a vele kapcsolatos üzletelés és megállapodás csupa-csupa objektív tényező által volna befolyásolt. A szigorú valóság egy meghatározó tényezője maga a női lélek.

Betlej-Szurdusz Erika dúla kérdésünkre elmondta a béranyasággal kapcsolatos meglátásait. A várandósság és szülés, születés szakértőjeként kiemelte: „az emberi test nem egy gép,amibe csak beültetünk egy megtermékenyített petesejtet,és le van tudva az egész. Így nagyon egyszerű lenne. Az emberi testben ott van a lélek is, az a nagyon érzékeny,finoman összehangolt és rendkívül bonyolult mechanizmus, ami fölötte áll a testnek. S a lélek működése kihatással van a testre.” Azt is hozzátette: régen kimutatták már, hogy a magzat és az anya között valódi érzelmi kapcsolat van a biológiai felett. Olyan kapcsolatban állnak, mint senki mással, érzik egymás hangulatát, még szinte egymás gondolatait is (nyilván, aki nem figyel – eléggé – amellett elsikkadhatnak ezek az értékek). A béranya, aki aztán 9 hónap kötődés, hormonok, testi változások után mond le gyermekéről, talán képes elnyomni érzéseit és elvágni ezt a szoros köteléket, de ennek később beláthatatlan következményei is lehetnek (depresszió vagy egyéb lelki betegségek, melyek akár öngyilkosságig is fajulhatnak).

Fonák dolgok

Ahogy Betlej-Szurdusz Erika is megjegyzi, a lélek mellett még ott vannak a fent is említett erkölcsi kérdések is. Ha legalizálnánk a béranyaságot, az magával hozná a császármetszéses szüléseknél is megfigyelhető „könnyítési kérelmet” – bár aki átesett már császármetszés utáni lábadozáson, nem feltétlenül ért egyet azzal, hogy könnyebb volna a természetes szülésnél: talán a legális béranyaságnál olyan nők is élnének a lehetőséggel, akik egyébként meg tudnák szülni a gyermeküket.

De még ezek felett is felmerül számos olyan kérdés, amire nincs és belátható időn belül nem is lehet normális jogi alap: ki kapja a juttatásokat a gyerek után, ki az anya jogilag, hogyan viszonyuljanak a munkáltatók a béranyához és a fogadó anyához, meg kell-e különböztetni valamilyen pl. okiratrendszerrel a „bérgyerekek” életét (egy későbbi betegségnél  pl. fontos lehet, hogy nem az anyja a biológiai anya) stb.

A gyerek oldaláról

Amellett, hogy a bérterhességben eleve csorbítanának valamit a gyermekben, hiszen az anya tudatosan szakítja el magát lelkileg a magzattól, még felmerül a későbbi feldolgozhatóság kérdése. Hogy hogyan reagál majd a gyermek, amikor megtudja születése körülményeit, hogy ítéli meg, hogy pénzt adtak érte, ismerni akarja-e majd szülőanyját stb.

A kérdés tehát sokpólusú, nyilván nem véletlen, hogy hazánkban annyi próbálkozás után sincs pozitív eredmény a béranyaság legalizálásával kapcsolatban. Megszívlelendő, amit még Betlej-Szurdusz Erika zárásképp hozzátesz: „A béranyaság bizonyos helyen és bizonyos társadalmi helyzetben elfogadható és megvalósítható lehet (pl. az emberiség nagyfokú kipusztulása,az érett korban lévő nők és férfiak nagy számban való meddővé válása stb.) De ez a hely véleményem szerint nem most és nem itt van, amikor túlnépesedéssel küzdünk a Földön, és amikor az árvaházakban tömegével várnak az elhagyott gyermekek örökbefogadó szülőkre.”