Kinek érdemes passzív házban gondolkodni?

Kinek érdemes passzív házban gondolkodnia? Egyáltalán mit is jelent maga a fogalom? És csak a passzív ház lehet energiatakarékos? Dr. Ónodi Gábor építésszel, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat elnökségi tagjával beszélgettünk.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2012. május 21. czefernek.lena

Kinek érdemes passzív házban gondolkodnia? Egyáltalán mit is jelent maga a fogalom? És csak a passzív ház lehet energiatakarékos? Dr. Ónodi Gábor építésszel, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat elnökségi tagjával beszélgettünk.


Passzív kontra aktív

Könnyebb megérteni, mit is jelent a passzív ház, ha definiáljuk az „aktív” fogalmát. Az aktív ház azt jelenti, hogy az épület hagyományosan van megépítve és mindenféle gépészeti berendezésekkel – viszonylag nagy energiafelhasználással – biztosítják a belső komfortot. Lakóházak esetében ez főként a fűtést, klimatizálást, hővédelmet, benapozást, árnyékolást, gépi szellőztetést jelenti, vagyis gépi eszközökkel, „aktívan” hárítják el a nem kívánt hatásokat, illetve így biztosítják az épület komfortosságát. A passzív ház ehhez képest építészeti eszközökkel próbálja meg redukálni ezeket a gépészeti igényeket, és ezzel tulajdonképpen az energiafelhasználást. Ez azt jelenti, hogy nem kell sokat fűteni, mert nagyon jó a hőszigetelés, s így nem kell klimatizáló berendezést sem beépíteni.

A passzív ház építői tehát megpróbálják az energiaigényes berendezések alkalmazását korlátozni azzal, hogy „körültekintően” tervezik az épület szerkezeteit, tájolását, formáját: úgy alakítják, hogy minél kevesebb „aktív” eszközre, berendezésre legyen szükség. Kettős a cél: az energiatakarékosság és az épületben kialakuló komfortos klíma biztosítása.

Energiatakarékos népi építészet

Rengeteg eszköz van az építészek kezében az energiatakarékosság eléréséhez, és ehhez még csak nem is kell a „divatos” passzív házról beszélnünk. Ilyen például, ha nagy ablakokat teszünk a déli irányba, kihasználva ezzel a napfényt, ami ingyen fűti a házat. Korszerű módszernek tekinthető a hagyományos paraszti építkezésnél alkalmazott tornác is.  „Passzív”, mert nyáron leárnyékol, télen beengedi a napsugarakat, s ha be is van üvegezve, akkor fokozódik az eredmény. Megfelelő építőanyagok alkalmazásával komoly eredményeket lehet elérni: a vályogtégla például nagyon sok vizet tárol magában, ezáltal lehet belőle kellemes klímájú tereket létrehozni. A betonfallal több a probléma, rossz páraáteresztő tulajdonságokkal rendelkezik, ez is oka annak, hogy száraz lesz a betonfalú terek levegője.

Nem csak újépítésű ház lehet passzív

Nem csak a magyar népi építészetben találhatunk remek passzív példákat, hanem világszerte, ezek újraalkalmazása pedig kezd népszerűvé válni, ahogy drágul az energia. Érdemes megfigyelni például nagyon meleg, trópusi klímán milyen zseniális megoldások születtek korábban: a középkori iszlám építészet például hihetetlen ügyes trükköket ismer kéményekkel, légtechnikai kürtőkkel, amik gravitációsan működtek, gépi rásegítés nélkül.

Az energia drága, de a passzív ház sem olcsó…

Ha passzív házról van szó, borotvaélen táncol a tervező, hiszen minél bonyolultabb a ház kialakítása, annál költségesebb tud lenni a kivitelezés. Előre ki kell számolni, hogy az energia megtakarítással mennyi idő alatt térül meg a beruházás. Ma már vannak olyan megoldások, amelyek 10-15 év alatt visszahozhatják a befektetett tőkét. Ilyen távra egyébként könnyebben is áldozunk, ám ennél nagyobb időtartamról nem is érdemes beszélni. Ha például 30 évről kezdünk beszélni, az már beláthatatlan a ma emberének. Ki tudja, mennyibe kerül addigra a szén, a fa, az olaj, a gáz vagy a villany?

A kötelezően megépítendő színvonal (klímavédelem, hőtechnikai, épületenergetikai követelmények) viszont fejlődik, egyre szigorodik, ezért maga az építkezés is drágábbá vált napjainkra. Azt nagyon nehéz megmondani fajlagosan, hogy mennyibe kerül az, hogy egy ház „passzív” legyen, mert nagyon sok fokozata van annak, hogy egy ház mennyire energiatakarékos. A hűtőszekrények minősítéséhez hasonlóan van nagyon igényes és drága megoldás, de sokan kételkednek ezek belátható időn belüli megtérülésében. Van ugyanakkor egy szerény, normális szint, amit már a szabványok is előírnak. Minden esetre egy jól megépített ház fűtésköltségei felére vagy akár harmadára is lecsökkenthetőek, egy rosszul megépített ház költségeihez képest.

Vannak különböző forrásból származó támogatások, amelyek az építkezők számára kompenzálják az energiatakarékos megoldások többletkiadásait. Egyes országokban jobban megéri zöldnek lenni: ahol nagyobb a támogatás mértéke, ott gyorsabban terjednek ezek a megoldások. Ahol ez nem elérhető, ott a piac dönti el, mi épül és hogyan. Magyarország középmezőnybe tartozik: vannak ugyan helyek, ahol nagyobb mértékben támogatnak ilyen megoldásokat (például Ausztria), de előrébb járunk azokhoz az országokhoz képest, ahol egyáltalán nem foglalkoznak a kérdéssel. Nálunk legalább valamennyi jut ilyen célokra.

Ami nem hiányozhat egy passzív ház felépítéséből

A vastag külső falakat jó hőtárolású szerkezetekből érdemes megépíteni, a fény és hőháztartás miatt a nagy ablakokat déli irányba kell megnyitni, a szeles északi-északnyugati homlokzatokra pedig hasznos kicsi ablakokat rakni. Jó megoldások a napcsapdák, például a télikert, ami télen hőnyereséget biztosít, és nyáron, ha jól leárnyélkolható, ugyancsak hasznos lehet. A ház színe, anyaga is nagyon fontos. Trükkök sokaságát lehet nagyon ügyesen alkalmazni a hő megtartására: érdemes megfigyelni, hogy nyári estéken milyen különböző módon sugárzik a meleg a házak falából. A sötét színű, kő, vagy tégla homlokzatok sok hőt tudnak magukba szívni, amit tárolni, visszasugározni is képesek. Ezzel szemben a világos, kemény vagy üvegből készült felületek visszaverik a fényt, a hősugarakat.

A hőveszteségek csökkentése ugyanakkor a meleg levegő távozásának megakadályozásával is elérhető. Ezért a légzárás alapvető feltétel egy jó épületben, ugyanakkor a friss levegő utánpótlására is szükség van. Tervezett módon kell biztosítani a szellőztetést, mert ha nincs jól megoldva, könnyen előfordulhat, hogy olyan szag lesz a lakásban, mint egy tornatermi öltözőben.

Az sem mindegy, hogy hol építünk házat, mert már az utca vonalának kialakítása, a települések struktúrája is befolyásolja azt, milyen energiatakarékosságot elősegítő megoldásokból válogathatunk. A telekvásárlással kezdődik minden, és ha valaki passzív házban gondolkodik, sok szempontot figyelembe kell vennie. Mert energiatakarékos házat mindenhol lehet építeni, csak van, ahol olcsóbb.

Kinek érdemes passzív házban gondolkodni?

Mindenkinek! Van ebben egy nagy adag divatozás is, de az alapgondolat – hogy olyan házat építsünk, aminek kicsi az energiafelhasználása – mindenki számára fontos. Nem csak azért, mert kevesebbet kell fizetnünk, hanem számos egyéb tényező miatt – a klímavédelemtől elkezdve a fosszilis energiaforrások végességén keresztül a légszennyezettség megfékezéséig.

Ha nem is „passzívra” tervezett házban élünk, csökkenthetjük az energiafelhasználást magunk is. Például külső hőszigeteléssel, ami sok épületen gyenge, rossz minőségű. Ezt praktikusan együtt kell intézni a fűtés korszerűsítésével, a tető szigetelésével, mert akkor érjük el a legjobb hatást. Hiába az energiatakarékos fűtésrendszer, ha szökik a meleg az ablakokon!
Jó ablakokkal, ajtókkal rengeteget javíthatunk az energiafelhasználáson, de fontos, hogy a légzárást és szellőztetést is meg tudjuk oldani.

Napjainkban divatos tévhit, hogy csupán a passzív ház a jó ház. Pedig ez közel sem így van: a passzív takarékosságot érdemes az aktív lehetőségekkel kombináltan megépíteni, s a lehetőségekhez mérten törekedni mindkét módszer előnyeinek kihasználására. A passzív és aktív eszközöket együttesen érdemes alkalmazni.