Családháló

Kezdőoldal Egészség és lélek Az idő – értünk vagy ellenünk?

Az idő – értünk vagy ellenünk?

Ismerős a helyzet? Született egészen rövid idő alatt 2, 3, 4 gyereketek? Sodródtok az árral, egyáltalán nincs időtök egymásra, nem mellesleg nem alszotok egyben 50 percnél többet évek óta. Feszültek vagytok, fáradtak, tulajdonképpen teljesen kilátástalannak tűnik a helyzet és lassan a reményt is elveszítitek, hogy lesz ez majd könnyebb, jobb és igenis eljuttok majd egyszer kettesben valahova. Hangsúlyozom: kettesben, gyerek nélkül…

Bokor-Nyiredy Kinga,

Érzitek, hogy ez így nem mehet tovább, mert szépen lassan el fogjátok veszíteni egymást, de ezt a felismerést minden alkalommal elhallgattatjátok magatokban azzal a magyarázattal, hogy „most ez van, ez most egy ilyen időszak, majd leszünk ketten egyszer újra”. Majd. Egyszer. Pár év múlva. Rendben van ez most így. NEM! NINCS RENDBEN! Ez most valóban egy ilyen időszak, de az nincs rendben, hogy nektek, KETTŐTÖKNEK nincs „külön” élete.

Ha évekig takaróztok a fenti magyarázattal, észrevétlenül el fogjátok veszíteni egymást! Pedig most nem vagytok még nagy bajban! Csak kéne egy kis újratervezés! Csak egy kicsit kéne állítani a gondolkodásotokon és könnyedén elébe mehetnétek egy későbbi nagyobb válságnak! Lépjetek MOST! Újra kell hangolni az életeteket és felállítani azt a fontossági sorrendet a családban, ami hosszútávon a boldog házasságotokat szolgálja!

Magyarázatot és kifogásokat a gyerekek minden életkorában lehet találni. Nyilván van a baba születése után néhány hónap, amikor a kicsinek valóban minden egyes másodpercben szüksége van az édesanyja közelségére, érintésére, ölelésére és egyáltalán, a jelenlétére. Erősíti közben a köztük levő végtelenül erős kapcsot a szoptatás is. Erre nem képes más, főleg, hogy a szoptatás nem csupán a kicsi táplálását szolgálja, hanem kimondhatatlanul fontos része az összebújás is. De valójában meddig van szükség a 0-24 órás jelenlétre? Meddig van rendben az, hogy szó szerint egyetlen egy percet sem töltünk a férjünkkel, feleségünkkel, KETTESBEN?

Merthogy a szülők, legfőképp az anyák a végtelenségig képesek kifogásokat keresni annak érdekében, nehogy véletlenül néhány óra erejéig kiessenek a gyerekük öt méteres vonzáskörzetéből. A csecsemőt nem hagyjuk ott, mert csecsemő, úgyhogy fel sem merül. Az egyéves nem tud Anya nélkül elaludni, és hát még többször fel is ébred(het) és akkor csak anya jó, a nagyi nem. És mi van, ha esetleg két órával az elalvás után rosszat álmodna? Hát arra sem jó senki más, csak anya. A kétévest nem hagyja otthon, mert most van kialakulóban az éjszakai szobatisztaság és ugye ha véletlenül bepisilne, azt a helyzetet is csak a szülők tudják kezelni. A háromévest nem hagyják ott, mert szegény most szokik be az oviba és hát úgy meg van ettől billenve a lelkivilága, hogy álmában sem lehet magára, illetve nagyszülőre hagyni. Aztán jön az iskola, hát az is hatalmas stressz, inkább akkor sem mozdulunk. Az a tuti, ha otthon vagyunk, mindig. Öt méternél messzebb nem szabad a gyerektől kerülni, mert akkor rossz szülők leszünk. A kifogások sorát a végtelenségig tudnám sorolni, vagy még annál is tovább.

Kedves Anyukák és Apukák! Lehettek ti a világ legjobb és a gyerekeitek számára legelérhetőbb szülei, de ha nincs kettesben töltött idő, a házasságotok szépen lassan össze fog omlani. Nem azért, mert alapjaiban van baj vele, hanem azért, mert előbb-utóbb nem lesz miből töltekeznetek. Ha pedig nem tudtok töltekezni, akkor az akkumulátor bizony le fog merülni. És akkor hiába lesztek a világ legjobb szülei, a család mégis meg fog billenni, ugyanis a kettőtök szövetsége az alapja!

Tudom, nincs mindenkinek nagyszülői segítsége. Sőt, a legtöbbeknek nincs. Vagy meghaltak, vagy élnek, csak épp messze laknak, vagy dolgoznak, vagy egyszerűen csak eszük ágában nincs esténként vagy hétvégén vigyázni az unokákra. Azt is tudom, hogy a babysitter drága és sokan nem engedhetik meg maguknak. Megint itt van egy csomó tulajdonképpen teljesen érthető kifogás, mégis azt kell, hogy mondjam, ezek megint kifogások, amikből baj lesz.

A kettesben töltött idő alatt nem kell feltétlenül nagy dolgokra gondolni. Vannak, akik el tudnak menni egy wellness hétvégére, de vannak olyanok is (ők vannak többen), akik csak egy sétát engedhetnek meg maguknak a környéken, esetleg megpihenve a végén egy finom tejeskávé felett. A második eset azonban semmivel sem kevesebb az elsőnél! Vagy mondok még egyszerűbbet. Jön a nyár. Üljetek ki esténként a teraszra kettesben! Készítsetek ehhez valami különlegesebb vacsorát, vagy csak egy jó limonádét. Vagy csak vigyetek ki magatokkal egy pohár bort, vagy sört. Vagy nézzetek meg egy igazán jó filmet összebújva! Megint csak nem kell nagy dolgokra gondolni! Hiszen ez olyan egyszerű! Mindegy, mit csináltok! Csak csináljátok együtt, KETTESBEN!

Azt pedig ne feledjétek el soha, hogy abban a családban vannak jól a gyerekek, ahol Anya és Apa jól vannak egymással! A tőlük „elvett” idővel adtok a gyerekeiteknek!

(A szerző párkapcsolati mediátor.)

Hozzászólások

hozzászólás

CÍMKÉK:
Read previous post:
Nem volt bekötve az autósülésbe, megfulladt a 11 hetes kisbaba

Shepard Dodd 11 hetes volt, amikor meghalt az autósülésében. Nem volt autóbaleset, sem túlmelegedés. Az ok sokkal különösebb, mint gondolnánk:...

Close