A clean eating tisztább, mint a mozgalom erkölcsi bizonyítványa
Étkezz tisztán, eddz mocskosul! - ez a jeligéje a clean eating hazai követőinek. De mitől tiszta a tiszta étkezés? És tényleg olyan jó ez nekünk? A hangzatos érvek mögött sokszor téves meggyőződések és ferdítések, mintsem tudományosan megalapozott eredmények állnak. És sajnos sokan be is dőlnek azoknak.
Az elmúlt húsz évben a bioélelmiszerek piaca gyorsan fejlődött, hiszen egyre több fogyasztó volt hajlandó többet fizetni olyan termékekért, melyekről azt gondolta, hogy egészségesebb és környezetbarátabb módon állították elő, mint a hagyományos élelmiszereket. A Cornell Egyetem kutatóinak tanulmányából is kiderül, hogy a megkérdezett fogyasztók zöme szerint (Halo-effektus) a bio ételekben kevesebb a kalória és több a tápanyag, ezért a fogyáshoz és a szervezet egészséges működéséhez is sokkal inkább hozzájárulnak, holott ez az állítás sem fedi az igazságot. Ahogy sok más hangzatos érv sem, amelyekkel az anti-GMO mozgalom és a clean eating szószólói próbálják eladni saját termékeiket.
“Mindig válaszd az organikust és kerüld a feldolgozottat!”
Ez a clean eating alapelve. A bioélelmiszerek egyértelmű előnye, hogy nem génmanipuláltak, illetve hogy nem tartalmaznak termesztési technológiából származó vegyszerszennyeződést, antibiotikumokat, hormonokat és adalékanyagokat. Ezeket a tulajdonságokat azonban olyan erőszakosan hangoztatják a bioételek gyártói (kb. a feldolgozott étel méreg), hogy az átlagemberben – aki nem engedheti meg magának, hogy “tiszta” étrenden éljen – joggal merül fel a kérdés: kész biológiai csoda, hogy még élek?
Fontos tudni, hogy a GMO élelmiszerekben az élelmiszerbiztonsági kockázatot a beültetett gének és az általuk termeltetett fehérjék, fehérjetermékek jelentik. Csak olyan GMO élelmiszer engedélyezhető, amely nem toxikus. Ezt számos vizsgálat és teszt során szűrik az engedélyeztetési folyamat során. Az, hogy az emberi szervezetre hosszú távon milyen hatásai lehetnek a genetikailag módosított élelmiszereknek, egyelőre nem tisztázott, az azonban valóban erős szempont, hogy termesztésük során a GM-növények nagy terhet rónak a környezetre és csökkentik a biodiverzitást. A GMO-élelmiszerekkel kapcsolatos tévhiteket és kockázatokat egyébként kiveséztük már, részletesebben itt, itt és itt olvashatsz a témáról.
De a clean eating hívei szeretik felhívni a figyelmet a feldolgozott, illetve hagyományos módon előállított élelmiszerekben található vegyszerek potenciális veszélyeire is. A leggyakrabban használt gyomirtók hatóanyaga, a glifozát a clean eating által sűrűn emlegetett mumus. A gyomirtót a WHO egy ideig a potenciális karcinogének listáján tartotta nyilván, további kutatások után azonban tavaly közleményt adtak ki arról, hogy a vegyszer nem okoz rákot, legalábbis abban a mennyiségben biztosan nem, amennyire az emberi szervezet ki van téve a hatásának. Tavaly, egy masszív vizsgálatot követően az ECHA (Európai Vegyianyag-ügynökség) is megerősítette, hogy “a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján nem állítható, hogy a glifozát hatóanyag rákkeltő lenne.”
Egyébként a biogazdálkodók is használhatnak különféle növényvédő szereket, talajjavítókat, de csak természetes úton előállíthatókat. (Magyarországon momentán ezeket az anyagokat használhatják a biogazdák.) A peszticidek hosszú távú hatásáról sem áll még rendelkezésre elegendő adat, az azonban biztos, hogy a ma használt vegyszerek szigorú ellenőrzési folyamaton mennek keresztül, mielőtt felhasználhatóvá nyilvánítják azokat a gazdálkodás során, és akár bio, akár nem-bio élelmiszerekről van szó, azok vegyszertartalmának egyaránt olyan alacsonynak kell lennie, hogy az ne okozzon egészségügyi problémát.
Érdemes azonban azt is tudni, hogy a többféle vegyszer hatása összeadódhat, sőt módosulhat. Vegyszerkoktélnak nevezik, amikor sokfajta méreg együttesen van a termékben, bekerülnek a talajművelő szerek (műtrágyák, fertőtlenítők), a növénytermesztésnél használt szerek (rovarirtók, gyomirtók, gombaölők), a tárolásnál használt szerek, az élelmiszergyártásban alkalmazott segédanyagok (E-számok), és ehhez jönnek még a tárolás és csomagolás során bekerült szintetikus vegyszerek és maradékanyagaik.
