Mennyi jár? (V. rész)

Mivel uniós csatlakozásunk óta egyre gyakoribb, hogy egyik vagy mind a két szülő hosszabb-rövidebb ideig más országban is dolgozik, érdemes körbejárni, hogy a családi támogatások és más szociális juttatások ebben az esetben hogyan alakulnak, milyen lehetőségei vannak a családoknak.

Az Európai Unió alapvetően nem szabályozza a családi ellátásokat, az minden ország saját hatáskörébe tartozik. Főszabály szerint abban a tagállamban vagyunk jogosultak a támogatásra, ahol a járulékokat fizettük. Vagyis a foglalkoztatási ország elve alapján, a családi ellátásokat alapvetően abban az országban fizetik, ahol egyik vagy mindkét szülő kereső tevékenységet folytat.

A tagállamok családtámogatási rendszereinek koordinációjáról azonban uniós jogszabály született, amely számos kérdésben pontosítja a főszabályt. Kimondja, hogy ugyanazon kötelező biztosítási idő alatt több, azonos jellegű ellátásban nem részesülhetünk, vagyis amennyiben jogosultak vagyunk egy tagállamban egy juttatásra, úgy ugyanazon juttatást másik tagállamban nem kaphatjuk meg párhuzamosan. Azt is kimondja ugyanakkor, hogy ha két tagállamban is jogosultak volnánk egy támogatásra, úgy kiegészítés igényelhető, hogyha a másik tagállamban magasabb összegű lenne az ellátás összege, mint ahol azt folyósítják számunkra.

Családi pótlék
Családi pótlék – ugyan eltérő szabályozással és összeggel – általában minden tagországban létezik. A tagállamok döntik el, hogy kinek, milyen feltételekkel folyósítanak ilyen juttatást, azonban szabály, hogy az egyes tagállamok polgárai között nem diszkriminálhatnak, azaz a magyar munkavállalók ugyanolyan feltételekkel vehetik igénybe ezt a szociális ellátást, mint az adott tagország állampolgárai.

Amennyiben az egész család másik uniós tagállamba költözik és a szülők ott vállalnak munkát, a magyarországi jogosultságuk a családi pótlékra megszűnik és a kinti megfelelőjére lesznek jogosultak, amit így abban a tagállamban is kell igényelniük. Amennyiben nem az egész család költözik ki és így a hazai családi pótlék továbbra is jár, úgy a kinti hatóság csak az esetleges különbözet kifizetésére kérhető. Jó tudni azonban, hogy ilyen esetben azt, hogy mely országból vagyunk jogosultak az ellátásra nem mi, hanem közigazgatási eljárás keretében a hatóság dönti el.

A családi pótlék igényléséhez két formanyomtatványra van szükség, az E401-re, amely azt igazolja, hogy hányan laknak itthon egy háztartásban, illetve az E411-re, amely azt igazolja, hogy a kérvényező itthon milyen családtámogatási ellátásokra jogosult. Magyarországon az E 401-et a helyi önkormányzat tölti ki és ezt kell csatolnunk a kinti családtámogatási igénylőlaphoz. Az E411-es adatlapot a kinti hatóság megkeresése alapján a Magyar Államkincstár állítja ki.

Részletes felvilágosítással a témáról a Magyar Államkincstár Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságának Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya tud szolgálni.
Az E 401 és E 411 formanyomtatványok itt érhetők el.
Amennyiben a családi pótlék igénylése nem Magyarországon történik, a nyomtatványokat az adott tagállam illetékes hatóságánál kell beszerezni az adott ország nyelvén.

GYED, GYES
Magyarországon a Gyes-re minden magyar állampolgár jogosult, akkor is, ha nem rendelkezik társadalombiztosítással. Azonban hogyha valaki egy másik uniós tagállamban telepedik le, úgy a jogosultsága megszűnik és az adott államban igényelhet hasonló szociális juttatást, a kinti szabályoknak megfelelően.

A Gyed esetében már komoly biztosítási feltételeknek kell megfelelni, itthon például a szülést megelőző két évben legalább 180 nap biztosított jogviszonnyal kell rendelkezni, így ebben az esetben az uniós szabály az, hogy összesíteni kell és el kell fogadni a más tagállamokban megszerzett biztosítotti időszakokat. Ehhez egy E104-es nyomtatványt kell a biztosítótól beszereznünk, amivel igazoljuk a kinti hatóság, vagy éppen a hazai hatóság felé a megszerzett jogosultsági időszakunkat.

A Gyed esetében, amennyiben valakinek már a kiköltözése előtt folyósították azt és a jogosultság időtartama alatt nem létesít más tagállamban biztosítási jogviszonyt, nem igényel kint a magyar Gyed-hez hasonló családtámogatási juttatást, úgy továbbra is kaphatja Magyarországról a Gyed-et.
A folyósítás a kifizetés helye szerinti állam hivatalos pénznemében, az ellátást kifizetésének napján érvényes Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon átváltva történik. Az ellátásra jogosult a kiutazás előtt szándékát, írásban köteles bejelenteni az ellátást folyósító igazgatósághoz.

A Gyed és a Gyes további részleteiről az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, Nemzetközi Osztálya tud felvilágosítással szolgálni.