Trump abortusz-rendelete: az élet védelmében?
Kijelenthetjük, hogy az új republikánus kormány életvédő politikája és törekvései mindenképpen pozitívak, ám a megvalósítás eddig vitatható. A tapasztalat azt mutatja, az abortusz visszaszorítása egy bonyolult és nehéz feladat, ami probléma mélyebb átlátását és kezelését igényli, és amit nem lehet egy politikai játékszerként működő törvény aláírásával elintézni.
A global gag rule (globális elfojtás-törvény), melyet először Ronald Reagan republikánus elnök léptetett érvénybe 1984-ben, megtiltja az amerikai segélyben részesülő külföldön működő egészségügyi szervezeteknek az abortusz végrehajtását, propagálását vagy a műtétről való tájékoztatás nyújtását. Ha a szervezetek bármilyen abortuszpártinak minősülő tevékenységet végeznek, lemondhatnak az amerikai állami pénzről, még akkor is, ha ezt a tevékenységet más forrásokból finanszírozzák. A törvény gyakorlatilag az életvédők és a választáspártiak folyamatos harcának jelképe, egyfajta ’politikai futball’, megalkotása óta szinte hagyománnyá vált, hogy a demokrata kormányok eltörlik, majd a republikánus kormányok újból bevezetik. Ezt a hagyományt folytatta Donald Trump a január 23-i lépésével.
Amerikában és világszerte az életvédő szervezetek ünnepelték a döntést. Szerintük azzal, hogy Obama hatályon kívül helyezte a törvényt 2009-ben, hozzájárult ahhoz, hogy jelentősen növekedjen az abortuszok száma és megengedte a segélyszervezeteknek, hogy valódi segítség helyett olyan módszereket reklámozzanak, amelyek sértik a nők méltóságát és nincsenek tekintettel a magzat emberi mivoltára sem.
Mint azt Trump szóvivője, Sean Spicer megfogalmazta, a törvény újbóli hatályba helyezése megmutatja az embereknek “az értéket, amit életnek tulajdonítunk”. Az elnök szeretné biztosítani, hogy az adófizetők pénzének felhasználása az amerikai értékek mentén történik, és ebbe beletartozik az élet tisztelete is. Az életvédő aktivisták arra is felhívták a figyelmet, hogy az elfojtásnak gúnyolt törvény nem tiltja be teljesen az abortuszt, ami halálos veszély, nemi erőszak vagy vérfertőzés esetén továbbra is végrehajtható.
Bár az élet tiszteletének promotálása és az abortusz visszaszorítása valóban nemes cél, sokan szkeptikusak a rendelet ésszerűségével kapcsolatban. A bírálók legfőbb érve, hogy az abortuszellenesnek látszó rendelet valójában mindig is az abortuszok számának növekedéséhez vezet. (Emellett persze többen is szarkasztikusan felhívták a figyelmet az enyhén szólva férfi többségre egy nőket érintő törvény aláírásakor.)
Statisztikák kimutatták, hogy a törvény bevezetése után rengeteg klinika bezárt, aminek köszönhetően a nem kívánt terhességek száma és ezzel együtt az abortuszok száma megugrott. Eddig, mikor a gag rule érvényben volt, az abortuszok száma vagy stagnált vagy emelkedett, hiszen ahol az abortusz legálisan nem elérhető, ott virágzik az illegális abortusz-ipar. Erre a legjobb példa Uganda, ahol, hiába tiltott a terhességmegszakítás, mégis 1000 nőre jut 54 ilyen műtét, szemben az Egyesült Államokkal, ahol 1000 nőre csupán 21 abortusz jut.
“Függetlenül attól, hogy egyetértünk-e vagy sem, [az abortusz] meg fog történni” mondta a Washington University munkatársa, Caitlin Parks, aki Kenyában, egy családtervezési klinikán dolgozik.
Sajnos, sok szervezet a korlátozás helyett inkább lemond az amerikai pénzről, a kevesebb támogatás pedig az elérhető óvszer és fogamzásgátlás valamint a szexuális felvilágosító programok rovására megy. Ez a két tevékenység kulcsfontosságú, az abortuszok csökkenésének első számú oka. Az életvédő aktivisták azonban azzal érvelnek, hogy valószínűleg az így megmaradt pénzösszeg olyan szervezetekhez kerül, akik hajlandóak a magzat jogait tiszteletben tartani.
Kijelenthetjük tehát, hogy az új republikánus kormány életvédő politikája és törekvései mindenképpen pozitívak, ám a megvalósítás eddig vitatható. A tapasztalat azt mutatja, az abortusz visszaszorítása egy bonyolult és nehéz feladat, ami probléma mélyebb átlátását és kezelését igényli, és amit nem lehet egy politikai játékszerként működő törvény aláírásával elintézni.
Források:
http://kff.org/global-health-policy/fact-sheet/mexico-city-policy-explainer/
http://www.businessinsider.com/anti-abortion-womens-health-effects-2016-7
http://www.latimes.com/world/africa/la-fg-abortion-funding-ban-2017-story.html
https://www.nytimes.com/2017/01/26/world/africa/trump-abortion-ban.html
https://www.theatlantic.com/health/archive/2017/01/mexico-city-policy/514010/
