Van, de nem elég! – Országos részmunkaidő kutatás 2016
Egy friss, nagymintás hazai kutatás kimutatta, hogy mind a munkaadói, mind a munkavállalói oldalon lenne igény és nyitottság a részmunkaidős foglalkoztatásra, amely nemcsak a munkavállalók számára nyújtana jelentős segítséget, hanem a cég iránti elköteleződés is nagymértékben emelkedne – ezek a legfontosabb megállapításai a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom által elvégzett felmérésnek.
Beszámolónk a kutatás eredményeit bemutató minikonferenciáról.
A Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom által végzett kutatás eredményeinek bemutatására január 24-én került sor egy minikonferencia keretében a Magyarság Házában. Az előadáson résztvevőket Tordai Ágnes, Mozgalom társelnöke köszöntötte. A kutatás hátteréről Újvári Enikő, Balansz munkacsoportjának vezetője, a kutatás eredményeiről pedig Lerf Andrea kutatásvezető, a Mozgalom önkéntese beszélt. Ezt követően Révész Bálint, a K&H bank HR Személyügyi szolgáltatásainak vezetője és Kappel Katalin, a Grundfos termelő cég szociális munkatársa osztotta meg részmunkaidővel kapcsolatos munkahelyi tapasztalatait. A program Szalai Piroska, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány Kuratóriumi elnökének Családbarát rugalmas foglalkoztatás itthon és az Európai Unióban című előadásával zárult.
*
Elhangzott, hogy a Három Királyfi Három Királylány Mozgalom Balansz munkacsoportja 2016 őszén készítette el részmunkaidővel kapcsolatos online kutatását Lerf Andrea vezetésével. Az összesen 668 fős kutatásban 82 munkáltató és 586 a munkavállaló vett részt. Mindkét érintett megkérdezésére azért volt szükség, hogy össze tudják vetni a két oldal válaszait. A válaszadók területi elosztása országos szinten egyenletesen oszlott el, Budapest és Pest megye erősebben reprezentált benne. A mintában a nők és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya magasabb az országos átlagnál – ez is azt mutatja, hogy ez a kérdés valószínűleg ezt a réteget szólítja meg, vonzza be leginkább.
„Kutatásunk egyik fő célja az volt, hogy összevessük a részmunkaidős foglalkoztatás megítélését a munkaadói és a munkavállalói oldalon: mekkora igény van rá, mennyire lehetne vonzó foglalkoztatási forma ma Magyarországon, illetve hol vannak az akadályok a kereslet és a kínálat találkozásánál” – vázolta fel a legfőbb kérdéseket a Lerf Andrea.
A kutatás létjogosultsága az alábbi tényeken alapszik:
- Hazánkban a foglalkoztatottak csupán 5-6%-a dolgozik részmunkaidőben, amivel az európai országok között az utolsók vagyunk (Hollandiában ez az arány 38%, a nők körében pedig 60% felett van).
- Az elkövetkező 5-7 évben több, mint 1,1 millióan érik el a nyugdíjkorhatárt (55-62 év közöttiek), a jelenlegi pályakezdő fiatalok (18-25 év közöttiek) száma pedig megközelíti a 955 ezer főt, akiknek jelentős hányada külföldön tervez szerencsét próbálni. Emiatt a következő években folyamatosan csökken majd a fiatal generációt képviselők száma (körülbelül 780 ezer főre), amely jelentős munkaerőhiányt okozhat hazánkban.
Érdemes tehát már most elgondolkodni olyan lehetőségeken, amelyek új alternatívát jelenthetnek a nagyszámú felszabaduló munkahely betöltésére – állítja Lerf Andrea.
A válaszok alapján beigazolódott, hogy a legfontosabb indok, amiért a munkavállalók a részmunkaidős beosztást választanák a gyermekvállalás (37%), amelyet a gyermekes háztartások is megerősítettek válaszaikkal. A második fontos ok a munka-magánélet egyensúlyának biztosítása (24%). A 45 év felettieknél pedig megjelenik az idős szülő, illetve családtag ápolása is mint indokoló tényező. A részmunkaidő a 3-6 év közötti gyermekeket nevelők között a legnépszerűbb (53%), míg a 6-12 éves korosztály esetében jellemzően a 2-3 gyermekkel rendelkezők, és a kisebb cégnél dolgozók preferálják azt.
A kutatás rákérdezett arra is, hogy mennyire segítené a munkavállaló életét, ha részmunkaidőben végezhetné a munkáját. A válaszadók 52%-a szerint nagymértékű könnyebbség lenne számára ez a lehetőség. A nők és a házasságban élők körében ez még markánsabban megmutatkozott.
Az eredményeket összevetve a részmunkaidő és a cég iránti elköteleződés között nagyon szoros összefüggés figyelhető meg: a legmagasabb értéket adták a részmunkaidős lehetőségre, hasonlóan vélekedtek a cég iránti elköteleződésről is. Úgy tűnik, hogy a részmunkaidős opció nemcsak egy kedvező családbarát megoldás, hanem erősítheti a lojalitást, és csökkentheti a fluktuációt. A válaszadók 75%-a elkötelezett az ilyen munkahelyek mellett.
Látva hazánk szerény eredményeit a nemzetközi mezőnyben, meglepőnek mondható, hogy a munkavállalói mintában 68%, a munkaadói mintában 87% mondta azt, hogy elérhető cégüknél a részmunkaidős lehetőség. Azoknál a cégeknél, ahol nincs erre mód, a válaszadók 64%-a azt jelölte, hogy maximálisan segítené az életét a részmunkaidős munka, és szintén 64% nyilatkozta azt, hogy az elköteleződésüket is maximális szintre emelné.
Meglepő eredmény az is, hogy a válaszadók közel kétharmada dolgozna részmunkaidőben, még akkor is, ha az ebből befolyó jövedelemre nem lenne feltétlenül szüksége.
A kutatás eredményei bebizonyították, hogy mind a munkáltatók, mind a munkavállalók nyitottak a részmunkaidő lehetőségére. A következő lépés, hogy miként lehet ezt akciótervek formájában megfogalmazni, és hogyan tud valóban megjelenni évről-évre egyre több olyan munkahely, amely biztosítja a részmunkaidős foglalkoztatást. Újvári Enikő, a projekt koordinátora ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a Három Királyfi Három Királylány Mozgalom elkötelezett a projekt mellett, mindenképpen szeretnék folytatni: elősegíteni a kereslet és a kínálat egymásra találását, például minél több párbeszéd kezdeményezésével az érintett felek között.
