Beszéljünk a pénzről!
Pénzről, fizetésről, kiadásokról beszélni még mindig sok családban tabutémának számít. De ha mi magunk is hadilábon állunk a kérdéssel, akkor hogyan is várhatnánk el csemeténktől, hogy okosan és helyesen bánjon majd a pénzzel?
Kinek ne lenne ismerős az a helyzet, amikor a bevásárlásra magunkkal vitt gyermekünk lecövekel egy méregdrága játék előtt, és fátyolos szemmel azért kuncsorog, hogy mindenképp vegyük meg. Minél kisebb a csemeténk, annál nehezebb megértetni vele, hogy erre most nincsen pénzünk. De egy nagycsoportos óvodással és egy kisiskolással már beszélgethetünk a pénzről, hiszen ebben az életszakaszban ismerkedik meg a számokkal, az összeadással és kivonással.
Játszunk a pénzzel
Első lépésként előkereshetünk olyan játékokat, amelyek kapcsolódnak a pénzügyekhez. Például a Monopoly vagy a Gazdálkodj okosan! társasjáték szórakoztató módja lehet a pénz kezelésének tanulására, ráadásul együtt játszhat az egész család. De ha elég kreatív a família, akkor más ismert társasjátékot is át lehet szabni. Mi az 1 és 2 forintosok visszavonásakor megőriztünk egy-egy kis doboznyit az érmékből, így remek játékpénzzé váltak, sok játéknál használjuk őket, és a gyerekek is élvezik az összeadást az igazi pénzekkel. Bár nem „igazi” pénzérmék, mégis sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonítanak nekik a gyerekek, játék közben is inkább spórolnak, nem szívesen költik el.
Gazdálkodás saját pénzből
A legjobban úgy tanulunk meg bármit, ha saját tapasztalatot szerzünk vele. Gyermekünk is akkor tanulja meg a pénz értékét, ha lehetősége van megtapasztalni, mennyit kell „dolgozni”, és spórolni azért, hogy megvehessen valamit. Nálunk egy időben óriási lego mánia dúlt, a nagyobbik fiam szinte naponta könyörgött egy-egy új darabért. Ekkor egy időre bevezettük azt a szabályt, ha önként és dalolva besegít valamilyen házimunkába, akkor száz forintot kap jutalmul. Bizony több mint két hónapnak kellett eltelnie, míg összespórolt magának egy kis dobozos (háromezer forint) legot. Nagyon boldog volt, és bevallotta, hogy sosem gondolta volna, hogy ilyen nehéz összekuporgatni a szükséges összeget. Nagycsoportos-, iskolás kortól kezdve a gyerekek sok házi munkát el tudnak végezni. Akár jutalmazzuk őket ilyenkor valamennyi pénzzel ezekért a feladatokért, akár ha csak zsebpénzt adunk nekik, ezáltal fejlesztjük a készségüket a pénz kezeléséhez. Kaphatnak ajándékba egy aranyos perselyt, vagy dobozkát, amiben tarthatják a spórolt pénzüket.
Beszéljünk a pénzről!
A gyerekek sokszor érdeklődnek a pénzről. Azonban hiába mondjuk meg, hogy mennyi a fizetésünk, vagy mennyibe került az aznapi bevásárlás, a legtöbb esetben fogalmuk sincs ezeknek az összegeknek a jelentőségéről. Ezen úgy segíthetünk, hogy ha például gyermekünk egy drágább játékot szeretne, mondjuk el neki, hogy egy több ezer forintos játékhoz mennyit kell dolgoznunk. Ez más perspektívába helyezi a kérést, és könnyebb a gyerek számára is a viszonyítás. Segíthet még az is, hogy minden kérése előtt megkérdezzük, hogy mit gondol, ezt most csak úgy akarja, vagy tényleg szüksége van rá? Nyugodtan mondhatunk nemet egy-egy kérésre. A gyermekpszichológiában késleltetett kielégülésnek hívják azt, amikor egy kívánságot nem teljesítünk azonnal. Mivel felnőttként többször is szembesülünk azzal, hogy a kéréseinkre nemet mond a párunk, a főnökünk vagy akár a bankunk, ezért hasznos lehet, ha már gyermekkorban
