Hazai családi vállalkozások 1. rész: Levendula Porta, Kékkút

Családháló: Hogy jött az ötlet, hogy családi gazdaságot hozzatok létre a férjeddel, Keszthelyi Tiborral?

Keszthelyi Eníd: Régóta terveztünk valamilyen saját vállalkozást, de aztán édesapám, amikor a gyerekek 1 és 3 évesek voltak, mondta, hogy „a gyerekek már úgyis nagyok, mindketten agrár végzettségűek vagytok, itt vannak a területek, találjatok ki valamit”.

Ez a valami mindenképpen növény lehetett, ugyanis ekkortájt még Budapesten éltünk, az állatokkal való mindennapi munka kizárt volt.

Mivel régóta érdekeltek a gyógynövények elkezdtem információt gyűjteni, melyiknek milyen kártevői, betegségei, termése, ….stb van így lett a levendula és most már kamilla is.

CSH: Nem féltetek belevágni?

KE: Természetesen féltünk belevágni, hiszen egymás után komoly döntéseket kellett meghoznunk együtt. De mikor vágjon bele az ember, ha nem fiatalon?

CSH: A Káli-medence varázslatos hangulatú. Milyen itt élni, beleivódott a mindennapjaitokba a nyugalom vagy az állattartás tud vadabb meglepetéseket okozni?

KE: A Káli-medence varázslatos hangulatú, annak, aki idejön eltölteni egy hétvégét / hetet, és ez így van jól. A nyugalom bizonyos tekintetben talán inkább a téli időszakra jellemző. Az állatokkal minden nap van munka, vadabb meglepetéseket egy róka okoz, aki bejön és ellopja a tyúkjainkat, vagy az ideihez hasonló hideg tél, amikor extra takarmányt, törődést igényelnek az állatok.

CSH: A nagyobb családban, ismeretségi körben volt/van hasonló példa? Külföldi kapcsolatotok, minta segít esetleg speciális helyzetekben?

KE: A férjem és az én édesapám is agrármérnökök voltak, állattenyésztéssel foglalkoztak, nekünk otthon is voltak állataink, talán így „fertőződtünk” meg. A külföldi munkák során szerzett tapasztalat, nyelvismeret sokat segít. A külföldi tapasztalatok, az iskolában szerzett ismeretek és az hogy a gyakorlatban is végezzük ad egy kerek egészet. De mindig nyitott szemmel és füllel kell járni, hasznos más gazdákkal a tapasztalatcsere….

CSH: Gyermekeitek már Kékkúton születtek? Hogy segítenek a hétköznapokban?

KE: Gyermekeink Budapesten születtek, 1 és 3 évesek voltak, amikor végleg leköltöztünk Kékkútra. Mindketten nagyon büszkék arra, amivel foglalkozunk és a saját termékeinkre, tudják, hogy ez egészséges, mert mi termeltük és mi is dolgoztuk fel.

Kisfiúnk 8 éves, önállóan látja el a juhokat, sertéseket, tyúkokat és a férjem jelenlétében megfeji a teheneket. Az egészben az a legjobb, hogy imádja csinálni, és rengeteget kérdez. Kislányunk még nem olyan önállóan, de szintén besegít az állatok ellátásánál, a szörp készítésénél facsarja a citromot, lesöpri a teraszt…

Mindkettőjük munkája valóban segítség, hiszen hamarabb tölthetjük együtt például biciklizéssel az időt.

CSH: Szemtanúja voltam a családommal az esti tehéncsorda hazatereléseteknek. Hatalmas erőt igényelnek az állatok: hogy bírod nőként, anyaként?

KE: Egy nő sok mindent kibír, mert ki kell ;-), de az állatokkal túlnyomórészt férjem Tibor foglalkozik, én csak besegítek. Az én feladatom a szörpös, vendéglátós részleg, valamint én vagyok a családunk logisztikai menedzsere.

CSH: Fantasztikus termékeket készítetek, például levendulaszörpöt, különleges lekvárokat, sajtokat. Te találod ki a recepteket hozzájuk?

KE: A szörpöknek van egy alap receptje, ezeket alakítottam a mi ízlésvilágunkhoz. Természetesen nem az első szörpkészítés alkalmával alakult ki, mit, hogyan, mennyit teszek bele. A sok gyakorlat meghozta az eredményt.

A sajtkészítésnél szintén hasonló a helyzet, de a sajtokat Tibor készíti. Némi előképzettsége volt már, de ezt tökéletesítette egy-két sajtkészítő tanfolyamon és az itthoni gyakorlattal.

CSH: Szoktatok kikapcsolódni, tudtok egyáltalán? Hisz ez egy egész éves, folyamatos munkát igénylő életmódnak tűnik.

KE: Egy évben egyszer megyünk el nyaralni, és ez nagyon fontos. Az embernek szüksége van a teljes kikapcsolásra, testileg-lelkileg egyaránt. Ezalatt az idő alatt sógorom és barátnője viszik a gazdaságot egyre nagyobb rutinnal.

Év közben pedig igyekszünk minél több minőségi időt együtt tölteni, akár pecázással, biciklizéssel, lovaglással, vagy sütizéssel egy cukrászdában.

CSH: Milyenek a vendégek visszajelzései, szoktátok tartani utólag a kapcsolatot?

KE: Általában a jó vélemények találnak meg minket egyből, a negatív megjegyzések,- mert természetesen azok is vannak,- később más közvetett csatornákon érkezhetnek. Jellemzően visszajáró vendégeink vannak, a közösségi oldalon lehetőség van figyelemmel kísérni az egész éves munkánkat.

CSH: Milyen újításokat terveztek a közeljövőben?

KE: Sok ötletünk van. Javítani szeretnénk az értékesítést (mennyiség növelése), szükség van további infrastruktúra javító beruházásokra. Ez egy családi gazdaság, azonban fontos, hogy a munkavégzés ne őrölje fel a családi életünket (hiszen akkor már nem lenne családi gazdaság….), ezért egyre határozottabb vonalat húzunk a magánélet és a vendégforgalom közé.