5+1 működő szülői intelem fesztiválokra
Minden szülő életében elérkezik az idő, amikor el kell engednie a gyermekét az első fesztiváljára, vagy legalább gólyatáborba. A „vigyázz magadra!” és a „ne csinálj semmi hülyeséget!” kérések viszonzásaként legfeljebb egy „ne már, anya!” tekintetre számíthatunk szemünk fényétől. De akkor mégis mit és hogyan mondjunk a gyereknek, hogy megóvjuk a veszélyektől?
Szülőként persze jogosan féltjük, hogy bajba kerül. Olyan bajba, aminek drámai következményei lehetnek. Természetes, hogy mi féltjük, ő pedig nem érti, mit „rinyálunk” már megint. A folyamatos tiltás azonban biztosan nem válik be, sőt, a tapasztalatok szerint épp ellenkező hatást vált ki. Azonban van néhány egyszerű módszer, melyekkel hathatunk gyermekünkre. „Mindenekelőtt éreztessük vele, hogy már nem gyerekként, hanem felelős emberként tekintünk rá” – tanácsolja Beck Andrea, gyermek és tinédzser szemléletfejlesztő könyvek szerzője.
Baráti felelősség, telefonszámok cseréje
Nem elég tudni, hogy kikkel marad ki gyermekünk, lehetőség szerint ismerni is kell őket. Beszéljünk velük indulás előtt, és hangsúlyozzuk, hogy egymásra vannak utalva, vigyázzanak egymásra, és ha lehet, egyikük se maradjon egyedül sehol. Biztosítsuk őket róla, hogy negatív következmények nélkül számíthatnak ránk. Bármi történjék is, ne féljenek azonnali segítséget kérni tőlünk! Ehhez szükség van a telefonszámok cseréjére.
A világ legnagyobb pletykafészke…
… a közösségi média: YouTube, Snapchat, Twitter, Instagram, Facebook…
„A «vigyázz magadra» helyett nagyobb visszatartó erővel bír, ha azt mondjuk, ne csináljon semmi olyat, amit nem látna szívesen később a neten” – mondta Beck Andrea. Nem kell riogatni a gyereket, de meg lehet neki mutatni olyan fiatal lányok, fiúk történeteit, akikkel hasonló szörnyűség történt. És persze mondjuk el azt is, hogyan kerülheti el a kiszolgáltatott helyzeteket.
Szex, drogok, alkohol
Lányos és fiús szülők is pironkodnak elővenni a témát, de megkerülni nem lehet. Talán meglepőnek hangzik, de a legjobb ha mi veszünk óvszert a gyereknek és adjuk oda neki. Már csak azért is, mert „ez egy jó alkalom arra, hogy szülő és gyerek legalább pár percig őszintén beszéljen a szexről, a szexuálisan úton terjedő betegségekről, a védekezésről, és arról, hogy nem kötelező megtenni, csak mert a másik azt akarja”– mondja Beck Andrea. Ha kínosnak érezzük ezt a beszélgetést, vagy nem érezzük magunkat elég felkészültnek hozzá, akkor bevonhatunk egy nőgyógyászt, vagy kezébe adhatunk egy erre alkalmas könyvet.
Az alkoholról is muszáj beszélni. Ne ösztönözzük az alkoholfogyasztást, de hívjuk fel a figyelmet a veszélyekre és a mértékletességre. Magyarázzuk el, hogy ne keverje a különböző alkoholos italokat és figyelmeztessük, hogy mások miket keverhetnek a kibontott italába.
Megalázó helyzet
„A legfontosabb, hogy verjük a fejébe: nem kell semmit megcsinálnia amit nem akar! Joga van nemet mondani, eljönni, felállni. Ismerje fel, milyen bátor dolog, ha nemet mondva kiáll magért, vagy akár másért, legyen szól egy gólyatábori „csicsikáztatásról”, vetkőzésről, vagy bármilyen más helyzetről. Nem szabad, hogy a gyerekek azt gondolják, saját akaratuk ellenére csak azért meg kell csinálniuk valamit, mert különben nem lesznek barátaik, vagy kizárják őket a közösségből” – mondja az írónő.
És ha mégis baj történik?!
Megannyi felkészülés és beszélgetés ellenére is kerülhet gyermekünk olyan helyzetbe, amikor segítségre lesz szüksége. Bátorítani kell, hogy baj esetén kérjen azonnal segítséget, és mi ott leszünk! Ehhez legyenek gyorshívóra állítva a telefonján a szülők és barátok, valamint mondjuk el nekik a segélyhívó telefonszámát. Egy fesztiválon megnézhetjük előre a térképet, hogy hol kérhet elsősegély ellátást, vagy rendőri segítséget!
És ha megtörtént a baj, a legfontosabb, hogy ne hibáztassuk a gyereket! Ha egy ilyen helyzet után első reakciónk a „Többet biztosan nem mehetsz sehová!” kijelentés, netán hibáztatás, vagy további fenyegetések, büntetések, akkor biztosak lehetünk benne, hogy legközelebb nem fog szólni nekünk. Úgyhogy ezt lehetőleg ássuk el mélyre magunkban, még ha így gondoljuk is – figyelmeztet Beck Andrea.
Az a gyerek, aki átélt egy traumát, még nagyobb lelki sérülést szenved el, ha úgy érzi, a hibáztatással a szülei is ellene fordulnak, nem hallgatják meg türelemmel, rossz véleményük van róla. Keveredhet olyan élethelyzetbe, amikor már nem elég otthon, a négy fal között megbeszélni, hogy mi történt. Ilyenkor kérjük szakember segítségét.
Litániák helyett egyszerű szabályok
A táborra készülve, a hosszú litániák helyett alakítsunk ki egyszerű, rövid szabályokat és ismételjük gyakran:
– Ne csinálj olyat, amit nem látnál szívesen a neten!
– Ne maradj és ne hagyd a barátod egyedül!
– Csak bontatlan italt igyál, és sok vizet!
– Ha bajba kerültél, merj segítséget kérni!
– Ha nem akarsz részt venni valamiben, mondhatsz nemet!
„Görcsös szigor helyett próbáljuk mosolyogva útjára bocsátani, hogy önfeledten tudjon szórakozni! Búcsúzásnál ne felejtsük el a varázsmondatot: jó bulizást!” – mondta Beck Andrea.
