8 módszer a figyelemzavar kezelésére gyerekeknek
A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) kezelése sok esetben egyszerűen egy gyógyszer felírását jelenti. Az ADHD tüneteinek enyhítésére ugyanakkor számos nagyszerű módszer létezik, melyeknek a gyógyszerekkel ellentétben nincsenek negatív mellékhatásai. Ezek ráadásul hiperaktivitás és figyelemzavar nélkül is rendkívül hasznosak.
A kutatók évtizedek óta próbálnak jobb és jobb módszereket kitalálni azoknak a gyerekeknek a megkülönböztetésére, akiknek különböző ADHD-val kapcsolatos problémáik vannak, de eddig csak kezdetleges sztereotípiákkal és zavaró komorbiditásokkal sikerült előállniuk, amelyek összemossák a tüneteket más rendellenességekével.
Figyelemzavar? Hiperaktivitás?
“A valóságban az a helyzet, hogy a gyerekek sokszínűek, mint egy szivárvány. Sőt, az egyik ADHD-kutató el is kezdte a megfelelő irányba terelni a mezőnyt, amikor felvetette, hogy az ADHD-hoz kapcsolható figyelemkapacitás, végrehajtó képességek és egyéb tünetek egy viselkedési spektrumot alkotnak (nagyon hasonlóan az autizmushoz), ami a rendkívül jól funkcionálótól a súlyosan sérültig terjedhet” – írja Thomas Armstrong pszichológus Tényleg ADHD-s a gyerekem? című könyvében, melyben nem csak az ADHD “mítoszáról” rántja le a leplet, de 101 olyan praktikus módszert is ajánl, amelyek mindegyike jó kiindulópontot nyújt egy beskatulyázás-, kényszerítés- és gyógyszermentes projekthez. Ezekből gyűjtöttünk most össze néhányat!
Tanítsd meg az önreflexióra! (7-18 éves gyerek)
Beszéljétek meg közösen a gyerekkel, hogy milyen viselkedési megnyilvánulást szeretnétek növelni vagy csökkenteni, döntsétek el, milyen módszerrel fogjátok monitorozni a viselkedését, határozzatok meg időintervallumokat (például ötperceseket egy házi feladat megírása során), amelyek végén a gyerek értékelheti a teljesítményét. Végül pedig egy olyan időpontot, amikor együtt felmérhetitek a változásokat az eltelt időszak alatt.
Egy ADHD-val diagnosztizált, általános iskolás gyerekekkel készült kísérlet arra az eredményre jutott, hogy mind a saját figyelmük monitorozása, mind az iskolai teljesítményük nyomon követése növelte azt a képességüket, hogy a feladatra koncentráljanak, miközben szavak helyesírását tanulták, és jelentősen javította a helyesírásból kapott jegyeiket. És ami még fontosabb: az önmonitorozás elég önbizalmat ad a gyerekeknek ahhoz, hogy felelősséget vállaljanak saját tetteikért, és így hozzájárul a fejlődésükhöz és az érésükhöz.
Tanítsd meg gondolkodni! (10-18 éves gyerek)
A metakogníció (szó szerint: gondolkodás a gondolkodásról) megadja azokat az eszközöket, amelyekkel megváltoztathatjuk a saját tanulási és gondolkodási folyamatainkat, így megkönnyíthetjük az új ismeretek elsajátítását. Íme, néhány eszköz, amelyeket a gyereked megtanulhat használni:
Kognitív rendezőábrák. Ezek a “koncepciótérképek” általában diagramok, táblázatok, listák, idővonalak vagy térképek formájában vannak megjelenítve, és mind a tanulás folyamatában, mind a tartalmát illetően segítséget nyújtanak.
Hangos gondolkodás. Ha kimondjuk, könnyebben felismerhetjük, sőt, szükség esetén meg is változtathatjuk mentális folyamatainkat. Arra is biztathatod a gyereket, hogy beszéljen hangosan, amikor könyvet olvas: “Hmm… kíváncsi vagyok, miért írta a szerző olyan gonoszra ezt a szereplőt…”
Gondolatnapló. Ez egy egyszerű füzet is lehet, amelybe a gyerek leírja az iskolai vagy otthoni helyzetével kapcsolatban felmerülő kérdésekre: Mit tanultam a ….-ból? Hogyan lehetne másképp megoldani a …-t?
Azzal is sokat segíthetsz, ha társasjátékozás vagy kártyázás közben megkéred, hogy meséljen a nyerési stratégiájáról. Ilyen egyszerű gyakorlatokkal biztosítod neki azt a mentális izmot, amelyre sok jövőbeli probléma és kihívás megoldásához szüksége lesz.
A cikk itt folytatódik.
