A baba mozgásfejlődését lassító tényezők
A baba lassabb mozgásfejlődése mögött számtalan ok húzódhat meg. Összeszedtünk öt olyan tényezőt, ami lassíthatja ezt a folyamatot.
A baba mozgásfejlődése egy igen összetett mozgásszervi és neurológiai folyamat, ami ráadásul minden gyermeknél más-más ütemben haladhat.
Az eltérések vagy lassabb fejlődés mögött természetesen számtalan ok húzódhat meg. Ilyenek lehetnek például az izomtónus problémák, a méhen belüli tartási rendellenességek vagy az enyhe oxigénhiány, amely a szülés során érte a babát. Előfordulhat azonban, hogy egy külső környezeti tényező az, ami lassítja a fejlődés normális ütemét.
Fontos megértenünk, hogy a mozgás egy belső késztetés következménye, ezért szülőként nem szabad erőltetnünk az egyes fázisok siettetését, ugyanakkor szükséges, hogy teret és játékokat biztosítsunk számára, hogy ez a fejlődés haladhasson a maga útján.
Mi az, amire érdemes figyelnünk, hogy ez a fejlődés zavartalan lehessen? Íme néhány lassító tényező, ami szóba jöhet:
1. A hason fekvés hiánya
A legtöbb baba 2 hónapos korára hasra fektetve meg tudja emelni a fejét. Születés után pár nappal már érdemes odafigyelni arra, hogy ne csak a hátán feküdjön a gyermek, hiszen így nem erősödnek meg fej, majd a törzsemeléshez szükséges izmok. Ügyeljünk arra, hogy elegendő időt töltsön hason is a pici!
2. A túl puha ágy
4-5 hónapos korban a megnövekedett mozgásigény miatt már nem elég az ágy adta mozgástér a babának. A mozgáshoz, forduláshoz egyre nagyobb térre és motiváló játékokra van szüksége. Terítsünk le neki egy pokrócot, játszószőnyeget a földre, ahol elindulhat a világ felfedezése, az első önálló játékok sora.
A cikk itt folytatódik.
