A “fekete gyöngysor” avagy sok apró ciszta támadása

 „Fél év alatt vagy 15 kilót felszedtem, borzalmas volt! A teljes ruhatáramat le kellett cserélni, mert egy bizonyos idő elteltével már semmi nem jött rám. S mintha ez nem lett volna elég, észrevettem, hogy az arcomon és a kezeimen erősödik a szőr, a karomon, a könyéknél. Szakállam nőtt, amit naponta kellett szednem, annyira erős és szembetűnő volt, a bajuszomat pedig hetente szőkítettem.  Magamra mindig igényes nőként ezt az időszakot nagyon nehezen éltem meg. Volt két korán elhalt terhességem is, az egyiket a pozitív teszt után két nappal, a másikat pedig egy héttel vesztettem el spontán” – meséli Mónika, ami ma már boldog anyuka. Sajnos sokan vannak, akik Mónikáéhoz hasonló problémákkal küzdenek. Hazánkban minden tizedik nőnek van PCO- szindrómája…

---

A policisztás ovárium – szó szerint „petefészek sok cisztával” – szindróma (PCOS vagy PCO- szindróma, más néven Stein-Leventhal szindróma) a szülőképes korú nők körében a leggyakoribb endokrin-, azaz hormonrendszeri rendellenesség, mely kihat a petefészekre is. Napjaink egyik „népbetegsége”, a világon – még óvatos becslések szerint is – mintegy 5–10 millió, hazánkban pedig kb. félmillió nő érintett, akiknek életében sajnos számos, mind fizikai, mind érzelmi változást okoz. Hihetetlen adat, mégis, a meddőséggel küzdő nők 15-20 százalékánál igazolható. Ennek ellenére a nők körében mégis többnyire ismeretlen fogalomnak számít, s a tünetek zavarba ejtő sokfélesége miatt az is gyakran előfordul, hogy az orvosok sem diagnosztizálják azonnal.

A PCOS-t nem is igazán betegségnek, hanem általában szindrómának tekintik, sőt, sokkal inkább egyfajta állapotról beszélhetünk, amely egy életen át elkíséri az illetőt, s ezért az esetek nagy részében egy teljes életen keresztül kezelésre, orvosi követésre szorul a „beteg”. Igen összetett „betegség”, amelyről még mindig nem tudunk eleget, azt viszont szinte biztosan, hogy egyfajta hormonális (illetve komplex anyagcsere-) zavar miatt alakul ki. Mivel azonban a tünetek igen széles skáláját mutathatja, nem szűkíthető le csupán egy-egy domináns tünetre vagy ismert okra.
Gyakorlatilag arról van szó, hogy a petefészekben sok apró kis ciszta képződik, amelyek együtt a hüvelyi ultrahangvizsgálat során egy fekete gyöngysorszerű rajzolatot alkotnak, ezért is hívják úgy a jelenséget, hogy Black Pearl Necklace Sign, szabad fordításban fekete gyöngysor.

Honnan tudhatom, hogy PCO-szindrómám van?

Bár a tünetegyüttest Stein és Leventhal 1925 és 1935 között végzett kutatásai alapján már 77 éve leírták, pontos oka részben ismeretlen, de számos kóroki tényezővel, így például az inzulin-rezisztenciával, hiperinzulinémiával összefüggésbe hozható (az IR az inzulinérzékenység csökkenését jelenti, ami egy ördögi kör: csökkent inzulinhatás – több inzulin – éhségérzet, elhízás – még rosszabb inzulinhatás – tovább fokozódó inzulinrezisztencia), mely a PCOS túlsúllyal, elhízással társuló megnyilvánulási formájának áll hátterében.

Hogy mit is jelent ez pontosan?

Kissé leegyszerűsítve ezt az igen bonyolult hormonális folyamatot: a magas testsúly miatt, az inzulin nem képes megfelelő módon kifejteni hatását a célszervekre (izmokra, a májra és a zsírszövetre). Ahhoz, hogy a vérből a cukor felhasználódjon, nagy mennyiségű inzulinra van szükség, ezért a szervezet erre a helyzetre mintegy megoldásként fokozott inzulintermeléssel reagál (a hasnyálmirigy szigetsejtjei túltermelik azt). A megemelkedett inzulinszint hatására azonban a petefészek működése is zavart szenved, ami végül a PCOS tüneteinek kialakulásához vezet: a petefészek túl sok androgén hormont termel, befolyásolva az ovulációt.

A fokozott androgén hormontermelés az agyalapi mirigyre hatva az LH- szint emelkedéséhez vezet, aminek következtében eltolódnak az FSH (follikulus – tüsző – stimuláló hormon) és az LH hormon (luteinizáló hormon) arányai – ez az arány normálisan kb. 1:1, ha az LH értéke magasabb, a PCO diagnózisa valószínű -, s ezáltal a ciklusonkénti tüszőérés sem megfelelően megy végbe. A petefészekben sok ciszta keletkezik, a petesejtek különböző érési fázisokban megrekedve nem érik el a teljes érést, illetve a petefészek falának megvastagodása miatt a petesejtek a tüszőkből nem tudnak kijutni, így valódi peteérés nem történik. Ezen folyamatok tehát vérzési rendellenességet, az ovuláció hiányát és végső soron meddőséget eredményeznek.

A peteérés elmaradása mellett megnő a tesztoszteronszint is, ami szembetűnő, s így nagyon is zavaró, kozmetikai jellegű panaszt eredményezhet: például férfias típusú szőrzete, fokozottan zsírosodó arca és rendkívül pattanásos bőre lesz a hölgynek, a haja hullani kezd, és nemegyszer súlyproblémával küzd – ez utóbbi a szindróma leggyakoribb megnyilvánulási formája. Az azonban tévhit, hogy minden PCOS-ben szenvedő hölgy túlsúlyos: bár a páciensek 60 százaléka valóban elhízott, vannak normál testsúlyú, sőt kifejezetten sovány betegek is, klinikai tüneteik viszont hasonlóak a túlsúlyos páciensekéihez. Náluk feltételezhetően az agyi hormonális irányító folyamatok károsodása áll a PCOS hátterében, ami miatt menstruációs ciklusok maradnak ki, a petefészekben pedig ciszták jelennek meg. Ezek az ún. hiperandrogén kórképek (magas férfi-hormonszintű női kórképek), amelyek esetében – ha a fent említett hormonális változások fiatal korban történnek – a lány vagy hölgy külső megjelenésében fiús alkatú – azaz vékony csípőjű, kis mellű – lesz.

A fokozott inzulintermelődés belgyógyászati problémák kialakulásához is vezethet, így például nő a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata, valamint a II-es típusú cukorbetegség gyakorisága.

A policisztás ovárium szindróma hátterében genetikai tényezők is szerepet játszhatnak – az érintett családjában gyakrabban fordul elő ez a rendellenesség, vérzési és ovulációs probléma, valamint meddőség.

A PCOS testileg és lelkileg is nagyon megterhelő egy nő számára: a férfias külleme egyrészt bántja az önérzetét, másrészt, mivel nem ovulál (vagyis a menstruáció is teljesen leáll) vagy rendszertelenül menstruál, nem tud teherbe sem esni.

A PCO- szindrómára jellemző tünetek, röviden összefoglalva: 1. Hüvelyi ultrahangvizsgálatnál kétoldali, megnagyobbodott, sok cisztát tartalmazó petefészek látható (számos apró /12 darab 2-9 mm-es/ tüsző petefészkenként); 2. Az androgénszint emelkedése (a vérben nő az androszténdion- és tesztoszteron- szint); 3. Vérzészavar, az ovuláció hiánya (rendellenes vagy hiányzó menstruáció, orvosi nevén amenhorrea), meddőség (mivel tüszőrepedés nincs, így a teherbeesés is szinte kizárt); 4. Kozmetikai jellegű panaszok (fokozott szőrnövekedés, kopaszodás, aknés, pattanásos bőr); 5. Az esetek nagy részében elhízás; 6. Gyakran alhasi fájdalmak, kismedencei keringési zavarok.

Pontos diagnózis

Dr. Illanitz Elemér, a Dr. Rose Magánkórház szülészeti-nőgyógyászati részlegének vezetője szerint a PCOS kezelése a jövő egyik nagy kihívása, hiszen az érintettek száma sajnos egyre nő. Mivel nem tekinthető kizárólag nőgyógyászati problémának és nem csupán a petefészek betegsége, a kezelését illetően azt is mondhatnánk, hogy a magányos szakemberek kora lejárt, szakmai összefogás nélkül ugyanis lehetetlen egy ilyen összetett problémát hatékonyan kezelni. Mint minden esetben, itt is a legfontosabb cél az, hogy a „hölgybeteg” egészsége helyreálljon, hiszen így lesz a legnagyobb az esélye annak, hogy egészséges gyermeke születhessen. Szülész- nőgyógyász és endoszkópos specialista, obezitológus- belgyógyász és endokrinológus szakorvos, illetve dietetikus szakértő összehangolt munkájával nagyon jól korrigálható és kezelhető ez az endokrin rendellenesség. Napjainkban a széles körű terápiás megoldások mellett, amelyek magukba foglalják a diétás, a különböző gyógyszeres valamint sebészi beavatkozások (endoszkópos/ laparoszkópiás beavatkozások) által kínált lehetőségeket, számos policisztás ovárium szindrómában szenvedő nőnek lehet segíteni. A legfontosabb tehát a betegek tüzetes kivizsgálása.

Az első lépés minden esetben a PCOS pontos diagnózisa, mely akkor mondható ki, ha az alábbi három jellemző tünetből legalább kettő megmutatkozik a páciensnél:  krónikus anovuláció (elmaradt peteérés, menstruációs zavar), hiperandrogenizmus klinikai és/vagy laboratóriumi jelei (fokozott, férfias típusú szőrnövekedés, mely az androgén jellegű hormonok, azaz androszténdion, DHEAS és tesztoszteron férfi nemi hormonok – vérvizsgálattal kimutatható – emelkedett szintjéből adódik), valamint a hüvelyi ultrahang vizsgálat segítségével egyértelműen igazolt sok apró ciszta a megnagyobbodott petefészkekben.

Dehidroepiandroszteron-szulfát (DHEA- S): A hormonképzés alapja, szervezetünk a DHEA- S- ből hozza létre a férfi és női nemi hormonokat. A DHEA- S magas szintje petefészekcisztára, túl sok férfihormon termelésére utalhat. Normálértéke 1000-3000 μg/l.
Tesztoszteron: A férfi nemi hormont nőknél a mellékvesék és a petefészkek termelik. A csont, az izom és a szőr növekedésében játszik fontos szerepet. A túl magas érték nőknél a petefészekrák egyik jele lehet. Normálértéke felnőtt nők esetében 0,52-1,9 pmol/l, férfiaknál 12-30 pmol/l.
Androszténdion: Az androszténdion férfi nemi hormon túltermelése petefészek eredetű problémára utal.

A diagnózis alkotás egyik legfontosabb részét képezi az egyéb, emelkedett androgénszinttel járó rendellenességek (pl. a pajzsmirigy-, és mellékvesekéreg- működés valamint a prolaktintermelés zavarainak, mint lehetséges okoknak) a kizárása, melyhez szükség lehet kiegészítő hormonális vizsgálatokra is.

A PCO- szindróma kezelhető? Igen!

Ha a PCOS már igazolódott, akkor több lehetőség közül választhatunk. Fontos azonban tisztázni, hogy a PCOS egyelőre nem gyógyítható, de a tünetek visszafordíthatóak, és az éveken át megfelelően alkalmazott kezeléssel az állapotromlás megakadályozható. A PCOS kezelése elsősorban a tünetektől és azok súlyosságától, valamint részben a páciens igényétől és társbetegségeitől függ. Ezekben az esetekben a páciens is sokat tehet azért, hogy megnövelje az esélyeit. Például dietetikus segítségével megfelelő étrendet alakít ki, illetve bármennyire is közhelynek hangzik, az életébe valamilyen rendszeres mozgásformát iktat be, melyek kedvezően hatnak állapotára és a későbbiekben gyermekvállalási esélyeire.

Diétával és sporttal a ciszták ellen

A PCO- szindrómában szenvedő hölgyek nem is hinnék, mennyi mindennel megkönnyíthetik az életüket, milyen sok múlik a helyes életvitelen. Kifejezetten elhízott, túlsúlyos betegek esetében az első számú és egyben természetes kezelési mód az életstílus megváltoztatása, vagyis alacsony kalóriatartalmú diéta szigorú megtartása mellett a súlykontroll és a rendszeres testmozgás. 5-10 százalékot meghaladó testsúlyvesztés már önmagában is jelentős javulást eredményezhet a betegség visszafejlődése – azaz a klinikai illetve laboratóriumi paraméterek valamint a menstruációs ciklusok rendeződése – szempontjából. Az egyén szempontjából optimális testsúly elérése és annak megtartása tehát kulcsfontosságú a tartós eredmény elérése végett.

Példának okául egy kísérlet során a szakemberek megfigyelték, hogy azok a PCOS- ben szenvedő, elhízott hölgyeknél, akik huzamosabb ideig alacsony zsírtartalmú és mérsékelt kalóriatartalmú diétát folytattak, szervezetükben csökkent az inzulinszint, nőtt az SHBG- szint, és ezzel egyidejűleg csökkent a tesztoszteron szint is. A sikeresen diétázó PCO- s páciensek mintegy 40 százalékánál a hormonháztartás pozitív irányba átrendeződött, melynek köszönhetően a külső tünetjegyek – aknés bőr, szőrösödés – mérséklődtek, és a ciklusok is rendszeresebbé váltak. Fontos azonban megjegyeznünk, hogy a diéta nem egyenlő a koplalással: kiegyensúlyozott táplálkozást (különösen a szénhidrát bevitel tekintetében), naponkénti többszöri étkezést jelent.

A szakemberek szerint a zsírégető típusú mozgásformák a leginkább célravezetők, de akinek erre nincsen lehetősége- akár egészségügyi okból is, azoknál naponkénti fél órás intenzívebb séta, vagy lépcsőzés is eredményes lehet. A rendszerességen van a hangsúly: legalább heti háromszor minimum 30- 60 percig végezzünk (intenzívebb) testmozgást.

Sokan az Aviva tornagyakorlatok hatékonyságában hisznek, melyek vérbőséget okozva az alhasi szervekre fejtik ki jótékony hatásukat – serkentik az ovulációt, rendezik a ciklust, meghozzák a menstruációt, s ezáltal a hormonháztartás és a petefészek problémáira, a túlzott szőrösödésre, a súlytöbbletre, a késedelmes vagy fájdalmas menstruációra adhatnak megoldást. Egyesek szerint bármely, alhasi vérbőséget okozó torna – pl. Kriston intim torna vagy az ún. ARWEN torna, egy speciálisan nőkre adaptált gyógy- és mozgásterápia – javíthatja a petefészek működését, csak kitartás kell hozzá.

Kórosan elhízott betegek esetében sebészeti testsúlycsökkentő módszerek segítségével (pl. gyomorgyűrű vagy gyomorballon felhelyezésével, gyomor pacemaker beültetésével, esetleg ún. Roux-en Y bypass műtéttel vagy vertikális szalagos gasztroplasztikával) érhető el jelentős és tartós fogyás. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy a sebészeti ellátás nem elsőként választandó kezelési módszer – nagyon alapos kivizsgálásnak, a beavatkozást megelőzően „konzervatív” kezelési próbálkozásoknak, és beteg szelekciónak kell megelőznie. Az amerikai National Institutes of Health Consensus Conference ajánlása alapján a kóros elhízás sebészeti kezelése alkalmazható azoknál a betegeknél, kiknek BMI- je 40-nél magasabb, vagy 35- 40 közti BMI- vel rendelkeznek az elhízással összefüggő kísérő betegség fennállása mellett. A sebészi eljárásoknak azonban a bíztató eredmények ellenére jelentős mellékhatásaik is lehetnek. A gyomor- bypass műtétet követően például számolni kell többek között az esetleges súlyos felszívódási zavarokkal (fehérje és vasfelszívódási zavarok, B12- vagy folsav hiány).

Metformin

A túlsúlyos, elhízott páciensek nagy része sajnos – az életmód- változtatás ellenére is – már inzulin- rezisztens állapotban van, ezért a terápiát olyan gyógyszeres kezeléssel kell kiegészíteni, mely ezen egészségkárosító folyamatot gátolni képes. Sokan a metformin, ún. inzulin- érzékenyítő gyógyszer körültekintő(!) alkalmazását javasolják, mely a megfelelően megválasztott betegcsoportnál(!) alkalmazva javítja a szövetek cukorfelhasználását, csökkenti a máj glükóz- termelését és ezáltal az inzulin- rezisztenciát is. A metformin- kezelés tehát jelentősen javíthatja mind a tüneteket, mind a menstruációs ciklus gyakoriságát és szabályosságát, valamint a szénhidrát-anyagcserét. Mivel a kezelés megkezdésekor általában kellemetlenségek lépnek fel – haspuffadás, hasfájás, vizes hasmenés, émelygés -, sőt, egyes betegek a gyógyszerszedés kezdeti időszakában arra is panaszkodnak, hogy szédülnek, farkaséhségük van, ezért csupán kis dózissal szabad kezdeni. Egyéni tűrőképességtől függ, ki mennyire gyorsan képes felépíteni a szakorvos által előírt adagot, emiatt a szoktatási időszak akár 4-6 hét is lehet. Súlyos vese-, máj- vagy szívelégtelenség esetén a nagyon ritkán fellépő veszélyes mellékhatások miatt kontraindikált a metformin tabletta szedése. A kezdeti bíztató eredmények ellenére a teherbeesési ráta vonatkozásában is igencsak ellentmondó eredmények születtek az alkalmazását illetően. Fontos tudni azonban, hogy hivatalosan ez a szer jelenleg csak 2-es típusú cukorbetegek kezelésében engedélyezett.

Fogamzásgátló terápia

A gyermeket vállalni nem szándékozó, de panaszos betegnél a kezelés mikéntje illetve az alkalmazott szer megválasztása több tényezőtől is függ: a klinikai tünetektől és azok súlyosságától, a laboratóriumi paraméterektől, a testsúlytól, életkortól és még számos egyéb dologtól. Amennyiben a hölgy még fiatal, s a menstruációs ciklus kimaradása mellett fokozott szőrnövekedés (hirsutismus, hypertrichosis) is jelentkezik, szükség lehet a ciklus rendezésére – a fogamzásgátló egy lehetséges megoldás erre a problémára, hiszen a gyógyszer hormonálisan bizonyos korlátok közé fogja a beteg hormonrendszerét. Alkalmazása természetesen csak akkor lehetséges, ha azt kizáró tényező (pl. trombózishajlam, migrén, magas vérnyomás, májbetegség) nem áll fenn. A fogamzásgátló terápia megkezdését követően a hatás látványos: valóban kezd szebbé válni a fiatal hölgy bőre, a pattanásodás abbamarad. Nagyon lényeges viszont a páciens teljeskörű kivizsgálása és megfelelő kezelése, ellenkező esetben mikor öt- tíz év múlva abbahagyja a fogamzásgátló szedését, mert gyermeket szeretne, akkor egyrészt újból jelentkezhetnek a tünetek, másrészt nem biztos, hogy teherbe tud esni. Ezért az optimális szer kiválasztása gyakran kihívást jelent a kezelőorvos számára.
Amennyiben a páciens már felnőtt korú, s nem kíván terhességet, mindössze a szindróma tüneteit szeretné megszüntetni, úgy kb. fél- egy éven át antiandrogén kezelésben részesül (pl. cyproteron- acetátot tartalmazó kombinált készítmények; a cyproteron- acetát egy progesztogén hormon, androgénellenes hatással is rendelkezik: gátolja a férfi nemi hormonok, az androgének hatását), azt követően a fenntartó kezelés alatt orális fogamzásgátló terápiát alkalmaznak. A tünetek kiújulása esetén ismételt antiandrogén kezelés szükséges.

PCOS és gyermekvállalás

Gyermekvállalási szándék esetén két alternatíva is megoldásul szolgálhat: ovuláció indukciós kezeléssel illetve egy speciális laparoszkópos műtéti terápiával, az ún. petefészek- drilling technikával. Előbbi azt jelenti, hogy hormonális gyógyszerekkel rásegítenek arra, hogy a páciens menstruációs ciklusa beinduljon és működjön, s ezáltal ovulációt váltsanak ki. Erre a következő lehetőségek állnak rendelkezésre: az esetleges petefészek túlstimulációs szindróma elkerülése érdekében a Clomiphencitrat kezelés (Clostylbegyt tabletta) az elsődlegesen választandó módszer. A PCOS- sel küzdő betegek mintegy 75- 80 százalékánál sikerül peteérést elérni ezzel a hat hónapos kezeléssel, az élveszülések aránya viszont mindössze 20-40 százalék. Túlsúlyos betegeknél pedig a peteérés már csak az esetek kisebb részében váltható ki, ezért is lényeges szempont a testsúlycsökkenés elérése. Amennyiben a Clomiphencitrat kezelés sikertelennek bizonyul, ún. kombinált GnRH-analóg és gonadotropin stimuláció alkalmazását javasolják a meddőségi specialisták. Ennél a módszernél először egy meghatározott ideig egy peteérést segítő szert adagolnak, majd ha már kellő méretűvé válnak a petefészekben a tüszők (amik várhatóan már érett petesejteket tartalmaznak), jöhet a tüszőrepedést előidéző szer, s a „kiszabaduló” petesejt a megtermékenyülés helyére kerülhet. A kezelés a túlstimulációs szindróma elkerülése érdekében rendkívül nagy óvatosságot igényel.

Túlstimuláció: a szervezet „túl jól” reagál a kapott hormonokra, és a szükségesnél magasabbra szökik a hormonszint. Ilyenkor általában túl sok (húsznál több) tüsző termelődik, amik szintén hormont termelnek, de soha nem növekszenek meg annyira, hogy termékeny petesejt legyen belőlük. Életveszélyes állapot is kialakulhat.

Ha ezen kezelési módszerek egyike sem vezet eredményre, vagy valamilyen okból kifolyólag nem kaphat fogamzásgátló szert a páciens a menstruációs ciklus rendezése céljából, szükség lehet az ún. drilling-műtét elvégzésére. A petefészek- drilling laparoszkópiás műtéti technikával történik: egy speciális lézerrel vagy elektromos árammal működő eszköz segítségével a petefészkek felszínén található, gyöngysorban elhelyezkedő apró cisztákat kiszúrják, „kisütik”, így a petefészkeken kb. 5-7 kis lyukat „fúrnak”, melyeken keresztül az érő petesejtek jobb eséllyel jutnak ki az esetleges megtermékenyülés helyszínére. A beavatkozást követően a petefészek működése megváltozik, a hormonrendszer helyrebillen (már napokon belül drámaian csökken a vérben az androgén hormonszint), s így az előzőekben ismertetett módszerek ismét megkísérelhetők. Számos tanulmány támasztja alá, hogy az ovuláció indukciós kezelések sikeressége fokozódik az operáció elvégzése után. Legvégső esetben pedig IVF („lombikbébi”) technikák jöhetnek számításba.

Ha létrejött a terhesség…

A PCOS- ben szenvedő hölgyeknél az inzulin rezisztencia miatt gyakrabban léphet fel terhességi cukorbetegség (gesztációs diabétesz mellitusz = GDM), mely a már létrejött terhesség kimenetelét illetően egy igen súlyos probláma, amit komolyan kell venni.  A hölgy lehetőség szerint folytassa a metformin gyógyszer szedését, valamint egész terhessége alatt javasolt a minél gyakoribb vércukorellenőrzés illetve a terhességi diabétesz esetén követendő diéta. A testsúlyt nem a kilenc hónap alatt, hanem még a teherbeesés előtt kell normalizálni, így a kismama ne fogyókúrázzon, mert árthat vele a magzatnak.

Kiegészítő kezelések:
Az erőteljesebb szőrösödés az arcon és a test egyéb tájain (karokon, alhason, melleken, háton) részben az ösztrogén hiányának, részben pedig a magas androgénszintnek tudható be. Metforminnal vagy átmenetileg fogamzásgátlóval  valamelyest normalizálható a hormonháztartás, és ezáltal a panaszok is csökkenthetők, a már létrejött szőrzet pedig különböző kozmetikai módszerekkel, akár ezek valamilyen kombinációjában –  borotválás, gyantázás, epilátor, elektrolízis vagy lézerkezelés – tüntethető el. Spironolaktont (egy szteroid szerkezetű vegyület, anti- androgén gyógyszer – a szerk.) is be szoktak vetni a siker érdekében az orvosok, de az ellenjavallt terhesség esetén.
Hajhullás: A ritkuló haj szintén az emelkedett androgénszinttel hozható összefüggésbe. A problémát az androgénszint csökkentésével és úgy általában a hormonháztartás kiegyensúlyozásával lehet orvosolni. A hajhullás hátterében ugyanakkor pajzsmirigy- alulműködés  is állhat. Vészes hajritkulásra a minoxidilt vagy spironolaktont javasolnak, nagyon súlyos esetben pedig hajbeültetés is szóba jöhet.
Elhízás: Ha próbálkozásaink, így például étrendünk megváltoztatása ellenére sem csökken a testsúlyunk, a diéta szigorítása szükséges, amely viszont nem egyenlő az éhezéssel illetve a drasztikus fogyókúrával! Fontos tudni, hogy bizonyos diétatípusok még károsak is a PCOS- s beteg egészségügyi állapotára nézve, mert jo-jo effektust idéznek elő. Éppen ezért érdemes dietetikus szakemberrel konzultálni, és segítségével megfelelő étrendet kialakítani. A speciális étrend kiegészítéseként a metformin kezelés is segíti általában az egyén szempontjából ideális súlyvesztést. Bizonyos fogamzásgátlók és hormonális beavatkozások, glitazonok (az inzulin rezisztencia ellen kifejlesztett újabb szerek, de ezek PCOS- szindróma esetén történő használatáról egyelőre kevesebb a tapasztalat, így alkalmazásuk megfontolandó – a szerk.) sajnos még fokozhatják is a testsúlyt.
Aknés, pattanásos bőr: A hölgy hiába jár rendszeresen kozmetikushoz, vagy költ komoly pénzeket bőrápoló szerekre, esetleg saját kezűleg kezeli, nyomkodja az arcát otthon folyamatosan, mégsem tudja helyrehozni a bőrét. Az aknét megnövekedett androgén szint okozza, csökkentésében (ha a hölgy nem tervez terhességet) anti- androgén gyógyszerek (pl. spironolactonok, Diane 35 – cyproteron acetát, flutamide) segíthetnek, ha ezek hatástalanok maradnak, Roaccutan, egy meglehetősen erős szer alkalmazása javasolt. Ugyanakkor a metformin és egyéb inzulin- érzékenyítő szerek is kedvezően hatnak az aknés bőrre, a hormonháztartás kiegyensúlyozásán keresztül.  Valamint léteznek már különféle elfedő jellegű kozmetikai készítmények is, melyek kozmetikai szempontból hatékonyak lehetnek.

Acanthosis nigricans: Sötétre elszíneződő bőrterület a nyakon hátul, a hónaljaknál, a mell alatt, néha a térdeken, a könyökön vagy a kezeken. Színe a világosbarnától a feketéig is terjedhet, a bőr sokszor tapintásra érdes. Makacs, de ártalmatlan bőrtünet. Jelentős fogyás esetén jó eséllyel elhalványulhat, de nem szüntethető meg teljesen. Nyaklánc viselését lehetőleg kerüljük, mert az érintett bőrfelület dörzsölése is fokozza.

Kikértük …, dietetikus szakértőnk véleményét is.

A PCO szindróma megfelelő és hosszú távon is hatékony kezelésének alapja a megfelelő testtömeg elérése és annak megtartása, másrészt kerülni kell minden olyan nyersanyagot, ami gyorsan és erélyesen emeli meg a vércukorszintet, vagyis a cukrokat, finomított szénhidrátokat és egyes gyümölcsök fogyasztását is kerülni kell. Az étrend alapját inkább a zöldségek, gyümölcsök, a teljes értékű gabonák alkossák, melyet rendszeres testmozgással egészítsünk ki. Mivel a PCOS voltaképpen egy komplex anyagcserezavar, ami egy életen át elkísér, ezért életünk folyamán az összes bevitt tápanyag mennyiségére és arányára oda kell figyelnünk. Fontos megemlíteni viszont, hogy az energiabevitelt egy bizonyos határ alá nem szabad szorítani, inkább az étrend összetételén van a hangsúly. Ugyanis a drasztikus fogyókúra szintén peteérés- zavart okozhat.

Íme néhány aranyszabály, amit a PCOS- os hölgyeknek a siker érdekében érdemes betartani:

1./ RENDSZERES ÉTKEZÉS – INKÁBB TÖBBSZÖR, DE KEVESET EGYÜNK!

–    Két- három óránként, naponta öt alkalommal étkezzünk, mellyel egyrészt növelhető a szellemi koncentráció, másrészt a javasolt napi szénhidrátmennyiség több étkezésre való szétosztásával csökkenthető az étkezéseknél elfogyasztott mennyiség, így számos jövőbeni egészségügyi probléma, panasz illetve kellemetlenség – pl. emésztőszervi megbetegedések, fejfájás – is kiküszöbölhető.
–    A napi szénhidrátmennyiség optimális elosztása étkezésenként: a javát inkább ebédre fogyasszuk, ennél kevesebbet a nem túl kései vacsorára, a legkevesebbet pedig reggelire, tízóraira illetve uzsonnára.
–    A reggeli étkezést sose hagyjuk ki!
–    Minden étkezés tartalmazzon valamilyen szénhidrátot, ezáltal az inzulinrezisztenciára jellemző, hirtelen fellépő édesség iránti vágyunkat is csillapíthatjuk.

2./ GLIKÉMIÁS INDEX, GI- DIÉTA

–    A kalóriák számolgatása mellett figyeljünk az ételek ún. glikémiás indexére (GI) is, amit eredetileg cukorbetegek vércukorszintjének ellenőrzésére fejlesztették ki! A számérték arra utal, hogy milyen gyorsan szívódik fel az adott élelmiszerben lévő szénhidrát a szervezetben.
–    Minden esetben alacsony glikémiás indexű alapanyagokat válasszunk!
–    A GI- t növeli, vagyis károsan hat az anyagcserére a feldolgozás (pl. hántolás, pelyhesítés, puffasztás, extrudálás, aprítás, turmixolás, reszelés), valamint a szénhidrátok vizes oldatban történő fogyasztása. Tipp: gyümölcslé helyett inkább a friss, nyers gyümölcsöt, krumplipüré helyett köretnek inkább a petrezselymes burgonyát válasszuk. Főételek köreteként GI- érték szempontjából a legjobb választás a barna rizs.
–    A rövid ideig tartó hő kezelés (párolás, blansírozás, hirtelen sütés) kevésbé emeli meg a vércukorszintet.

3./ ROST, ZSÍR, FEHÉRJE/ PROTEIN, SZÉNHIDRÁT – MIBŐL MENNYIT ÉS HOGYAN?

–    Rostok: A PCOS- diéta lelke a magas élelmirost-tartalom (napi 30-40 g), melynek alapanyagai a teljes kiőrlésű és hántolatlan lisztek, kásagabonák és a hüvelyesek.
–    Zsírok- olajok: Megfelelő arányban kell bevinni a megfelelő típusú zsírokat és olajokat. Súlyproblémák esetén a napi energiabevitel maximum csak negyede lehet zsír, illetve a legideálisabb választás az oliva- és a halolaj. Továbbá emelni kell az omega-3-zsírsav bevitelét is, mert azok a sejtek inzulinérzékenységét is növelik (pl. lazac, tonhal, szardínia, diófélék, hal- és lenolaj, őrölt lenmag, avokádó).
–    Fehérje/ protein: Csak óvatosan a húsbevitellel is! Lehetőség szerint olyan állatok húsát fogyasszuk, amelyek kevesebb telített zsírt tartalmaznak, mint például a hal, a sovány csirke és pulyka. A hagyományos növény- alapú proteinek pedig a rizsben és a szójában találhatók meg. A nem zsíros sajt sincsen tiltólistán.
–    Szénhidrát: A szénhidrát megtalálható a gabonában, a mogyorófélékben, a különféle magvakban (melyek ráadásul a megfelelő zsírokat is tartalmazzák), sőt, a zöldségekben és gyümölcsökben is. Az alacsony glikémiás szénhidrátok fogyasztásával elkerülhető az inzulin-probléma súlyosbodása. A hormonháztartás viszonylagosan kiegyensúlyozott működése szempontjából komplex szénhidrátokat tartalmazó ételeket együnk, vagyis a természetesebb ételeket részesítsük előnyben a sokszorosan feldolgozottak helyett (pl. friss gyümölcs, párolt zöldség, hántolatlan köles vagy szezámmag).

4./ INNI, DE MIT?

–    Tanulmányok igazolták, hogy a zöld tea összetevői segítenek megtartani a vér normál glükóz szintjét, és fokozzák a szervezet anyagcseréjét, ami segít a testsúly kontrollálásában.

5./ FOLSAV- PÓTLÁS

–    A PCOS kezelésében gyakran alkalmazott metformin csökkenti a folsav felszívódását. Minőségi táplálékkiegészítők szedése mellett a folsavban gazdag növények (pl. búzacsíra, csirkemáj, szárazbab, cékla, spenót, kelkáposzta, spárga, kelbimbó és mandula) fogyasztása is hozzájárulhat a szindróma visszaszorításában.

6./ CUKOR! NO, MEGÁLLJ CSAK!

–    A napi összes energiabevitel maximum 10 százaléka származhat hozzáadott cukrokból, ez különösen azoknál fontos, akik PCOS- ben szenvednek.
–    Lehetőleg csak ebédre, heti egyszer ajándékozzuk meg magunkat valamilyen édességgel, és akkor is válasszunk inkább tejes vagy gyümölcsalapú desszertet.
–    Abszolút tilos a nassolás, az étkezések közötti szénhidrátbevitel.

7./SÓ ÉS VÍZ

–    Anyagcserezavarnál illetve az ezt javító rostdús diétánál a kellő hidratálás és a sófogyasztás mérséklése kiemelten fontos.
–    A modern irányelvek csupán 1500 miligrammban (3/4 teáskanálnyi) határozzák meg a felnőtteknek még egészséges adagot, sőt, 50 év fölött még ennél is kevesebb az ajánlott.
–    Naponta legalább két liter folyadékot (lehetőleg vizet) vigyünk be szervezetükbe.