A felnőttkori hangulatzavar és a magzati stressz összefüggései

Kutatók most először találtak arra bizonyítékot, hogy a magzati korban átélt stressz a felnőttkorban hangulatzavarokat okozhat.

A felfedezés részletei az április 7-én Londonban megtartott Festival of Neuroscience-en hangzottak el. A magzati programozás elmélete – amely az anyaméhben átélt időszaknak a felnőttkori egészségre gyakorolt hatásáról szól – jól ismert a kutatók körében. Ugyanakkor a jelenség mögött álló folyamatok eddig ismeretlenek voltak.

A negatív környezeti hatások – mint például az anya által átélt stressz, közeli hozzátartozó halála vagy nemi erőszak- megemelik a glükokortikoidok szintjét az anya szervezetében. A glükokortikoid a stresszválasznál jelentkező természetes stressz hormon. A kortizol – mint a legfontosabb glükokortikoid – kulcsszerepet játszhat a magzati programozásánál. A kortizol csökkent növekedést okoz, módosítja a szövetfejlődést és hosszan tartó hatással van a génkifejeződésre. Megan Holmes professzor, az University of Edinburgh neuroendokrinológusa előadásában elmondta: a kutatásaik során azonosították a 11ß-HSD2 enzimet, amelyről azt gondolják, hogy központi szerepet játszik a magzati programozás folyamatában. Az azonosított enzim a kortizolt egy inaktív formára bontja, mielőtt az valamilyen veszélyt tudna okozni a fejlődő magzatra. A kutatások jelenleg még folynak, így az eddigi eredmények alapján nem lehet messzemenő következtetéseket levonni. A későbbiekben a magzati programozást irányító molekuláris és sejtszintű mechanizmusok pontos megismerése segíthet a felnőttkori hangulatzavarok kialakulásának terápiás megelőzésében.

A cikk itt folytatódik!