A gyerekek 40 százalékának logopédushoz kellene járni

2004 óta március 6-án ünneplik az Európai Unió Országai a Logopédia napját, amely kezdeményezéshez Magyarország ez év tavaszán csatlakozott először. A Fővárosi Beszédjavító Intézet munkatársai nyílt napot tartottak, és izgalmas rendezvénysorozattal készültek látogatóiknak és on-line nézőiknek egyaránt, melyről Mosányi Emőke az intézet igazgatója számolt be, aki azt is elmondta: Magyarországon a gyerekek 40 százalékának logopédusra lenne szüksége.

Az intézet száztizenhét éve végzi a munkáját. Az első logopédiai intézet volt az országban, és azóta is a legnagyobb logopédiai központ, amely összesen harminchat pedagógust foglalkoztat. A logopédusokon kívül mozgásterapeutákat, pszichológusokat, fejlesztőpedagógusokat is, hiszen a logopédián kívül az intézet biztosít összetettebb, komplex fejlesztőterápiákat. A Logopédia Napján többfajta bemutató foglalkozást elérhetővé tettek, például beszédtechnikai foglalkozást gimnáziumoknak, amely példátlan népszerűségnek örvendett, meseterápiás foglalkozást, de tartottak közérdekű, ismeretterjesztő előadást is a tanulási nehézségekről. Mivel az ötödik kerületben, pici alapterületen helyezkedik el az intézet, limitálniuk kellett a lehetséges résztvevők számát, de on-line közvetítés keretében többen nézték külföldről is az eseményeket. Sok érdeklődőt láttak vendégül, főleg felnőtteket, szülőket és szakmabelieket, illetve a középiskolás korosztályt.

Fontos a kommunikációs zavarok megismerése a nagyközönség számára. Sokaknak ez a tudományág csak az óvodáskori rosszul ejtett hangok kijavítását jelenti, pedig széles spektrumon helyezkednek el a kezelt betegségek. Nincsenek arról sem pontos adatok, hogy hány ember beszédhibás. A magyarországi logopédiai ellátórendszer, főleg a felnőttellátás minimális. A logopédusok leginkább a közoktatás rendszerében dolgoznak, ami azt jelenti, hogy általában 18 éves korig van szűrés és ellátás. Iskolaérettség előtt egyszer, öt éves korban van egy országosan kötelező szűrés, amely beszédtechnikai rendellenességeket és a tanulási veszélyeztetettséget méri fel. Ennek az eredményei lehangolóak, negyven százalék körül mozog azoknak a gyermekeknek a száma, akiknek logopédusra van szüksége. Később, másodikos kor körül szoktak tartani még egy szűrést, ekkorra olyan húsz-harminc százalékra csökken a kezelésre küldendő gyermekek száma. Ők az intézetben fontosnak tarják a felnőttkori szűrést is, ezért minden második hét péntekjén önkéntes munka keretében fogadják a betegeket. Ezen a szűrésen felnőttek is részt vehetnek.