A gyerekek kezében az egészséges életmódhoz vezető kulcs

„KÖZÉPPONTBAN A CSALÁD, A NEMZET ÉLETMŰHELYE – Kereszténydemokrata családpolitika” címmel zajlott konferencia a Párbeszéd Házában májusban. Az előadásokból megismerhettük az egészséges családra leselkedő veszélyeket és azokat a platformokat, ahol érdemes tenni azért, hogy a jövő generációja is megkapja azt a családokban rejlő erőt és védelmet, amire gyereknek, felnőttnek egyaránt szüksége van.

Jövőbe mutató programok

Dr. Mészáros József, a Barankovics István Alapítvány elnöke megnyitó beszédében arról beszélt, hogy a keresztény demokrácia az élet és a családok mozgalma, ám még mindig kevés a cselekvési program, mely ezen értékek védelméül szolgál. Ezért is tarja fontosnak, hogy létrejött a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS), amely éppen az erre vonatozó javaslatok elkészítésében vesz majd aktívan részt. Mészáros a tevékeny emberszeretet és a jövőbe mutató cselekvések fontosságára felhívva a figyelmet leszögezte, hogy fontos olyan programok megfogalmazása, amely a társadalom alatti családok gyermekei számára is az integrációt szorgalmazza.

Lelki egészség program

Fűrész Tünde, KINCS megbízott elnöke családpolitikai aktualitásokról szólva elmondta, hogy az elmúlt 8 évben a kormányzat a családok és a népesedéspolitika támogatását tartotta a legfontosabbnak. Mint fogalmazott, arra törekedtek, hogy család és munka alapú társadalom jöjjön létre, ahol a gyermekvállalás nem jelenthet szegénységi kockázatot. Véleménye szerint az erős családok képezik a fenntartható fejlődés alapját. Nem csupán az a fontos, hogy minél több gyermek szülessen, az is lényeges, hogy ezek a gyermekek minél harmonikusabb családban nőjenek fel – mondta Fűrész Tünde hozzátéve hogy éppen ezért szeretnék elővenni Kopp Mária lelki egészség programját amelyet ősszel szándékoznak benyújtani a kormánynak.

Bérlakásprogram, atipikus foglalkoztatás, gyermeknevelést elismerő nyugdíjrendszer

Amellett, hogy a kormány célja egy fenntartható demográfia fordulat, stabilitást nyújtó, komplex, rugalmas családpolitikára van szükség, hiszen minden család igénye eltérő. Fűrész Tünde ismertette az elmúlt évek intézkedéseit, majd rávilágított, hogy ezekkel milyen eredményeket sikerült elérni 2010 óta: a termékenységi arányszám 1,23-ról 1,5-re nőtt (2,1 lenne az ideális), 42,5 százalékkal emelkedett a házasságkötések száma, a születésszám pedig annak ellenére nőtt, hogy csökkent a szülőképes korú nők száma. A válások száma 18 százalékkal csökkent, míg az abortuszoké harmadára, bár még így is az utolsók között vagyunk európai viszonylatban.

A KINCS megbízott elnöke leszögezte: büszke a számokra, de fontos, hogy ez a trend ne törjön meg. „Még van teendő” – fogalmazott majd a jövőbe mutató intézkedések közé sorolta a társadalom lelki egészségének fejlesztését, az atipikus foglalkoztatási formák szélesebb körű elterjesztését, a gyermeknevelést elismerő nyugdíjrendszer bevezetését és a bérlakásprogramot, amely a fiatalabb generációkat jobban ösztönözné a gyermekvállalásra.

Abortusz, gender ideológia és gyermektelen vezetők

Juhász Judit, a Magyar Művészeti Akadémia szóvivője Otthon a családban, otthon a hazában című előadásában beszélt a média és a politika jövőformáló szerepéről, arról, milyen fontos, hogy ne a „halál kultúrája” határozza meg az életünket. Példaként említette, milyen visszás, hogy az ENSZ nemrégiben az „élet ablaka” elnevezésű inkubátor kórházakból való eltávolítására szólította fel Lengyelországot arra hivatkozva, hogy a gyermeknek joga van megismerni a szüleit. Az írországi népszavazás kapcsán kiemelte: a Google jelenleg letiltja azokat a bejegyzéseket, amelyek az abortusz ellen lépnek fel, és azt is kifejtette, milyen káros, hogy számos európai országnak olyan vezetője van, akinek nincs családja, azaz jövőképe „választástól választásig terjed”.

Felhívta a figyelmet a gender veszélyes térhódítására, amely napjainkban „eltorlaszolja a hitvesi szeretetre és családi életre vezető utat”. Példaként említette, hogy Rómában már minden óvodás kap információs füzetet a témában gender aktivistáktól. Szerinte nagyon nagy baj, hogy a média sem fest túl pozitív képet a családról: elég megnézni egy műsorújság címeit, hogy lássuk: a szélsőséges, deviáns viselkedésformák bemutatása a döntő a képernyőn. A konfliktusok ábrázolása, a megértés hiánya, hűtlenség, erőszak, a gyermek áldozat szerepbe kényszerítése van terítéken, boldog gyermeket szinte csak a reklámokban látunk.

A média nem szereti a családot

Juhász Judit szerint a család átmeneti élethelyzetnek van feltüntetve a médiában, s a konfliktuskezelésre a kitörés, a menekülés a fő megoldási stratégia. Pedig a szociális izoláció az éhséghez és a fájdalomhoz hasonlatos – fejtette ki, hozzátéve hogy csupán Nagy-Britanniában 9 millió az egyedülálló. Ez az élethelyzet pedig egészségügyi rizikófaktor: különböző megbetegedések mellett 45 százalékkal nagyobb az esély a korai halálozásra. Az önelfogadás csupán a családunkon, a családtagok révén tud megvalósulni, aki pedig a családi ragaszkodást nem tanulja meg, annak otthonához való viszonya is csorbul – zárta sorait a Magyar Művészeti Akadémia szóvivője.

Ma is spártai viszonyok uralkodnak

Dr. Jávor András nyugalmazott államtitkár az egészséges családról szóló előadásában elsőként rávilágított az anomáliára: míg a spártaiak módszerét borzalmasnak tartjuk, a Taigetoszról való lelökéshez hasonló módon szelektáljuk a még meg nem született gyermekeket a genetikai szűrések segítségével. Véleménye szerint a kidobás kultúrájában élünk, ahol csak az lehet értékes, aki hasznos, mert a mai kor embere sikeres akar lenni. Ezért nem a kooperáció, hanem a versengés hajtja, a család viszont mást nyújt, hiszen az a másik felé való odafordulás terepe. A szeretet pedig nem várja el, hogy viszonozzák.

A gyermekek kezében az egészség kulcsa

Az egészséges család hátteréről szólva Jávor kifejtette: eleve komoly kihívás, hogy az élve szülések 50 százaléka házasságon kívül történik, de fontos, hogy a várandós anya felkészüljön a gyermekáldásra. A szakértő arról is szólt, hogy a házi gyermekorvosi rendszer jelen formájában nem fenntartható, zsugorodik és a további lépések megtételében kulcs szerep juthat a védőnőknek, nem véletlenül, hiszen hálózatuk az egész országot lefedi. Kiemelten fontos lenne az egészségtan oktatása, a családon belül ugyanis a gyermek képes az egészségmenedzser szerepét betölteni, s így a felnőttek állapotán javítani. A nyugalmazott államtitkár szerint éppen ezért a népegészségügyi problémák tekintetében a családokra kell helyezni a prioritásokat. Rámutatott: rosszabb az ország lakosainak egészségügyi állapota, mint az EU fejlett országaiban, a döntő ok pedig az egészségkárosító magatartásokban keresendő.

Földi Rita és Bálint Balázs előadásáról a cikk folytatásában olvashatunk.