A koraszülöttek betegségei
Akkor beszélünk koraszülöttségről, ha a baba a 37. hét előtt jön világra. Ezek a kisbabák még elég éretlenek, nehezebben alkalmazkodnak a külvilághoz, és így a különféle betegségek kialakulásának a veszélye is nagyobb náluk. A koraszülöttek esetében hosszú – több napos, hetes, hónapos – kórházi ellátásra kell számítani.

Akkor beszélünk koraszülöttségről, ha a baba a 37. hét előtt jön világra. Ezek a kisbabák még elég éretlenek, nehezebben alkalmazkodnak a külvilághoz, és így a különféle betegségek kialakulásának a veszélye is nagyobb náluk. A koraszülöttek esetében hosszú – több napos, hetes, hónapos – kórházi ellátásra kell számítani.
A koraszülöttek lehetséges betegségei:
Sárgaság:
A májműködés éretlensége miatt alakulhat ki gyakrabban a sárgaság, mint az érett újszülötteknél. Általában enyhe lefolyású a sárgaság, de súlyosabb esetekben agykárosodást is okozhat.
Gyenge immunrendszer:
A terhesség utolsó heteiben a magzat különböző ellenanyagokhoz jut a méhlepényen keresztül az anya szervezetéből. Koraszülötteknél ez a fázis kimarad, ezért fokozottan ügyelni kell a higiénikus és fertőzésmentes környezet biztosítására és a kezelésük során alkalmazott orvosi eszközök megfelelő sterilizálására is.
Agyvérzés kockázata:
Azok a babák veszélyeztettek, akik a 32. hét előtt születtek meg, akiknél valamilyen komplikáció lépett fel a szülés alatt, illetve ha a babának légzészavara volt a szülést követően. Attól függően, hogy az agyvérzés melyik területen és mekkora kiterjedéssel zajlik le, attól függ a következmények súlyossága.
Későbbiekben tapasztalható magatartási –, tanulási-, figyelem zavar:
Azok a gyermekek, akik a terhesség 34. és a 36. hete között születnek, 70 százalékkal nagyobb eséllyel lesznek késõbb figyelemzavarosak, vagy hiperaktívak – állítják dán tudósok az Archives of Diseases in Childhood című szakmai folyóiratban.
ROP – vagyis a retinopathia:
A koraszülöttek szemideghártyájának bántalmát elsőként Terry írta le 1942-ben (orvosi nevén retinopátia prematurórum, angol elnevezésének (Retinopathy of Prematurity) kezdőbetűiből származó rövidítése: ROP).
Az 1250 g-nál kisebb születési súlyú koraszülötteknek 40-66% a kockázata arra, hogy beavatkozást igénylő ROP kifejlődjön és közel 20% a veszélye annak, hogy a ROP súlyos fokozata megjelenjen.
Kialakulásának okai lehetnek:
-oxigénkezelés
-vérátömlesztés
-alacsony születési súly
-rövid méhen belüli időszak
-gépi lélegzéstámogatás
-öröklött tényezők
ROP kialakulása:
Koraszülötteknél az ideghártya éretlen, ereződése még nem fejeződött be. Az érellátás nélkül maradt ideghártya területén olyan anyagok képződnek, amelyek kóros erek kialakulását okozzák. Ezek a kóros erek burjánzanak, elhagyják az ideghártya területét, benőnek a szemgolyó belsejébe, majd az ideghártya zsugorodását, leválást okozzák. Az erek burjánzása következtében a szemgolyó elülső részében egy olyan szövet is kialakul, amely a szemlencse mögött feszül ki (innen ered a betegség régebbi elnevezése: retrolentális fibroplázia, azaz a szemlencse mögötti rostos szövetszaporulat)
Kezelés:
Enyhébb esetekben a betegség külső beavatkozás nélkül gyógyulhat, látássérülést okozó következménye nincs, míg a betegség súlyosabb fokozataiban fagyasztásos- és lézerfény kezelési lehetőségek alkalmazhatók. Mindkét kezelés alapvető célja a kóros érnövekedést serkentő anyagok gátlása.
Szövődmények:
– kancsalság
– rövidlátás, tompalátás
– késői ideghártya-leválás, ideghártya-elfajulás
– nagyfokú látásromlás, vakság stb.