A legjobb szoptatási pózok

A szoptatás – mióta világ a világ – a világ legtermészetesebb dolga, hiszen nincs ideálisabb módja a gyermek táplálásának. Ha pedig az anya megfelelően veszi a mellére a babát, akkor ez egy semmilyen más körülmények között nem tapasztalható, fájdalommentes és intim élmény lehet mindkettőjüknek.

Sokan félelemmel gondolnak a szoptatásra első gyermekük születése előtt. Van aki attól tart, hogy nem lesz elég teje, más egyszerűen a fájdalomtól tart. A legtöbb kellemetlenség azonban a megfelelő pózok alkalmazásával és rendszerességgel megelőzhető. Van aki ösztönösen ráérez a helyes technikára, de gyakoribb, hogy a kismamának meg kell tanulnia a helyes test- és kéztartást.

A fájdalommentes szoptatáshoz figyelni kell arra, hogy ne csak a bimbó, hanem az egész bimbóudvar legyen a kicsi szájában, hiszen így tudja majd megfelelően kipréselni ínyével a tejet. Azonban fontos, hogy ne csak a hígabb előtejből, hanem a tápanyagban gazdagabb, zsírosabb utótejből is egyen a baba. Ezért mindig figyeljünk arra, hogy legalább az egyik mellet teljesen kiürítse gyermekünk.

Ezek az ismeretek elengedhetelenek a klasszikus szoptatáshoz, hiszen nem ritka, hogy eleinte naponta akár nyolc-tíz alkalommal is mellre kell venni a babát. A gyakoriság azonban  ne ijesszen meg senkit, ahogy a csecsemő képes lesz különbséget tenni nappal és éjszaka között, egyre kevesebbszer fog felébredni éjszaka. Előbb-utóbb beáll a saját ritmusa, a tejtermelés pedig alkalmazkodni fog ehhez.

Hangsúlyozni kell, hogy nincsenek általános igazságok, ezért a legfontosabb, hogy olyan pozitúrát vegyetek fel, mely mindkettőtöknek a legkényelmesebb. Az összes testtartásnak azonban egy alaphelyzetből kell kiindulnia:  a kicsi teste teljesen felénk forduljon, úgy, hogy a baba füle, válla és csípője egy vonalba essen, a feje pedig ne billenjen oldalra.

Számos testtartást ismerünk, a szakemberek azonban az első néhány hétben a hónaljtartást javasolják. Kezdő szülőként ez az egyik legegyszerűbb pozíció, mely különösebb előképzettséget sem igényel. A csecsemő lábai az anya hóna alatt, a feje pedig vele szemben legyen – kellőképpen alátámasztva – és így – félig felé fordítva – egyszerűen lehet szoptatni a kicsit. Ha úgy kényelmesebb, ebben az esetben is lehet szoptatós párnát használni.

Az oldalt fekvő helyzet egy kényelmesebb pozíció, ahol az anya fekvő pozícióban, párnával a feje alatt tud a picire figyelni, ő pedig az oldalán fekve szopizhat. Ebben az esetben is lehet használni párnát, ekkor viszont tegyük a kicsi mögé, hogy stabilabb maradjon.

A bölcsőtartás egy klasszikus pozíció, amikor az anya a csecsemő fejét a könyökhajlatára teszi, miközben kezével a combját és a fenekét tudja tartani. Attól függően pedig, hogy melyik mellből szopizik éppen, az egyik karját a hónalj alatt, a törzs körül lehet megtámasztani.

Mindegyik póz esetében igaz, hogy érdemes a mellet úgy megfogni, hogy a hüvelykujj a bimbó és a bimbóudvar felett arra a pontra essen, ahol a pici orra hozzá fog érni, a mutatóujj pedig a baba álla alá kerüljön. Ekkor tudja az anya úgy összecsípni a mellet, hogy az felvegye a csecsemő szájához illő formát, valamint kényelmes és biztonságos helyzetet teremt a szopizáshoz.

A felsorolt pózok csupán kiragadott, ám népszerű és bevált testhelyzetek. Azonban örök érvényű igazság, hogy minden csecsemő és minden anyuka különböző, más és más igényekkel rendelkeznek. Ezért érdemes próbálgatni a különböző pozíciókat, hogy az anya és a baba is megtalálja a számukra legmegfelelőbb testtartást, hiszen ha mindketten jól érzik magukat, akkor meghitt és nyugodt perceket tölthetnek együtt minden szoptatás alkalmával.