A legkisebb a kedvenc – és ez így van jól!

Nem kell görcsösen az egyenlőségre törekedni a testvérek esetében, mivel minden gyermek különböző, ráadásul más az elsőszülött és a legkisebb igénye is. Egy amerikai kutatás szerint a kicsik lelki fejlődésének és -egészségének fontos, hogy ők legyenek a szülők „kedvencei”.

kedvenc
2018. szeptember 26. csalad.hu

A testvérek között folyamatos küzdelem zajlik a szülők figyelmének felkeltésére és megtartására. A nagy összecsapások végén számtalanszor fakad ki a legkisebb, hogy mindennek az oka, hogy a legidősebb gyermek a család kedvence. Pedig ez az esetek döntő többségében nem így van, és éppen azért, amiért a legkisebbek ezt szóvá teszik: mivel számukra ez a státusz különösen fontos. A brit Independent című lap a Utah állambeli Brigham Young Egyetem kutatása nyomán arról írt, a testvérek számára nem egyformán fontos, hogy ki az éppen aktuális kedvenc.

A felmérésből az derült ugyanis ki, hogy ha a legfiatalabb úgy véli, ő a család szeme fénye, és ezt megerősítik a szülők is, sokkal erősebb a szülő-gyermek viszony, mint ha nem lenne ekkora az egyetértés. Amennyiben nem a kicsi a legfontosabb, a kapcsolat sokkal lazább, gyengébb lesz. Nem úgy, mint az idősebb testvér esetében. A kutatásból az derült ki, hogy a családon belüli kapcsolatokra nem volt jelentős hatással az, hogy éppen első számú, vagy második számú gyermekként tartották számon, vagy tartotta magát számon a fiatal. A kutatók szerint ez a társadalmi összehasonlítás jelenségének tudható be, a legkisebbek sokkal érzékenyebbek a családban betöltött helyükre, mint az idősebbek.

A cikk itt folytatódik.