A nyári szünetben több a veszély – mi védheti meg a gyerekeket?

Dr. Gesztes Évával beszélgettünk egy nyugodtabb ügyeletes délutánon a gyermekmentésről, a nyári leselkedő veszélyforrásokról és a szülők kiemelt szerepéről a megelőzésben.

Önök személyautóval mentenek, mit is jelent ez pontosan?

Mentési tevékenységünket az Országos Mentőszolgálattal együttműködésben végezzük immáron 12 éve. A Gyermek Mentőorvosi Kocsik (Gyermek MOK) személyautók. Ennek a mentési formának az a lényege, hogy a kis autók gyorsabban, jobban mozgathatóak a városi forgalomban, vagy akár nagyobb távolságon is (60 km-es körzet), költséghatékonyabb az üzemeltetésük és az orvosok szaktudása jobban kihasználható.

Amennyiben sikerül stabilizálniuk a gyermek állapotát a helyszínen és nem szükséges orvosi kíséret a szállításhoz, máris riasztható a mentőorvos egy következő orvost igénylő esethez, a beteget pedig egy orvos nélküli mentőegység viszi kórházba. Ha a beteg állapota orvost igényel a szállítás során, akkor átül az orvos a párhuzamosan küldött orvos nélküli mentőautóba a felszereléssel együtt és bekíséri a beteget a kórházba.

Autóinkon gyermekintenzív ellátásban jártas szakszemélyzet vonul egy rohamkocsi felszerelésével azonos eszköztárral, annyi különbséggel, hogy minden eszköz teljes méretválasztékban áll rendelkezésre. Vannak ezen felül speciális gyermekgyógyászatban használatos gyógyszerek, mobil ultrahang és minilabor készülék is. Szinte egy mobil gyermekintenzív osztálynak foghatjuk fel ezeket a mentőket.

Hány kocsijuk van országszerte?

Budapesten, Győrött, Pécsett van 1-1 autónk, és a nyári szezonban a balatonlellei állomásra telepítünk még egy kocsit, amellyel a másik három autó személyzete pluszban vállal szolgálatot.

Önöket is a 104-en keresztül riasztják a szülők?

Igen. Bár külön Alapítványként látjuk el ezt a hiánypótló ellátást, mindannyian az Országos Mentőszolgálattal (OMSZ) állunk szerződésben. A hívás jellegétől függően riaszt, és küld minket az OMSZ irányító csoportja a gyermekbalesetekhez.

Itt a nyár, és ez számos plusz veszélyforrást jelenthet a gyermekekre nézve. Mit tapasztalnak, mennyire veszélyes közeg a víz?

Egyre elterjedtebb, hogy a családi házak kertjében kerti tavak, épített, vagy felfújható medencék vannak. Ezek többnyire nincsenek körülkerítve, a szélük csúszós, akár sziklákkal vannak kirakva. Azt látjuk, hogy amíg mellettük vannak a kertben a szülők, addig figyelnek a kicsikre, de ha bent főz pl. az édesanya, a gyermek akkor is kilopódzhat a kertbe, és nem is veszik észre, hogy bekövetkezik a baj. A vízbefulladás után 4-5 percig van jó esély a sikeres újraélesztésre, ez az idő nyújtható, ha a szülők időben észreveszik a bajt, és a mentők utasításra azonnal megkezdik az újraélesztést.

Mi a tapasztalat a strandokon, élményfürdőkben?

A szülőknek tudatosítani kell magukban, hogy az élményfürdő, hiába nagyon jó program, nem feltétlenül biztonságos közeg a gyerekeknek. A harminc centis vízben is előfordulnak olyan fulladásos balesetek, amikor a kiscsúszdán egymásra csúsznak a gyerekek, megijednek a zubogó élményelemektől, és könnyen a víz alatt maradnak. A strandokon, a természetes vízben a csúszdák aljában gyakori a kialakuló mély gödör, s hiába ér derékig amúgy a víz, az úszni nem tudó gyermek elsüllyed. Mély vízben mentésre csak akkor vállalkozzunk, ha tanultunk vízből mentést, mert lehet, hogy célravezetőbb, ha rögtön segítséget hívunk.

Mi védheti meg a gyerekeket?

Nagyon fontos, hogy minél hamarabb megtanuljanak vízbiztosan úszni, erre nem szabadna pénzt, időt sajnálni. Pár éve is volt olyan esetünk, amikor már nem tudtunk segíteni egy 12 éves gyermeken, aki úszótudás nélkül ment vízibiciklizni és tűnt el a vízben, mert sajnos nem viselt mentőmellényt. Amíg nem vízbiztosak a gyerekek, addig olyan mentőmellényt viseljenek, amelyet alul és a derékon is össze lehet csatolni, ill. gallérja van, amely kint tartja a fejet a vízből. Ezt vízibiciklin, csónakban, horgászás közben mindig tegyük fel a gyerekre. Minden évben mentünk strandmedencéből is gyermeket, ott az a szerencse, ha az úszómester időben elkezdi az újraélesztést.

Nem csak a víz lehet veszélyes, hanem a tűz is, vannak-e nyáron speciális égési sérülések?

Nyáron gyakori a szabadban való sütés, főzés, grillezés, ilyenkor nagyobb eséllyel kerülnek a gyerekek tűz, faszén közelébe. Minden évben találkozunk olyan esettel, hogy a gyújtófolyadék hirtelen lángra kap és a láng a gyermek arcába csap. Ezek odafigyeléssel megelőzhetőek. Főleg vidéken kiskamaszoknál fordul elő, hogy szórakozásból felmásznak a vonat tetejére, és az áramütés mellett súlyos égési sérülést is elszenvednek.

Kisgyerekkorban a félrenyelés is egy tipikus baleset. Nyáron mire kell jobban figyelni?

Az aprómagvas gyümölcsök, cseresznye, meggy, málna, szőlő két okból is veszélyt jelenthetnek. Egyfelől könnyű őket félrenyelni, másfelől allergiás reakciókat válthatnak ki, ha túl korán adjuk ezeket. Furcsa versengésben élnek a mai szülők, mindenki büszke arra, hogy az ő gyereke már egyedül eszik fél éves korától, közben a baba nem biztos, hogy érett erre. Sok helyen kialakul az a rossz szokás, hogy a szülők szinte dobálják a falatot a játszótéren a gyerek szájába, és ez is félrenyeléshez vezethet. Ha már félrement valami, ne rázogassuk semmiképp fejjel lefelé a gyermeket, mert nagyobb bajt okozunk vele, fektessük inkább az alkarunkra és úgy ütögessük a hátát.

Említette az allergiás reakciókat. Mi okozhat életveszélyes tüneteket?

Ahogy kisüt a nap, szívesen szaladgálnak mezítláb a gyerekek, ami sok szempontból jó is, de nagyon könnyű belelépni a fűben egy darázsba. Az arra érzékenyeknél sajnos súlyos allergiás reakciókat is látunk ilyenkor. Találkozunk olyan esettel is, hogy az üdítő nincs lefedve, és a gyerekek lenyelik a pohárba, üvegbe mászó darazsat. Ilyenkor lágyrészduzzanat alakulhat ki, mely a légutak átjárhatóságát is veszélyeztetheti. Gyakori tévhit, hogy kálciummal próbálják enyhíteni a tüneteket. Ez teljesen felesleges, hatástalan, helyette adjunk inkább antihisztamin tartalmú szert a gyermeknek. Ha fulladna, szédülne, azonnal hívjanak mentőt.

Nem beszéltünk még a klasszikus, közúti balesetekről…

Mivel nyáron többet utazunk, logikusan a baleset is több. Minden alkalommal azt látjuk, hogy azok a gyerekek (még ha akár egy gyengébb minőségű, egyszerű ülésbe is), akik be vannak kötve, sokszor egész kis sérüléssel megúsznak nagy baleseteket. Akiket nem kötnek be, vagy nem arra nevelték, hogy kössék be magukat, gyakran kirepülnek az autóból, vagy az autóban ide-oda csapódva éri őket súlyos koponya vagy egyéb sérülés. Ha csecsemőt kötünk be előre, ne felejtsük el kikapcsolni a légzsákot. A bicikilis baleseteknél komoly védelmet nyújt a bukósisak, ne feledkezzünk meg róla. Utólag már hiába bánja az ember, előtte még tehet, hogy elkerülje a nagyobb bajt.

Hogy látja, egészségtudatosabbak a szülők?

Minden hónapban tart a Magyar Gyermekmentő Alapítvány 2 térítésmentes elsősegélytanfolyamot a Bethesda Gyermekkórházban és még havi 2-3 képzést valahol máshol az országban. A Bethesdás alkalmankénti 130 hely kb. 2 nap alatt be szokott telni… Azt mondanám, hogy sok szülő mindent megtesz, hogy felelősen felkészüljön a váratlan helyzetekre, de hozzá kell tenni, hogy nem mindenki használ internetet, facebookot, így az információ, a tanfolyam lehetősége sem jut el sajnos minden helyre.

Mit üzenne a szülőknek egy mondatban?

Tartsuk szem előtt, hogy a gyermekkori balesetek 75%-a megelőzhető! Jelentkezés a tanfolyamokra www.mgya.org oldalon lehetséges.