A szülésfelkészítés és az apák

A várandósság női dolog, a nőiség kiteljesedése, az anyaság megélése, egy új élet megteremtése önmagunk és a természet csodája által. Az apák gyakran kívülről izgulják végig ezt az időszakot és csak a baba születésekor kapcsolódnak a mamával és a megszületett, új, kis élettel. Az utóbbi időben örömmel tapasztaltam, hogy az apukák is egyre közelebb kerülnek várandós párjukhoz és növekszik az igény arra, hogy ezt a csodát tudatosan és együtt élje meg a kis család.

A papák jelenléte a várandósság alatt és a vajúdás, szülés során mégsem új keletű dolog. Bár a természeti népeknél leggyakrabban egy támogató, női kör és egy idősebb, tapasztaltabb, már szült nő, kísérő vagy gyakorlott bába volt jelen a szülésnél, a papákban mindig is ott volt az igény arra, hogy gyengédségükkel vigyázó, ölelő jelenlétükkel ott legyenek párjukkal a szülésnél és mélyebben összekapcsolódjanak az élet lényegével, születendő gyermekükkel.

Ezt a modern társadalmak kialakult elvárásai, a férfi, női szerepek korlátok közé szorították az elmúlt évszázadok során. Mégis sokatmondó antropológiai megfigyelés, hogy azoknál a természeti népeknél, ahol apuka is szeretettel részt vett a gyermek nevelésében és őszintén kifejezte érzelmeit, a fiúkból egészségesebb, kiegyensúlyozottabb és sikeresebb férfiak lettek, a lányok pedig szeretettelibb párkapcsolatokat teremtettek felnőttként.

Babaként, sőt már magzatként is rengeteget tanulunk szüleinktől. Édesanyánk tapasztalásai, érzelmei ránk is hatnak, édesapánk ölelése, érintése minket is megérint. És születésünkkor a minket ért élmények, az első illatok, hangok, fények, érintések meghatározhatják első és legmélyebb benyomásainkat a fizikai életről és helyünkről a világban.

A szülésfelkészítő szakemberek és terapeuták gyakran tapasztalják a kismamákkal való vízi munka során –pl. aquanatalon és watsu (vízi shiatsu masszázs) közben-, hogy a víz és a vízzel történő munka milyen mély, születéskori, sőt magzati korból származó érzéseket, esetleg traumákat képes kioldani. A vízben kicsit megint visszakerülünk a magzatvíz tengerébe, emlékezve az ott átélt dolgokra, érzésekre. Ezért nagyon jók a vízi terápiák, a leendő szülőknek, de a megszületett babáknak is.

De a szárazföldön is sokat tehetünk azért, hogy tudatosabb szülőkké váljunk. Fontos, hogy a szülők is tudatosak legyenek abban, hogy egyrészt ők maguk, milyen érzéseket hordoznak a magzati élettel, a szüléssel, születéssel kapcsolatban, másrészt tudatosan kezeljék kisbabájuk érkezését és a közben megélt tapasztalatokat is.