A vajúdás és szülés alatt használt gyógyszerek, beavatkozások hatása a szoptatásra

Az alábbiakban Rózsa Ibolya vonatkozó előadásából idézünk, a teljes szöveget ezen a linken olvashatják.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2013. január 23. szabo.daniel

Az alábbiakban Rózsa Ibolya vonatkozó előadásából idézünk, a teljes szöveget ezen a linken olvashatják.


Lássunk egy gyors felsorolást -a teljesség igénye nélkül- a vajúdás és szülés alatt használt gyógyszerekrõl és azok általános hatásáról!

Intravénásan, intramusculárisan adagolható gyógyszerek:

Morfium: magzati légzésdepressziót okozhat, szülési fájdalomcsillapításra ma már alig alkalmazzák.

Pethidin, más néven meperidin (Dolargán, külföldön Demerol néven ismert): gyorsan átjut a placentán és csak 3-6 nap alatt tûnik el teljesen az újszülött szervezetébõl. Az újszülöttnél légzésdepressziót okozhat, a reakciókészsége csökken. Ennek ellensúlyozására naloxont (Narcanti) szoktak alkalmazni.

Fentanyl: ópiát, kábító fájdalomcsillapító, gyors hatás, rövid hatástartam. Légzésdepressziót okozhat.

Nalbuphin (Nubain): szedatív, légzésdepressziót okozhat.

Butorphanol: szedatív, légzédepressziót okozhat.

Diazepam (Seduxen): gyorsan átjut a placentán. Szedatív, az újszülöttnél tónuscsökkenést, hypothermiát okozhat. Lassan ürül ki a szervezetbõl, eliminációs féléletideje 24-48 óra, aktív metabolitjáé 51-120 óra.

Midazolam (Dormicum): altató átjutva a placentán az újszülöttnél tónuscsökkenést, hypothermiát okozhat.

Inhalációs analgézia:

Nitrogénoxidul (Nitralgin – N2O2): gyors hatás, alacsony toxicitás, a légutakon keresztül történõ gyors elimináció. Hatását a központ idegrendszerben fejti ki, nem csak a fájdalomérzetet, de valamennyi központot blokkolja. A placentán átjutva a magzat idegrendszerében is hasonló hatást fejt ki. Az újszülöttnél nyugtalanságot, légzésdepressziót okozhat.

Altatásnál használt gyógyszerek:

Thiopental (Trapanal): szedatív, légzésdepressziót okozhat

Propofol (Diprivan): gyorsan kiürül a szervezetbõl, szedatív

Gázok (Sevofluran (Sevoran), Halothan – ezek altató gázok, Nitralgin – fájdalomcsillapító, kábító)

Császármetszésnél használt gyógyszerek:

Succinylkolin

Trapanal

Nitrogénoxidul oxigén

Fentanyl

Dormicum

Atropin

Stigmosan

Narcanti

Nubain (nincs légzésdeprimáló hatása, de fájd. csillapító, kábító van)

Spinális anesztéziánál használt gyógyszerek:

hyperbaricus bupivacain

hyperbaricus articain

Egyéb gyógyszerek:

Oxytocin: a mesterségesen elõállított oxytocin hypotensív (vérnyomáscsökkentõ) hatású. Az epidurális érzéstelenítés hasonló hatásával ez összeadódhat.

Ergotamin tartarat (Ergam): csepp vagy intramusculáris injekció formájában használt. Méhösszehúzó hatású. Régebbi kutatások szerint átjut az anyatejbe és az újszülöttnél hányást, hasmenést okozhat, más szerzõk szerint rövid ideig tartó alkalmazása (0,2 mg postpartum) nem jelent veszélyt a csecsemõre. Nagy dózisban és hosszan tartó alkalmazás során azonban az ergotamin-származékok gátolják a prolaktin termelõdését és negatívan hatnak a tejelválasztásra. Használata a szoptatás során határozottan ellenjavallt!

Néhány nagy molekulatömegû vegyület (pl. insulin, heparin) kivételével szinte minden, a várandós anyának adott gyógyszer átjut a placentán és megjelenik a magzati vérkeringésben. A legújabb kutatási eredmények azt bizonyítják, hogy a vajúdás és szülés során használt fájdalomcsillapítás, érzéstelenítés vagy altatás következtében az újszülött többet sír vagy éppen aluszékonyabbá válik, nem keresi az anyamellet illetve keveset szopik. (Ransjö-Arvidson 2001)

A narkotikumok befolyásolják a központi idegrendszer mûködését, amely hatás akár napokig eltarthat. (Kuhnert et al. , 1985.)

Riordan (2000) megfigyelte, hogy a vajúdás alatt használt fájdalomcsillapítók negatívan befolyásolták a szoptatás megkezdését, ám a szoptatás idõtartamára az elsõ 6 hétben nem voltak hatással.

Baumgarder és társai (2003) megállapították, hogy az epidurális érzéstelenítés negatívan hat a szoptatásra az elsõ 24 órában.

Nissen (1997) úgy találta, hogy a vajúdás vége felé beadott 100 mg pethidine-t követõen, az újszülött egy darabig nem tudott vagy csak gyengén tudott szopni.

Crowell (1994) megfigyelte, hogy az elsõ hatékony szopásra mintegy 11 órával a születés után került sor azoknak a babáknak a körében, akiknek édesanyja valamilyen fájdalomcsillapításban részesült a vajúdás során.

Epidurális anesztézia

Széles körben elterjedt, rendkívül népszerû fájdalomcsillapítási mód az epidurális vagy gerincközeli érzéstelenítés. A tágulási és kitolási szak érzéstelenítése mellett a gátmetszés, a gátrekonstrukció, a lepényleválasztás és a császármetszés anesztéziájára is alkalmas.

Az anyák egy része nagyon jó tapasztalatokról számol be az EDA alkalmazásával kapcsolatban. Az érzéstelenítés lehetõvé teszi, hogy ellazuljanak és a szülés fájdalommentes, kellemes élmény legyen számukra. Az epidurális érzéstelenítés azonban további beavatkozásokat von maga után.

Melyek a fogós és a vacuumos szülésbefejezés kockázatai?

-gátmetszés

-sérülés az arcon

-arcidegbénulás

-caput seccedaneum (pangásos fejduzzanat, vagyis fejdaganat, ödéma)

-cephalhematoma (kefalhematóma, feji vérömleny)

-koponyaûri vérzés

-koponyacsontsérülés

– ecchymosis (diffúz (bõr)vérzés; kb. lencsényi többszörös vérzéses gócok )

-skalp (galea) alatti vérzés

Hogyan hatnak ezek a sérülések a szoptatásra?

Az arcidegeket ért trauma következtében átmeneti hipotóniára lehet számítani ezen a területen, amely megnehezíti vagy lehetetlenné teszi a mellre való ráharapást és a szopást. A különbözõ sérülések, vérzések, ödémák megnehezítik a csecsemõ pozícionálását. A kefalhematóma következtében a szokásosnál is nagyobb mértékû vörösvértest-szétesésre lehet számítani, amely megemelkedett billirubinszintben, erõsebb sárgaságban mutatkozik meg. Koponyaûri vérzésnél a kisbaba általában aluszékonyabb, izomtónusa gyenge és a szopást akár el is utasíthatja.

Ezekre a problémákra utaló tünetek a letargia, az etetési nehézségek, hypotónia, fokozott nyugtalanság, a fej diffúz duzzanata, sápadtság.

Medikalizált szülést követõen a legtöbb intézményben hosszabb-rövidebb idõre elválasztják az újszülöttet édesanyjától. Az egymástól való távollét nem kedvez a szoptatás megkezdésének, a korai kötõdés kialakulásának. A csecsemõosztályon elhelyezett újszülöttet gyakran megitatják cukros vízzel, teával, tápszerrel és csak 3 óránként viszik ki szopni. Sok baba végigalussza a kijelölt szoptatási idõt, néhányuk pedig a cumisüveges táplálásnak köszönhetõen nem tud mit kezdeni az anyamellel.

Hogyan segíthetjük a szoptatást a szülõszobán?

A kisbabának élete elsőórájában van egy hosszabb, mintegy negyven percig tartó, csöndesen éber periódusa, amikor édesanyja és édesapja arcát, hangját figyeli és készen áll az elso szopásra. Ha az egészséges újszülöttet édesanyja hasára fektetjük és hagyunk neki elég idõt, a kisbaba felkúszik az anyamellhez, majd bekapja azt és szopni kezd.

Ne gondoljuk, hogy a szülõszobai szoptatásnak nincs értelme!

A témákról részletesen itt olvashat!

(Rózsa Ibolyaelõadásaelhangzott a Nemzetközi Bábakonferencián, 2004. novemberében)