A visszatartott vizelet növelheti a vérnyomást

Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta elmondja, mit érdemes számításba venni a mérésnél.

Nem érdemes tartogatni

Nemrégiben koreai kutatók tettek közzé egy kutatást, amelybe 172, 40 és 60 év közötti nőt vontak be. Egyikük sem szedett magas vérnyomás gyógyszert és nem voltak urológiai betegségeik, valamennyien normál BMI-vel rendelkeztek. Náluk a kutatók a vese telítettségét és a vérnyomást mérték, előbbit hasi ultrahanggal, utóbbit vérnyomásmérővel.   Az eredményekből kiderült, hogy a legalább 3 órán át visszatartott vizelet felvitte a vérnyomásértékeket. Vizelés előtt átlagosan 124.2 ± 20.8 Hgmm volt a szisztolés érték és 78.3 ± 13.3 Hgmm a diasztolés, míg ürítés után mindkét érték csökkent. A szisztolés érték 120.0 ± 21.0 Hgmm-re, a diasztolés érték pedig 75.4 ± 12.3 Hgmm-re.
A szakértők szerint tehát a vérnyomást érdemes mindig vizeletürítés után mérni, amikor a vese üres.

Hogyan hat egymásra a vese és a szív működése?

Különösen a vesebetegeknek és a családjuknak érdemes tisztán látni, hogy a vesék működése hatással van a szív munkájára is. A vesék ugyanis létfontosságú szerepet játszanak az anyagcsere során keletkező salakanyagok kiválasztásában, a testből való kiürítésében, egyes hormonok termelésében, a testnedvek összetételének kialakításában.
A vese a keringési rendszer létfontosságú részeként a szervezetben lévő só- és vízmennyiség szabályozásával biztosítja vérnyomásunk kiegyenlítettségét. Ezért tehát bármilyen fokú vesezavar kedvezőtlenül hat a szív funkcióira. Ugyanakkor az összefüggés kétirányú: a keringési rendszer betegségei is visszahatnak a vese működésére, ugyanis a szív-érrendszeri betegségek amellett, hogy elősegítik a vesebetegség kialakulását, a vesebetegeknél sokszorosára emelik az olyan betegségek kockázatát, mint a szívelégtelenség, a szívinfarktus és a stroke.

Mire figyeljünk a vérnyomásmérésnél?

• A vérnyomás mérésére érdemes kiemelt figyelmet szentelni, különösen, ha problémára gyanakszunk, esetleg a már kialakult magasvérnyomás betegséget kontrolláljuk – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. – A mérés előtt pár percet töltsünk nyugalomban, sőt az előző félórában már ne dohányozzunk, ne kávézzunk, ne végezzünk megerőltető mozgást és menjünk el előtte vécére! Mérés közben támasszuk meg a hátat és az alkart! Ugyanis ha nem támasztjuk meg a hátát, vagy ülve mérünk, a diasztolés vérnyomás kb. 5 Hgmm-rel magasabb lesz, mintha feküdnénk. Viszont ha keresztbe tesszük a lábunkat, az a szisztolés értéket növelheti meg. Az első mérés után várjunk egy-másfél percet, és ugyanazon a karon, ugyanabban a pozícióban mérjük meg még egyszer a vérnyomást. Amennyiben a két mért érték között 4 Hgmm-nél nagyobb a különbség, 1-2 perc múlva mérjünk ismét. Mind a három értéket és a pulzus számot is jegyezzük fel.

A jól beállított vérnyomást elég heti 2-3-szor mérni, de ha panasz jelentkezik vagy éppen gyógyszeres beállítás alatt állunk, és van mód a mérésre, akkor naponta akár 2-3 mérés is hasznos lehet, a kezelőorvossal megbeszélve. Az eredményeket ajánlott egy naplóban vezetni, ami nagyon hasznos segítség az orvosnak. Megfelelő életmóddal és szükség esetén gyógyszeres kezeléssel a vérnyomás normál tartományban tartható, és megelőzhető számos komoly következmény, mint például az infarktus, az agyvérzés, a szívelégtelenség vagy akár a más szerveket érintő szövődmények.

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)