A gyereknevelés valójában egy önismereti utazás, és először saját magunkkal kell jóban lennünk ahhoz, hogy jó szülők legyünk, mondja Cziglán Karolina pszichológus, aki sok éven át a Díványra is írt. A pár- és családterápiával, valamint életvezetési tanácsadással foglalkozó szakember első könyve a közelmúltban jelent meg Tökéletlen szülők, boldog gyerekek címmel, ennek apropóján beszélgettünk a tökéletességről, együttérzésről, apákról és az újdonsült anyákra nehezedő teherről.
Miben más ez a könyv, mint a többi gyerekneveléssel kapcsolatos kiadvány?
Általában azok írnak könyvet, akiknek van egy nagyon határozott elképzelésük arról, hogy hogyan kellene gyereket nevelni. Nekem is vannak bizonyos gondolataim, hogy mi az, ami hibának számít, és mi az, ami fontos, de a fő gondolatom az, hogy nincs egyféle metódus, ami az egyetlen helyes gyereknevelési módozat lenne.
Sokan sokféleképp küszködünk a gyerekneveléssel, de két egyszerű hibát szinte mindannyian elkövetünk. Ezek kiküszöbölésével jobb szülők lehetünk!
Mindenkinek van egy saját személyisége, és abban kell a segítség, hogy így hogyan tud jó szülő lenni. Ha valakinek nagyon fontos a rend és a fegyelem, akkor hiába olvas el egy könyvet a nagyon engedékeny gyereknevelésről, neki az nem lesz komfortos.
Abban próbálok segítséget nyújtani, hogy hogyan tudjuk megtalálni a saját hangunkat, hogy az a gyerekkel is összhangban legyen. Nem egyfajta jó megoldása van a gyereknevelési helyzeteknek, amit ha valaki eltalál, akkor szuper, de ha nem, akkor meg rossz szülő. Sokféleképpen lehet jó szülőnek lenni, csak fontos, hogy saját magunkkal is legyünk türelmesek.
Vegyük figyelembe a saját lelkiállapotunkat, a saját személyiségünket és figyeljünk oda a gyerekre is, hogy ő mit akar üzenni a viselkedésével.
Sok szülőt kínoz, hogy szeretne tökéletes lenni, de ez nagyon nehéz, mert amikor a gyerekem a boltban lefekszik a földön és sír, akkor mindenkiben felmerül a kérdés, hogy vajon hol rontottam el, hol van a hiba?
Lehet, hogy nincs is hiba.
Hogyan lehet ehhez szülőként jól hozzáállni?
A szülőség másoknak is nehéz. Erről mintha túl kevés szó esne, főleg arról az időszakról, ami a gyerek születése után történik. Van egy torz kép, hogy az anyaságban való kiteljesedés egy rózsaszín buborék, miközben a valóságban sokan azt érzékelik, hogy ez életük legnehezebb időszaka. Nem úgy szoktunk erről beszélni, hogy milyen baromira nehéz, hanem úgy, hogy milyen gyönyörűséges. Tehát az az egyik, hogy az ember az elvárásait reális szintre helyezze, és természetesnek tekintse, hogy ha ő jó szülő, akkor is előfordul, hogy a gyereknek vannak hisztirohamai.
A beszélgetés itt folytatódik.
